Horvát parkolási bírság: jogi zűrzavar, fenyegető levelek – és amit senki nem mondott el eddig

–

A horvátországi nyaralás emléke sokak számára hónapokkal vagy akár évekkel később egy ügyvédi felszólítással tér vissza, amely egy állítólagos vagy valós parkolási bírság megfizetését követeli. Ezeket a több száz eurós követeléseket jellemzően két pulai ügyvédi iroda küldi ki, horvát önkormányzati parkolótársaságok megbízásából. A levél nyelvezete többnyire sürgető, fenyegető hangvételű, és inkább tűnik jogi nyomásgyakorlásnak, mint ügyfélbarát tájékoztatásnak.

Sok esetben hiányoznak belőle a részletes bizonyítékok, a pontos helyszín megjelölése, a jogalap alátámasztása vagy a költségek tételes bontása – a felszólítás mégis határozott:

„Fizess nyolc napon belül – különben perre megyünk.”

De vajon jogosak-e ezek a bírságok? Milyen következménye lehet, ha figyelmen kívül hagyjuk őket? Vitathatjuk-e a követelést? És miért nem a hatóság, hanem egy ügyvédi iroda keresi meg az autóst?

A témával az elmúlt években több lap is foglalkozott – a Totalcar, a HVG, az ORF, a Kronen Zeitung és számos más európai médium –, mégis sok részlet máig homályban maradt. Cikkünkben igyekszünk ezeket tisztázni: megszólalnak az érintett ügyvédi irodák, magyar és horvát jogi szakértők, valamint konzuli képviselő is. Emellett gyakorlati tanácsokat is adunk arra az esetre, ha már kaptál ilyen levelet, vagy ha csak szeretnéd elkerülni, hogy egyszer te is hasonló helyzetbe kerülj.

Mit jelent jogilag a horvát ügyvédi felszólítás?

Sokan értetlenül állnak a felszólító levél előtt, és felmerül bennük a kérdés: vajon ez hivatalos bírság, hatósági büntetés vagy egy egyszerű számla? A válasz a dokumentum jogi természetében rejlik: ezek nem közigazgatási bírságok, hanem polgári jogi követelések. Ez azt jelenti, hogy nem egy hatóság (mint például a rendőrség vagy a közterület-felügyelet), hanem egy önkormányzati parkolótársaság, illetve annak megbízottja – jelen esetben egy ügyvédi iroda – küldi ki a felszólítást.

A fizetési felszólítás tehát inkább egy olyan értesítés, mintha egy szolgáltatásért (például parkolóhely használatáért) nem fizettünk volna – a követelés mögötti jogalap a parkolási díj és annak elmaradása. Ha valaki nem fizet, az nem szabálysértést vagy bűncselekményt követ el, nem kerül feketelistára, és nem indul ellene hatósági eljárás – a parkolótársaság (vagy annak ügyvédje) polgári peres úton követelheti az összeget.

Ahogy a megkeresésünkre válaszoló két ügyvédi iroda – Marko Kuzmanović és Shain Lou Pacheco-Vinković – közös nyilatkozatában fogalmazott:

„A fizetési felszólítások a peren kívüli eljárás első fázisát jelentik, amely jogszerű lehetőséget kínál arra, hogy a felek bírósági eljárás nélkül rendezzék az ügyet.”

Ők tehát nem fenyegetésnek, hanem a jogérvényesítés első, békés lépésének tekintik a leveleket. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint az érintettek ezt sokszor másként élik meg – főleg, ha a felszólítás sürgető hangvételű, és nem tartalmaz részletes bizonyítékokat vagy jogalapot.

Kik kérik a pénzt – és miért? A parkolási bírságok mögötti érdekháló

Kuzmanović és Vinković nemcsak számos horvát város – köztük Pula, Split, Zadar, Rijeka, Dubrovnik és Makarska – önkormányzati parkolótársaságait képviselik, hanem a Totalcar korábbi beszámolója szerint Szerbiában is végeznek hasonló behajtási tevékenységet külföldi autósokkal szemben.

Ez tehát egy határokon átívelő, nemzetközi szolgáltatásnak (vagy biznisznek) tűnik.

Kuzmanović nemcsak jogi, hanem üzleti szinten is több szálon kapcsolódik a parkolási ügyekhez. Érdekeltségébe tartozik a K.P.V. Koncept nevű cég, amely parkolással kapcsolatos ügyintézéssel és adminisztratív háttérszolgáltatásokkal foglalkozik – vagyis nemcsak az ügyvédi képviseletben, hanem a gyakorlati lebonyolításban is jelen van. Korábban a B Parking nevű díjbeszedő vállalkozásban is részesedéssel bírt, amely a hírhedt Barbariga-ügy kapcsán került reflektorfénybe. Emellett a San Pelagio Apartments révén turisztikai szolgáltatásokat is kínálnak ugyanabban a régióban.

Jogi, gazdasági és turisztikai érdekeltségeik több ponton is összefonódnak a parkolási rendszerrel – és éppen ez a szoros kapcsolat vált vitatottá olyan ügyek kapcsán, mint a Barbariga-botrány vagy a Split városát érintő elszámolási visszásságok, amelyek szorosan kapcsolódnak a mostani gyakorlat megítéléséhez is.

A korábbi botrányok érthetően nem növelik a bizalmat. De attól, hogy egy ügyvédi iroda neve korábban vitatott ügyekben is felmerült, a mostani követelés még lehet jogilag megalapozott – és komoly következményei lehetnek, ha figyelmen kívül hagyjuk. Ilyen helyzetekben a megfontolt válasz sokkal többet ér, mint az ösztönös reakció.

Nézzük, milyen lehetőségeink vannak!

Mi lehet a gond a felszólításokkal? – A horvát ügyvédi levelek jogi támadási pontjai

A horvát ügyvédi irodák levelei első ránézésre hivatalosnak tűnnek, ám jogi és fogyasztóvédelmi szempontból több ponton is megkérdőjelezhetők.

1.

Kézbesítés – nem hivatalos úton

Az első furcsaság maga a kézbesítés: a levelek gyakran sima postai küldeményként érkeznek, nem ajánlottan, nem tértivevénnyel. Dr. Patyi Gergely ügyvéd, volt igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár emlékeztet: a magyar jogban ez nem minősül hivatalos kézbesítésnek – vagyis a bíróság nem feltételezheti automatikusan, hogy a címzett tudott a levél tartalmáról. Hozzátette ugyanakkor, hogy ebben az esetben a horvát jog lehet irányadó, amely eltérhet a magyartól. Ezt megerősíti Kuzmanovićék válasza is:

„Az ajánlott küldemény nem feltétele a bírósági eljárás megindításának – sőt, az eljárás közvetlenül is megindítható bármilyen előzetes értesítés nélkül.”

2.

Nem bírság, nem ítélet

Bár első látásra hivatalosnak tűnnek, ezek a felszólítások nem számítanak sem hatósági bírságnak, sem bírósági ítéletnek – így nem vonatkoznak rájuk a kötelező formai követelmények. Nem kötelező például jogorvoslati lehetőséget feltüntetni, mivel nem minősülnek jogerős határozatnak. És mivel nem hivatalos iratról, hanem ügyvédi levélről van szó, az uniós kézbesítési szabályok sem alkalmazhatók – ez is az érintett ügyvédi irodák álláspontját támasztja alá.

3.

Átláthatatlan tartalom, hiányos dokumentumok

A problémák zöme a tartalommal kapcsolatos: sok levélből nem derül ki egyértelműen, mire vonatkozik a követelés. A mellékelt dokumentumok – és azok fordításai – gyakran hiányosak, a bírság, az ügyvédi díj és az áfa pedig egy összevont tételben szerepel. Így szinte lehetetlen átlátni, miből és hogyan áll össze a végösszeg.

Az ügyvédi irodák szerint a felszámított költségek megfelelnek a horvát ügyvédi díjszabásnak: a külföldi autós azonosítása, a nemzetközi jogi adminisztráció és az áfa szerintük jogszerűen képezi részét az összegnek. Állításuk szerint:

„A felszámított költségek jelentősen alacsonyabbak, mint ugyanazon tarifák a legtöbb EU-országban.”

Ivana Buić horvát ügyvéd azonban nem is annyira az összegeket, hanem az átláthatóság hiányát kifogásolja:

„Nem lehet olyan számlát küldeni, amelyben a bírság, az ügyvédi költség és az áfa egy összegként szerepel. Az ügyvédi díjat is tételesen fel kell tüntetni. A címzettnek joga van tudni, pontosan mire kérnek pénzt, és milyen jogcímen.”

4.

Gyenge bizonyítékok

Visszatérő probléma, hogy a mellékelt bizonyítékok hiányosak: a fényképeken sokszor nem látszik sem a rendszám, sem a tiltó tábla, sem a szélvédőre helyezett büntetés, és gyakran az sem, miért történt a bírságolás. Márpedig – figyelmeztet Buić – ha nincs hivatalos, bizonyító erejű dokumentáció, a követelés jogszerűsége is kérdésessé válik.

Az ügyvédi nézőpont: nem fizetnek

A horvát ügyvédi irodák szerint gyakran nem az értesítések hiányoznak, hanem azok szándékos figyelmen kívül hagyása okozza a problémát. Kuzmanovićék így fogalmaztak:

„A parkolási díj rendszerint valóban alacsony, általában 0,5–2 euró óránként. Az adósok először figyelmen kívül hagyják ezt a csekély összeget. Ekkor egy napijegyet helyezünk a szélvédőre, csekkel és többnyelvű tájékoztatóval együtt – amit az érintettek gyakran egyszerűen kidobnak. Úgy vélik, külföldi rendszámuk révén elkerülhetik a következményeket. Sajnos ez tömeges jelenség, és komoly problémát jelent a parkolási díjak behajtásában.”

És az autós visszajelzések: nem is tudtak róla

Sok autós épp az ellenkezőjéről számol be: szerintük a nyaralás alatt semmilyen figyelmeztetést nem kaptak – sem cédulát, sem helyszíni jelzést, csak évekkel később érkezett meg a felszólító levél.

Ez nem feltétlenül jelent csalást: egyre több város használ automatikus rendszámfelismerő (ANPR) kamerával felszerelt autókat vagy speciális térfigyelő rendszereket, amelyek automatikusan rögzítik a szabálytalanságot, ha egy jármű tiltott helyen áll meg vagy parkol. A bírságot ezután postán küldik ki.

A külföldi rendszámú autók tulajdonosainak beazonosítása időigényes folyamat, ezért fordulhat elő, hogy a levél hónapokkal vagy akár évekkel később érkezik meg.

Csakhogy – figyelmeztet több szakértő – a felvétel önmagában nem mindig bizonyító erejű: ha nem látszik rajta minden lényeges részlet – például a rendszám, a tiltó tábla vagy a jármű pontos helyzete –, a szabálytalanság ténye vitatható lehet.

Az elévülés kérdése: mikortól számít az öt év?

Az elévülés kezdetével kapcsolatban is gyakoriak a félreértések. Míg a HVG korábbi cikke szerint Horvátországban az azonosítás napjától számít az öt év, Zoran Vukić, Rijeka tiszteletbeli konzulja lapunknak megerősítette:

„A szabálysértési eljárás elévülése a vétség elkövetésének napjától kezdődik, nem pedig az azonosítástól.”

Fontos azonban tisztázni: mivel ez nem szabálysértési, hanem polgári jogi ügy, a szabálysértési törvények nem alkalmazandók. A horvát Polgári Törvénykönyv szerint is öt év a polgári követelések általános elévülési ideje, amely az esemény napjától kezdődik. Ugyanakkor előfordulhatnak olyan kivételes esetek, amikor az elévülési idő kezdete módosulhat, például ha a jogosult objektív okok miatt nem tudta érvényesíteni a követelését. Ezért nem célszerű kizárólag az elévülésre alapozni.  

Duplázott követelések – ha már fizettél, de újra felszólítanak

Nem ritka az sem, hogy valaki a helyszínen már kifizette a bírságot – sőt, olyan eset is előfordult, hogy a járművet elszállították, vagy kerékbilincset tettek rá, és az autós az intézkedés után azonnal rendezte a díjat. Ennek ellenére hónapokkal vagy évekkel később újabb követelést kapott ugyanazért az esetért.

Ilyenkor érdemes előkeresni a fizetési bizonylatot vagy fényképes dokumentációt. Ha ez nem áll rendelkezésre, célszerű a parkolási társaságtól vagy az illetékes önkormányzattól igazolást kérni a befizetésről. Sajnos az ilyen duplikált felszólítások sem ismeretlenek a gyakorlatban.

Egyáltalán jogosultak-e ezek az irodák a behajtásra?

Felmerül a kérdés: jogosultak-e egyáltalán ezek az ügyvédi irodák parkolási bírságok behajtására?

Zoran Vukić szerint a horvát Szabálysértési törvény alapján nem teljesen egyértelmű, hogy egy önkormányzat átadhatja-e ezt a jogkört egy ügyvédi irodának. Mint fogalmazott:

A törvény kizárólag az államügyészségnek, állami szerveknek és közhatalommal felruházott jogi személyeknek ad felhatalmazást szabálysértési eljárások lefolytatására.

Mit tegyél, ha horvát parkolási bírságról szóló levelet kapsz?

Megérkezik a levél, benne egy fenyegető hangvételű felszólítás, több száz eurós összeggel. Mit tehetsz ilyenkor?

A legfontosabb: ne kapkodj rögtön a bankkártyád után. Ezek a levelek gyakran hivatalosnak tűnnek, tele vannak jogi szófordulatokkal – de ahogy cikkünkből is kiderült, nem mindig azok. Három fő lehetőséged van, mindegyiknek megvan az előnye, de a buktatói is.

1. Fizetsz, és biztosra mész

A leggyorsabb és legkockázatmentesebb megoldás a fizetés – de csak akkor ajánlott, ha a követelés kellően dokumentált és megalapozott.

A parkolási bírságok általában 30–90 euró (kb. 10–35 ezer forint) között mozognak. A gond többnyire nem a bírsággal, hanem az ügyvédi és adminisztratív költségekkel van, amelyek gyakran több mint 200 euróra duzzasztják az eredeti összeget.

Fontos tudni: a fizetéssel automatikusan elismered a jogalapot. Ha nem kérdezel vissza, könnyen lemondhatsz az összeg mérséklésének lehetőségéről.

Több érintett is arról számolt be, hogy az ügyvédi irodák gyakran hajlandók jelentősen csökkenteni az összeget, főleg ha az autós udvariasan, de határozottan jelzi, hogy tisztázni szeretné a részleteket.

Ehhez checklistet is készítettünk, amely segít eldönteni, hogy jogos-e a követelés, és megéri-e azonnal fizetni.

2. Nem fizetsz – és talán megúszod, talán nem

Mivel ezek nem hatósági bírságok, egy ügyvédi felszólítás önmagában még nem von maga után végrehajtást. Ahogy korábban írtuk: nem kerülhetsz tiltólistára, nem tilthatják meg, hogy belépj Horvátországba, és automatikusan jogi következménye sincs. De attól, hogy valami nem történik meg azonnal, még nem jelenti azt, hogy soha nem fog.

A lapunk megkeresésére válaszoló egyik ügyvédi iroda válaszában mellékelt egy 2019-es horvát bírósági ítéletet, amelyben egy holland állampolgárt köteleztek fizetésre. Az ügyben az eredeti parkolási díj többszörösét, mintegy 10 ezer kunát kellett megfizetnie – ez akkoriban körülbelül 450 ezer forintnak felelt meg. Az ügy vélhetően precedensértékű volt: az ügyvédi irodák ezzel is jelezni kívánták, hogy szükség esetén készek bírósági útra terelni a vitát.

Nem véletlen azonban, hogy egy hat évvel ezelőtti eljárást csatoltak, hiszen azóta a jogi környezet jelentősen megváltozott. A 2020-as varasdi fellebbviteli döntés kimondta:

„A polgári eljárásokban, amelyekben a felperes szolgáltató, az alperes pedig fogyasztó, a pert a fogyasztó lakóhelye szerinti országban kell lefolytatni.”

Ez a döntés nemcsak az illetékességi szabályokat pontosította, hanem sokkal kiszámíthatóbbá is tette a helyzetet a külföldi autósok számára. A varasdi ítélet értelmében ugyanis horvát bíróságon nem indíthatnak ellened eljárást ilyen ügyben – csak a te lakóhelyed szerinti országban.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy nem kell attól tartanod, hogy egyik nap idézés vár a postaládádban egy horvát bíróságról, vagy hogy idegen nyelvű tárgyaláson kellene képviselned magad. Ha perre kerül sor, azt csak Magyarországon folytathatják le – ami értelemszerűen jóval több mozgásteret ad a védekezéshez is.

Ez pedig érthető módon nem ösztönzi különösebben a horvát ügyvédi irodákat arra, hogy jogi útra tereljék az ügyeket. Egy peres eljárás egy idegen országban számukra is költséges és időigényes, különösen kisebb összegű követelések esetén. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy precedensértékű esetekben mégis megindítanak egy-egy pert – ha a dokumentáció és a jogi alap megfelelő, bármikor dönthetnek úgy, hogy példát statuálnak.

Fontos azonban megjegyezni: amennyiben a követelés valóban megalapozott, etikai és jogi szempontból sem szerencsés elkerülni a felelősségvállalást – így erre nem is buzdítanánk senkit!

 

3. Vitatod – és lehet, hogy csak a parkolási díjat kell kifizetned

Ha zavaros vagy hiányos a levél, érdemes lehet vitatni a követelést. Előfordulhat, hogy nincs csatolva fénykép, nem világos a helyszín, hiányzik a meghatalmazás, vagy csak egy összeg szerepel a lapon minden részletezés nélkül. Ilyen esetekben mindenképp érdemes visszajelezni.

Már az is elég lehet, ha találsz benne valamit, amit vitatni tudsz: például nem jártál az adott városban, nem azonosítható egyértelműen a rendszám, vagy aránytalanul magasnak tűnik az összeg az eredeti parkolási díjhoz képest. A visszakérdezéssel nem köteleződsz el semmire – viszont nyerhetsz vele.

Mit kérhetsz írásban?

• hatósági jegyzőkönyvet vagy hivatalos jelentést

• fényképes bizonyítékokat (helyszín, tábla, rendszám, időpont)

• a meghatalmazás másolatát, magyar fordítással

• a költségek részletes, tételes bontását

• az összeg mérséklését

„Azoknak, akik ilyen levelet kapnak, azt javaslom, hogy horvát ügyvéden keresztül kérjenek hivatalos választ, amelyben mellékelik a pontos bírságot tartalmazó dokumentumot – hogy azt vagy kifizethessék, vagy panaszt nyújthassanak be ellene” – mondja Ivana Buić.

Ha a szabálytalanság tényét nem vitatod, de aránytalanul magasnak tartod a követelt összeget – például az ügyvédi és adminisztratív költségek túlzottnak tűnnek –, akkor sem kell szó nélkül elfogadnod. Ezek az esetek valójában szolgáltatási viták, amelyek a fogyasztóvédelem hatáskörébe is tartoznak.

Pontosan ilyen helyzetekre készült az Europäisches Verbraucherzentrum Österreich (Európai Fogyasztói Központ, Ausztria) sablonlevele, amely udvarias, de határozott hangnemben segít vitatni a követelés mértékét. További segítséget nyújthat a magyarországi Európai Fogyasztói Központ (EFK), amely kifejezetten arra szakosodott, hogy külföldi szolgáltatókkal kapcsolatos vitákban segítse a fogyasztókat – így horvát parkolási ügyekben is fordulhatsz hozzájuk.

Emellett Zoran Vukić is jelezte: hasonló ügyekben készséggel áll az érintett magyar autósok rendelkezésére.

Ne utólag kapkodj – inkább előzd meg a bírságot!

A cikk nem lenne teljes, ha csupán a következmények kezelésére fókuszálnánk. A tudatosság és a megelőzés legalább ennyire fontos: ne csak utólag próbáljuk menteni a helyzetet, hanem már előre készüljünk fel, és informáltan döntsünk. Sok kellemetlenség már az első pillanattól kezdve megelőzhető, ha tisztában vagyunk a horvát rendszer sajátosságaival, a fizetés módjaival, és azzal, milyen dokumentumokat érdemes megőrizni.

Hogyan működik a rendszer?

Horvátország tengerparti és nagyvárosi régióiban szinte mindenhol zónás parkolási rendszert alkalmaznak. A nyári főszezonban gyakran még hétvégén és ünnepnapokon is fizetni kell.

• Az I. zóna (óvárosok, tengerparti sétányok) óradíja: 2–4 euró

• Külvárosi, alacsonyabb zónákban: 0,50–1,50 euró

• A fizetési időszak általában reggel 7 és este 10 között tart

Hogyan vehetsz parkolójegyet?

• Parkolóautomaták: működnek érmével és bankkártyával, de nem adnak vissza – készülj apróval

• M-parking (SMS): csak horvát SIM-kártyás mobilról használható

• Leggyakrabban használt appok: PayDo, Keks Pay, Bmove

• Egyre több helyen elérhető a QR-kódos jegyvásárlás

• Egész napos parkolásnál jobban megérheti napi jegyet venni (8–20 euró között, várostól és zónától függően)

Mire figyelj, hogy ne kelljen évekkel később magyarázkodni?

• Nézd meg pontosan, milyen zónában parkolsz, és mikor kell fizetni!

• Fotózz le mindent: táblát, automatát, jegyet – később ezek lehetnek a bizonyítékaid!

• Ha applikációval fizetsz, mentsd el a visszaigazolást, és őrizd meg legalább 5 évig!

• A parkolócédulát vagy a kifizetett bírság bizonylatát is tartsd meg 5 évig!

• Ha valami nem világos, kérdezz meg egy helyit, vagy használd a mesterséges intelligenciát – a Perplexity vagy a ChatGPT könnyen segít információkeresésben, fordításban (fotó- és hangalapon is)!

Összefoglaló

A horvát bírságlevél nem ítélet, csupán egy figyelmeztetés, amit érdemes átgondolni. Ilyenkor mindig fontos a mérlegelés:

• Történt-e valóban szabálytalanság?

• Arányos-e a követelés?

• Jobb fizetni, vitatni, vagy továbblépni?

Nem minden levél jogos, nem minden összeg megalapozott, és nem minden ügy jut el a bíróságig. De egyvalami biztos: ha tudod, mit kaptál, ismered a jogaidat, van stratégiád, mersz kérdezni, és nem hagyod, hogy a fenyegető hang elnyomja a józan mérlegelést – akkor már nem vagy kiszolgáltatva.

WMN szerkesztőség