Anyák napi meglepetés: kitakarítunk otthon – Miért nem jó ötlet?

–

„Te ebben annyival ügyesebb vagy” – úgynevezett stratégiai inkompetencia

Tegye fel a kezét az a nő, aki hallotta már élete férfi párjától a fent említett mondatot! Szerintem sok kéz lendült a magasba. Ez sajnos egy bókba csomagolt menekülés, legyen szó akár teregetésről, akár a mosogatógép bepakolásáról, akár porszívózásról. Mert a legtöbb nő gyerekkora óta házimunkára van „kondicionálva”, míg sok korombeli férfi hazahordta az anyukájának a mosatlan ruháit egyetemistaként még akkor is, amikor mosógéppel felszerelt albérletben lakott. Így

egy párkapcsolat kezdetén VALÓBAN jó eséllyel egy házimunkában kevésbé tapasztalt férfi és egy háztartást maradéktalanul ellátni képes nő kerül össze. Csakhogy – a gyerekeimnek is mindig elmondom – a házimunkát szerencsére nehéz visszavonhatatlanul elrontani, és néhány alkalomnyi gyakorlás után bárki belejön 10 éves kor fölött.

Mert bizony már a gyerekeim is rájöttek, hogy ha valamilyen házimunkát borzalmasan rosszul csinálnak meg, akkor nekünk több munka kijavítani, mint megcsinálni nélkülük. De jó ideje nem sétálok bele ebbe a csapdába: velük együtt javítom ki, akármennyi időbe is telik, mert csak ez vezet oda, hogy a végére

egy háztartásban mindenki közel egyenlő mértékben vegye ki a részét a közös terhek viseléséből. És nem, nem a pénzkereset számít, maximum a munkával töltött idő vehető figyelembe.

Az sem érv, hogy ki mennyire tapasztalatlan a háztartási feladatokban, ráadásul a „mindenre van egy TikTok-videó”-korban tényleg az is megtalál minden információt (részletesen megmutatva), aki még sosem vitt véghez egy teljes nagytakarítást. És mivel nem agyműtét, tényleg csak a szándék (vagy annak hiánya) számít. 

„Porszívózzunk ki anyák napján a mama kedvéért” HELYETT „porszívózzunk ki minden héten mindenki kedvéért”

Kevés annál komfortosabb érzés van, mint elnyúlni a kanapén egy tiszta, rendezett otthonban. Erre szerintem az is vágyik, aki nem vallja be. Felmerülhet esetleg, hogy akkor édes a rendezett otthonban elkövetett pihenés, ha te dolgoztál meg a rendért. Egy nagy fenét! Bárki csinálja meg, boldogan vetem le magam a kanapéra és élvezem azt a hozzávetőleg 10 percet, amíg fennáll az idilli állapot! De

nem szeretnék egy egyszeri takarítást kapni a szeretteimtől anyák napjára, mert a rend és tisztaság fenntartása nem az én hobbim, személyes projektem, hanem mindannyiunk közös érdeke, ami ráadásul nem egy egyszeri alkalomtól történik meg,

hanem a folyamatos, közös teherviseléstől. Így aztán szerintem akkor ér meglepni ezzel egy anyukát, ha nem az az alapállapot, hogy az év összes többi (364) napján ő egyedül vagy nagyrészt egyedül dolgozik mindenki közös rendjéért és tisztaságáért. 

Mit mond el rólunk a porszívónkhoz való viszonyunk?

Ez a tanulmány négyféle takarítótípust különböztet meg: van a spártai, a minimalista (ők ketten kevésbé elkötelezett takarítók), illetve a gondoskodó és a mániákus (ők sokat takarítanak). De még ennél is izgalmasabb, hogy

a robotporszívó-tulajdonosok több mint fele nevet ad a kis eszközének (a cikk írása közben buzgón bólogat Vendel büszke tulajdonosa), amely mögött a magától mozgó eszközök antropomorfizálása, vagyis emberiessé tétele rejlik. Ugyanis a vezetékes vagy akár akksis porszívójának szinte senki nem ad nevet.

A porszívót elnevezők két okot neveztek meg: viccesebb így a takarítás és jobban kötődnek a robothoz azáltal, hogy elnevezik (még arról is vannak tanulmányok, hogy sokan épp ezért akkor sem szívesen válnak meg az elnevezett eszközüktől, ha már nem funkcionál). A kisállat- és a takarítással kapcsolatos vicces nevek a leggyakoribbak. Én még beszélni is szoktam hozzá („ne oda menj, Vendel, ott nem férsz el”, „nehogy megint bekapd a hosszabbítót mint a múltkor”, „alaposan takaríts ki az ágy alatt, Vendel”). Ha már ezt bevallottam, akkor elárulom, hogy nálunk 2 gyerek és 5 cica mellett a „robot + akksis állóporszívó” kombináció vált be, amiből azért szereztünk be kifejezetten könnyű darabot, hogy egyetlen gyerek se tudjon azzal a kifogással élni, hogy nem bírja el. 

A WMN-csapat viszonya a porszívózáshoz

Ha már én vallottam a porszívóhoz való viszonyomról, és kiderült, hogy a személyiségünkhöz is köze van, jöjjön néhány WMN-csapattag személyes kötődése a porszívóhoz – kommentben kitalálhatjátok, hogy ki melyik takarítótípus. 

Aki imád porszívózni – Kaiser Orsi

Nekem az egyik kedvenc háztartási munkám a porszívózás, leginkább azért, mert egyből látszik a különbség, azonnali a siker! Nem mondom, hogy apukám sose vette kezébe a porszívót, de főleg anyukámat láttam használni, amikor még otthon éltem.

Aki a bosszú édes eszközének használja – Fiala Borcsa

Én mindig borzasztó türelmes voltam a gyerekeim hathetes hasfájós korszakánál, ha éveken keresztül felkeltettek éjjel, a dac- és miért éráknál, meg minden borzasztóságnál, amit kiskorukban produkáltak, mert

tudtam, hogy egyszer eljön az én időm. És lőn: amikor kamaszodni kezdtek, szombat reggel fél kilenckor folytatva édesanyám tradícióját, boldogan nekikezdtem a porszívózásnak. Kurvajólesett. 

Aki üvöltve énekelve porszívóz – Szabó Anna Eszter

Nálunk folyamatos harc van abból, hogy nem tudunk porszívózni, mert ahhoz rendet kellene előbb rakni – a kis lovacska, nyereg meg kavics és egyéb kincsek ugyanis könnyen eltűnnek a porszívóban. Így szinte ünnep a porszívózás, mert az azt is jelenti, hogy végre rend van. Ráadásul nemrég felfedeztem, hogy amikor végre nekiállhatok, akkor csurig feltekerhetem a zenét és teli torokból énekelhetek, ami a porszívó fehér zaja mellett valami csodálatos terápiás élmény. Külső-belső nagytakarítás. Úgyhogy bár a családban mindenki képes takarítani, ezt a részt én csinálom legszívesebben. Csak az a fránya kupi ne lenne…

Akinek a férje rengeteget fejlődött – Kőrizs Kata

A férjem onnan indult, hogy 12 évvel ezelőtt az összeköltözésünkkor (nem emlékszik már) állította, hogy ő bizony sohasem fog mosni (többek között). Mostanra full egyenrangú a háztartási munkáink elosztása (sőt), a jelenlegi porszívónkat is ő maga vette meg, hasonlítgatta össze és használja is. Néha már én kérem, hogy hagyja abba, mert annyira szőrszálhasogatóan alapos.

Aki megfejtette, miért lelkesednek a férfiak a porszívózásért – Rezek Bori

A férjem (es más apuka barátaim is) elkezdték a porszívókban a cool elektronikai eszközt látni, es nagyon sokat dumáltak arról, hogy milyen design, formatervezés és extra funkció köthető egy-egy porszívóhoz.

De persze kisgyerekesként, amikor porszívót választottunk, akkor az volt a fő szempont, hogy orrot is lehessen vele szívni.

Aki utálja, és próbál megszabadulni tőle – Nagy Andi

Nálunk különböző mértékben, de mindenki utálja a porszívót. Én leginkább azért, mert ez az utolsó lépése a takarításnak, és rendszerint mire odaérek, már nagyon elegem van az egészből. Plusz a macera, jól el van téve az eszköz, így külön ceremónia előszedni, összerakni, megcsinálni (olyan hangos, úgy zúg, hogy akármit nézek, hallgatok, addig meg is kell állítani), hurcolni a lakásba, egyik dugaszból ki, másikba be. Ha megvagyok, szétszedni, visszaszenvedni a helyére. És a macska mellett nagyjából 5 percig örülhetek a munkám gyümölcsének, retteg is tőle az állat, nyilván. De ha minden jól megy, most megszabadultam tőle egy időre. Barátommal úgy osztottuk fel a házimunkát, hogy övé a hétvégi szintentartó takarítás, porszívózással együtt. 

Aki rajong a porszívójáért – Kéri Fanni

Van az a ritka, már-már gyanúsan idilli állapot, amikor belépsz a lakásba, és minden oké. Nincs szétcsúszva, nincs macskaszőr minden sarkon, nem kell fejben végigpörgetned, hogy „jó, ezt még meg kéne csinálni”. Csak ott van a tisztaság.

És a legjobb része? Hogy nem te szakadtál bele, és csak élvezed az állapotot, mert a robotporszívó megcsinálta. Szerintem mindenkinek van PTSD-je a klasszik zsinóros porszívóktól.

Ti hogy vagytok a porszívózással?

Tóth Flóra