–

2023. június 25. óta hatályos a szabályozás, így hangzik pontosan

„A tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézmények és tankerületi központok esetében az adomány elfogadására jogosult személy a tankerületi igazgató bruttó 2 millió forint és az alatti értékű adomány esetén kivéve, ha az adományozó természetes személy, civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság.” Tehát 

akkor fogadja el a tankerületi igazgató, ha kétmilliónál kisebb értékű az adomány, és NEM természetes személy, civil szervezet vagy nem állami/belföldi önkormányzati tulajdonban lévő cég az adományozó. 

Ugyanis: „Az adomány elfogadására jogosult személy a Klebelsberg Központ elnöke a bruttó 2 millió forintot meghaladó értékű adomány esetén, továbbá, ha az adományozó természetes személy, illetve civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság.” Vagyis Hajnal Gabriellának kell elfogadnia minden egyes adományt, ami egy szülőtől, alapítványtól vagy nem állami (vagy önkormányzati) tulajdonú cégtől jön.

VISZONT van egy nagyon fontos kitétel, ami egyrészt megoldja a vécépapír-problémát, másrészt maguknak az intézményeknek is értelmezési nehézségeket okoz, hogy ebbe a kategóriába mi fér bele pontosan: 

„Nem terjed ki e szabályzat hatálya a természetes személy által köznevelési vagy szociális és gyermekvédelmi intézmény részére felajánlott, az egészséges életmódot vagy a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő, legfeljebb bruttó 50 000 forint értékű, eseményenként vagy havonta felajánlott természetbeni adományra.”

Tehát a gyümölcs az jöhet, a használt számítógép is, ha nem túl értékes, és nagyjából bármi, ami belefér ebbe a kategóriába, és nem kerül többe 50.000 forintnál.

Amellett, hogy az iskoláknak le kell jelenteni az adományokat, amik kívül esnek ezen az 50.000 forintos érték alatti kategórián (mert végül is a fenéktörlés is elősegíti az egészséges életmódot), és/vagy pénzadományok, még közzétételi kötelezettségük is van: „A kedvezményezett szerv a bruttó 50.000 forintnál nagyobb értékű adományra és az adományozóra vonatkozó adatokat az adomány elfogadásától számított 8 napon belül köteles honlapján közzétenni, és annak megismerhetőségét 3 éven keresztül biztosítani. A rendvédelmi szervek esetében a honlapon való közzététel mellőzhető, ha a védelmi képességük fenntartása és a biztonsági kockázatok minimalizálása érdekében történt az adományozás.”

Tehát röviden összefoglalva, 

minden, amit pénzben kap egy iskola magánszemélytől, alapítványtól vagy cégtől, azt jóvá kell hagyatni Hajnal Gabriellával, és nyolc nappal később közzé kell tenni az iskola honlapján. 

Nem állítom, hogy az ország összes iskolájának a honlapját végigböngésztem, de legalább 20 olyan intézmény oldalán körülnéztem, amelynek van alapítványa, különös tekintettel azokra, ahol korábban felmerült olyan kérdés, hogy az alapítványon keresztül támogatják az intézmény tanárait, és sehol nincs fent semmiféle információ arról, hogy történt bármilyen támogatás az idei iskolaévben (amikortól, ugye, kötelező nyilvánossá tenni). Miközben vannak olyan intézmények, ahol a speciális pedagógiai program kimondva is a szülők alapítványi hozzájárulásán keresztül valósulhat meg – amellett, hogy az intézményt a tankerület tartja fenn (ilyen például a budapesti Gyermekek Háza iskola vagy a Rózsadombi Általános Iskolán belül a GyermekTér program).

Nagyon fontos része az engedélyeztetésnek, hogy amennyiben az adományozó nem határozza meg konkrétan, mire szánja az adományát, ez esetben az engedélyeztető szerv (a tankerület vagy a Klebelsberg Központ) dönt arról, hogy mire megy a pénz (vagy tárgyi adomány). Azt már jelezték (szintén a Népszava cikkében), hogy másik intézménybe nem fogják elirányítani, mint ahova szánja az adományozó – de annak fenntartják a döntési jogát, hogy az intézményen belül mire használják (hacsak nem az adományozó jelzi, hogy ő hova szánja, ezért fontos, ha szülőként, alapítványként adományoz valaki, akkor térjen ki konkrétan arra, hogy kiknek, mire adja, amit ad).

Mi történt azóta, hogy múlt héten nyilvánosságra került a miniszteri utasítás?

A legtöbb intézményben a szülőkhöz a sajtón keresztül jutott el egyáltalán, hogy megváltozik az adományozás rendje, legalábbis elméletileg. Több intézményben, ahol előre egyeztetett alapítványi hozzájárulás van, ugyanúgy folytak a kifizetések az év elejétől kezdve – persze azt nem tudjuk, hogy az alapítvány és az iskola között mikor és hogyan történik pénzmozgás, az is lehet, hogy éppen folyamatban van az engedélyeztetése, ezért nincs még információ a honlapokon. 

Több iskolában a tankerületre várnak, hogy adjon pontos információt: mit, kinek és hogyan kell lejelenteni, addig állnak az adományok, felajánlások. Máshol kifejezetten szóltak a szülőknek, hogy ne vegyenek vécédeszkát az elhasználódottak helyett, intézi a tankerület, csak még nem volt idő felszerelni. Van intézmény, ahol érkezett ígéret arra, hogy lesznek eszközök, alapanyagok, olyanok, amik az elmúlt években nem voltak – a tankerület jóvoltából.

Van olyan iskola, ahol 

már felmerült az a lehetőség is, hogy a szülőktől ilyenkor tanév elején rendszeresen kért iskolakezdési alapítványi támogatást és a jegyeket a szokásos alapítványi bálra kapásból készpénzben kérik – és mindannyian tudjuk, hogy innentől nyoma sem lesz annak az összegnek. 

De egyelőre a nem hivatalos beszámolók szerint a legtöbb helyen káosz van, az iskolák nem tudják, pontosan milyen esetekben kell engedélyt kérniük az adományok befogadására, és mi az, amit saját hatáskörben kezelhetnek.

Van, ahol igyekeznek a lehető legtöbb adományt úgy kategorizálni, hogy ne legyen engedélyköteles… vagy hogy ne derüljön ki. Máshol szeretnének mindent a megfelelő, hivatalosan úton csinálni, de még nem tudják pontosan, hogy mit, kinek és hogyan kell jelezni.

Közben azért a körülmények nem javultak a legtöbb intézményben. És mindenkiben felmerül: ki mondja meg kinek, hogy egy osztálytermet „titokban” kifestettek a szülők – vagy egyébként azt, hogy ez 50.000 forintnál nagyobb értékű munka, és nem a gyerekek egészséges életmódját segíti, ha frissen festett tanterembe járhatnak? De ettől függetlenül több intézményből kaptam, természetesen név nélkül, olyan visszajelzést, hogy a sajtóhírek után kezdtek el egyáltalán foglalkozni a kérdéssel. És van olyan, ahol az a gyanú is felmerült, hogy azért is igyekeznek távol tartani a szülőket a felmerülő problémák megoldásától, nehogy aztán meg sajtóhír legyen belőle. 

A Klebelsberg Központ a nagy sajtóérdeklődésre való tekintettel múlt héten közleményt adott ki a témában, megkeresésünkre pedig ezt írták:

„Eddig 17 db adománnyal kapcsolatos felajánlás érkezett a Klebelsberg Központhoz.

A Klebelsberg Központ azt a célt tartja szem előtt, hogy a tankerületi központok, illetve az általuk fenntartott köznevelési intézmények részére a felajánlott adományok az adományozók által megjelölt célokra legyenek felhasználva. Az elmúlt időszakban a Klebelsberg Központ egyetlen jogszerű felajánlást sem utasított el.”

A közlemény alapján eddig nem volt sok dolguk: „Ha az adomány célját, rendeltetését – ez tipikusan a pénzbeli adományok esetében fordul elő – az adományozó nem jelöli meg, úgy annak felhasználásáról – a kedvezményezett szerv gazdasági, pénzügyi vezetője javaslatainak figyelembevételével – az adomány elfogadására jogosult személy dönt.

A BM-utasítás hatálybalépésétől kezdve ezidáig nem volt olyan eset, ahol a felhasználási cél nem került meghatározásra.”

Mi van azokkal az alapítványokkal, akik eddig is rengeteg iskolát segítettek?

A baj csak az, hogy ez az szabályozás nemcsak azokat az iskolai alapítványokat érinti, amik deklaráltan azért jöttek létre, hogy az adott intézményt segítsék, a legtöbb esetben pénzzel (is), hanem az olyan egész térségnyi hátrányos helyzetű gyereket támogató civil szervezeteket is hátrányosan érinti, mint az Igazgyöngy Alapítvány. L. Ritók Nóra, az Alapítvány szakmai vezetője is a sajtóból értesült a változásról, holott az Alapítvány idén is segítette a beiskolázást a kapcsolatrendszerükben levő intézményekben, és sok esetben kapnak cégektől olyan támogatást, amik rajtuk keresztül végül a környékbeli általános iskolákban segítik ugyanazoknak a gyerekeknek a tanulását, akik az Alapítvány Művészeti Iskolájába is járnak vagy egyéb módon kapcsolódnak az alapítvány esélyteremtő munkájához.

L. Ritók Nórában sok kérdés merült fel a változással kapcsolatban: mi a helyzet azzal a szolgáltatással, amit pénzben nehéz kifejezni, az Alapítvánnyal pro bono (tehát ingyenesen) nyújtják a kilencedik éve a tankerület közel ötven iskolájának, és amit tavaly és tavalyelőtt 5-10 milliós összegben képzőművészeti anyagokkal is támogattak? Vagy az éppen most rajtuk keresztül szerveződő LEGO-programmal, amit szintén évek óta partneri együttműködésben valósítanak meg az általános iskolákkal? Most ezeket is engedélyeztetni kell?

Nóra azt mondja, tart tőle, hogy ez megint az amúgy is nehéz helyzetben lévő gyerekeket érinti majd: „Amellett, hogy biztos sokan igyekeznek kikerülni az új szabályokat, 

attól tartok, lesznek kevésbé bátor iskolavezetők, akik úgy döntenek: inkább nem fogadnak el adományokat, nehogy bajba kerüljenek az engedélyeztetés során. Ez pedig megint a gyerekeken csattan, 

hiszen rengeteg iskolában évek óta kiépült a támogatási rendszer, aminek köszönhetően a gyerekek eddig több lehetőséget, programot, jobb tárgyi feltételeket kaphattak – és akkor lesznek helyek, ahol mostantól nem lehet segíteni.” 

Nóráék éppen egy nagyobb együttműködésre készülnek, amelynek keretében egy cégtől számítógépeket kaphatnának iskolák… és most aggódnak, hogy engedélyt is kapjanak rá. És az a baj, hogy akár a tanárok alapítványon keresztüli kifizetése ellen szól ez az egész, akár egyszerűen csak egy újabb dolog, amit szeretnének központilag ellenőrizni és szabályozni, mindenhogy jó esély van rá, hogy a gyerekeken csattanjon. 

„Összefutottunk a bolt előtt, de úgy ment el mellettem az apám, mintha idegen lennénk” – Zsülietta története

WMN Ügy – 2023. október 10. – FB

És mi van azokkal az iskolákkal, amiket konkrétan egy alapítvány működtet?

Az utasítás kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy ez mennyiben érinti a magániskolákat, amelyeket a legtöbb esetben egy alapítvány működtet. A válasz – ahogy egyébként az egyházmegyék által fenntartott egyházi iskolák esetében is – az, hogy semennyire. Ez a szabályozás ugyanis azokra az intézményekre vonatkozik, amelyeknek a tankerület a fenntartója, tehát ahol bármilyen más szervezet van megjelölve fenntartóként, ott – egyelőre – semmiféle szankció és engedélyeztetés nincs a szülői és alapítványi adományokat illetően. Egyelőre.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Thomas Barwick

Tóth Flóra