Pedagógusbérek 2025-ben: végre elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát?

–

A napokban megvalósuló tartós pedagógus-béremelés második lépésével a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát – az EU-s átlag egyébként 90 százalék –, és ezt a szintet a kormánynak az Európai Unióval kötött megállapodásnak megfelelően legalább 2030. december 31-ig fenn kell tartania.

Magyarország és az Európai Unió 2022-ben állapodott meg a pedagógus hivatás vonzerejét növelő tartós béremelés minimális feltételeiről, miután az Európai Bizottság országjelentései, valamint az Európai Unió Tanácsának országspecifikus ajánlásai évek óta arra hívják fel a figyelmet, hogy egyre nagyobb gondot jelent a tanárhiány, melynek egyik oka a bérek alacsony szintje.

Januártól emeltek

A pedagógusok idén januártól életbe lépő, 21,2 százalékos béremeléséről még tavaly decemberben jelent meg a kormányrendelet, a jogszabályban pedig arra is kitértek, hogy minden hazai intézményben el kell érniük a KSH szerinti 2025-ös diplomás átlagbér 80 százalékát (2024-ben ez csupán 72,2%-a volt).

Ahogy arra az Eduline felhívta a figyelmet: a jogszabály szerint a béremelés alapja a pedagógusok pótlékok és megbízási díjak nélküli 2024-es fizetése, de beleszámítják az esélyteremtési illetményrészt, a hiánytantárgyak és a mesterfokozat után járó juttatást is.

A bérsávok így idén az alábbiak szerint alakulnak bruttóban:

• Gyakornok: 640 900 Ft
• Pedagógus I.: 653 100 Ft –1 290 800 Ft
• Pedagógus II.: 660 400 Ft – 1 375 600 Ft
• Mesterpedagógus: 716 900 Ft – 1 654 400 Ft
• Kutatótanár: 840 000 Ft – 1 781600 Ft.

És nettóban – adókedvezmények nélkül (ezért a minimum):

• Gyakornok: 426 199 Ft
• Pedagógus I.: minimum 434 312 Ft
• Pedagógus II.: minimum 439 166 Ft
• Mesterpedagógus: minimum 476 739 Ft
• Kutatótanár: minimum 558 600 Ft

Amint arra az Eduline rámutatott: a különböző pótlékok (például osztályfőnöki, intézményvezetői stb.) továbbra is a gyakornoki bérhez igazodnak.

2024-ben (is) nagy volt a bizonytalanság

Ezt megelőzően 2024 januárjában emelték a pedagógusbéreket, 32,2 százalékkal, az akkor hatályba lépő státusztörvény azonban sok bizonytalanságot szült a pedagógusok körében. Akkor egy neve elhallgatását kérő, a WMN-nek nyilatkozó vezető beosztású pedagógus felidézte:

a pedagógusbéreket 2014 környékén kezdték „eltéríteni” a mindenkori diplomás minimálbértől, ami egészen addig az úgynevezett „vetítési alapot” képezte. 2023-ra ennek eredményeként a fizetések már jócskán le voltak maradva a diplomás minimálbértől (2023-ban: 296 400 forint), amit az évek során folyamatosan emeltek.  

Az említett időszakok között történtek bizonyos bérkorrekciók – hiszen különféle pótlékokkal igyekeztek kiegészíteni a pedagógusbéreket –, 2020-ban pedig bevezették az ágazati szakmai pótlék fogalmát. „Ez az illetmény nem képezte az alapbér részét, hanem azon felül adták. Az ágazati szakmai pótlékot annak idején azért vezették be, hogy a kollégák bére vele kiegészülve elérhesse a diplomás minimálbér összegét – ez azonban nem feltétlenül valósult meg, így sokan ehhez kaptak még pluszban bérkiegészítést, hogy a fizetésük elérje a garantált bérminimumot. Az ágazati szakmai pótlékot emelték meg aztán 2023-tól 32 százalékra, ami már akkor sem volt egy egetverő összeg: egy alacsonyabb, bruttó 401 940 forintos bérnél ez nettó pár ezer forintos emelkedést jelentett” – mondta akkor a pedagógus, kiemelve: a már említett ágazati szakmai pótlék különálló illetményként 2024 januárjától megszűnt és beépült az alapbérbe – tehát gyakorlatilag egyik zsebből pakolták át a pénzt a másikba. 

A tavalyi emelés forrásunk szerint a pályakezdőknek kedvezett, az ő bérezésükben lett tapasztalható nagyobb ugrás. Hogy mi ebben a logika? Bár a kormányzati kommunikáció szerint nincs pedagógushiány, a gyakorlat azért mást mutat, így egyrészt az emeléssel a pályaválasztás előtt állókat ösztönöznék arra, hogy a pedagóguspályára lépjenek, másrészt így tartanák a pályán a friss diplomával rendelkezőket.

Filákovity Radojka