Így segíthetsz az ukrán menekülteknek! – Hazai segélyszervezetek fontos tanácsai
Napok óta érezhető a teljes szerkesztőségen, hogy nem tudunk szabadulni az orosz-ukrán háború fojtogató hatásaitól, dolgozunk, tesszük a dolgunkat, de közben időről időre kibukik valamelyikünkből, hogy szorongunk, mérgesek vagyunk, vagy éppen a tehetetlenség érzése bénít meg minket is. Amit ezekben a súlyosan terhelt időkben mi tehetünk, az az, hogy végezzük a munkákat, és amellett, hogy informálunk, lehetőséget teremtünk, hogy más cikkeink révén időnként kiszakadhassunk a valóságból. Most pedig igyekszem ahhoz is kapaszkodót nyújtani, hogy a jelenlegi helyzetben hogyan segíthetünk a leghatékonyabban mindazoknak, akik kénytelenek voltak az otthonukat hátrahagyni. Krajnyik Cintia írása.
–
Miközben a héten raktam össze az anyagaimat, azt éreztem, nem elég hasznos, amit csinálok, nincs értelme „könnyed” cikkeket írni, ennél sokkal fontosabb dolgok történnek a nagyvilágban. Buzgott bennem a tettvágy, feszített a tétlenség, indulni akartam, most azonnal megmenteni mindenkit. De be kellett látnom, hogy hirtelen felindulásból, ész nélkül nem lehet nekiiramodni, próbálkozni azzal, amire nem is én vagyok a legmegfelelőbb ember. Az adományozás mellett most azzal segíthetek a legtöbbet, ha kihasználom a munkám adta lehetőséget, és tájékoztatok. Hírt adok arról, amit a szakértők látnak, tapasztalnak, úgyhogy felkerestem a Magyar Helsinki Bizottságot, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, a Budapest Bike Maffiát és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt.
Napi 20–25 ezer lépi át az ukrán-magyar határt
A Magyar Helsinki Bizottság sajtómunkatársát, Zádori Zsoltot arról faggattam, mit tapasztalnak, milyen ütemben érkeznek jelenleg a menekültek. Kérdésemre elmondta, hogy a hivatalos adatok szerint
egy nap átlagosan 20–25 ezer ember lépi át az ukrán-magyar határt, tehát eddig körülbelül 140 ezer ember érkezett hazánkba.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyien is maradnak az országban. Mint mondja, sokan továbbutaznak Magyarországról, aki rendelkezik biometrikus útlevéllel, három hónapig tartózkodhat az EU területén. Továbbá Zsolt azt is kiemeli, hogy napi öt–hat ezren mennek Magyarországról vissza Ukrajnába, akiknek a családtagjai vagy akár a háziállatai esetleg továbbra is ott maradtak. Zsolt információi szerint az ukrán hatóságok nagyon alaposan vizsgálják, ki hagyhatja el Ukrajnát, hiszen a 18 és 60 év közötti férfiak hadkötelesek, ők nem léphetik át a határt. Ez alól kivételt képez, ha valaki családapaként három kiskorú gyermeket nevel, vagy például felnőttként tartós betegségben szenved. Ezt szigorúan ellenőrzik, ugyanakkor elképzelhető, hogy a helyzet romlásával, az ukrán állam esetleges összeomlásakor megszűnik az ellenőrzés, szabad utat nyitva mindenki számára, hogy elmeneküljön az orosz haderők elől. Elmondása szerint egyelőre nem nagyon hallani arról, hogy a menekültek a zöldhatáron, azaz az ellenőrzési pontokat megkerülve szöknének át a határon. A háború elhúzódásával azonban arra is lehet esély, hogy idővel akár orosz katonaszökevények is lesznek majd a menekültek között.
Zádori Zsolt arra a komoly problémára is rávilágít, hogy
a magyar-ukrán kettős állampolgárok számára a jogi keretek nem teszik lehetővé, hogy menedékes státuszt kapjanak.
„Ezek az emberek rendelkeznek magyar útlevéllel, így nem kaphatnak menedékjogot. Ők sajnos nem tudják igénybe venni azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a menedékesek, tehát az államtól nem kapnak sem élelmet, sem szállást, sem pedig egészségügyi ellátást. Fura módon tehát a magyar állampolgársággal is rendelkezők sok tekintetben rosszabb helyzetben vannak, mint a menedékesek. Ezen a kormánynak kellene minél gyorsabban változtatni” – mondta.
Elképesztő azonban, amennyi jószándék és szeretet árad az emberekből, legyen szó civilekről, az önkormányzatok, a hatósági szervek vagy a civil és egyházi szervezetek munkatársairól, de Zádori szerint megfelelő szabályozás és koordináció nélkül hosszú távon nem fenntarthatók a jelenlegi állapotok.
Pénzbeli és tárgyi adományok
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai Kárpátalján is jelen vannak, hogy helyben segítsék az arra rászorulókat, de ők működtetik a határmenti beregsurányi segítőpontot, és a Keleti pályaudvaron is ők vannak jelen reggel héttől este tízig, hogy segítsék a vonattal érkező menekülteket. Romhányi Tamás kommunikációs vezető elmondta, hogy
jelenleg a pénzadomány a legnagyobb segítség a szervezetek számára, hiszen a befolyt összegből azt szerezhetik be, amire épp a legnagyobb szükség van.
Pénzadományra a legtöbb nagy szervezet honlapján, adományvonal hívásával vagy közvetlen utalással is van lehetőség.
A noÁr Mozgalom összegyűjtötte, hogy melyek azok a legismertebb szervezetek, akiket pénzbeli adománnyal támogathatunk.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ha valaki mégis inkább tárgyi adományokkal támogatná a menekülteket – a Máltai Szeretetszolgálat is országosan körülbelül hetven–nyolcvan adománypontot alakított ki –, az alábbiakkal tud a leginkább segíteni:
- tartós élelmiszer, amely azonnal fogyasztható, szállítható, ugyanakkor nem romlandó, például konzervek, melyek konzervnyitó nélkül is nyithatók
- gyerekeknek keksz, piskótaszelet, gyümölcs, kisdobozos üdítő
- szénsavmentes víz
- higiéniai és tisztálkodási szerek, például kézfertőtlenítő, dezodor, tisztasági betét
- babaápolási szerek: törlőkendő, pelenka
- bébitápszer
- gyerekeknek plüssállat
- gyógyszerek
Azt minden szervezet képviselője kiemelte, hogy ruhaneműre jelenleg nincs szükség.
Romhányi Tamás elmondta, hogy a menekültek közül sokan nem ismerik a szénsavas vizet, ezért nem is fogadják el, és ugyanígy vannak az ismeretlen márkájú csokoládékkal is a gyerekek, éppen ezért jelenleg egy olyan lista összeállításán dolgoznak, amely pontosítja, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyet érdemes adományként vinni.
A Budapest Bike Maffia alapítója, Havasi Zoltán elképedve figyelte, hogy milyen elképesztő mennyiségű adomány érkezett hozzájuk is, melynek segítségével teljes mértékben fel tudták tölteni a záhonyi raktárat. Az ottani polgármesterrel, Tóth Ákossal folyamatos kapcsolatban vannak, ahogy más nagy szervezetekkel is. Tegnapi bejegyzésük szerint „Felállt egy nagyon komoly rendszer a nagy humanitárius és a kisebb civil szervezetek között. Eszméletlen jó látni és tapasztalni, hogy elkezdtünk egységben összedolgozni. A Vöröskereszt folyamatosan elhelyez embereket, felmérik az igényeket, és akkor bevásárolunk. A BMSZKI-ban elszállásolt menekülteknek, ma egymillió forint értékben vásároltunk eszközöket. Ha más szervezetektől kapunk kérést, akkor is tudunk segíteni.”
Mindazoknak, akik segíteni szeretnének, azt tanácsolják, hogy
„Ha a határon önkénteskednél, keresd a helyi önkormányzatokat, és ajánld fel a segítséged! Ugyanígy jelentkezzetek a számotokra rokonszenves szervezeteknél önkéntes munkára bárhol máshol.”
Ezen felül a Segítségnyújtás (Ukrajna, Kárpátalja) Facebook-csoportot érdemes figyelni, ahova folyamatosan érkeznek az egyéni kérések.
Aki szállást ajánlana fel, a következő QR-kóddal teheti meg:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Záhonyból érkező vonatok a Nyugatiba futnak be, ahol a Református Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt is kint van, de a Kétfarkú Kutya Párt is sátrat állított, ami infó-és adománypontként üzemel.
A Keleti Pályaudvaron a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fogadja a menekülteket a Katasztrófavédelem munkatársaival együtt. A szervezet arra kér mindenkit, hogy amennyiben önkéntes munkájukkal segítenék a szervezetet, a [email protected] címen jelezzék szándékukat. Munkatársaik munkaidőn túl és hétvégente is dolgoznak, így minden levélre reagálnak egy napon belül.
Rendkívül fontos, hogy folyamatosan tájékozódjunk a szervezetek oldalán, hogy éppen, hol és mire van szükség, hiszen a helyzet állandóan változik.
Míg egyik nap jól jöhet a pályaudvarokon az önkéntes segítség, addig lehet, hogy a másik napon elegendők az adott szervezet munkatársai, hogy hatékonyan el tudják látni a feladatokat, és csak hátráltató tényezővé válunk a jó szándékunk ellenére.
A Szeretetszolgálat leginkább az ügyintézésben, információadásban nyújt segítséget a menekültek számára. Nagy részük szeretne továbbutazni, és bár a MÁV illetve egyéb társaságok vonataival ingyenesen utazhatnak a menekültek, jegyet akkor is váltaniuk kell, ebben segítenek például, vagy akár pénzváltásban, WiFi-hálózat megosztásával, valamint a szálláshelyekre történő szállításban.
A háborúban gyerekek is érintettek
A menekültek között elképesztő számú gyerek van, így a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány képviselőjét, Németh Barbarát kérdeztem arról, hogy az ő 13620-as adományvonaluk hívásával hogyan támogathatjuk a gyerekeket.
„Közösségi irodánk, az APPY más gyermekvédelmi szervezeteivel együttműködve dolgozunk azért, hogy legalább 1000 gyerekeknek való hátizsákot összeállítsunk, amelyben a fontos, alapvető higiéniai termékeken (fogkefén, fogkrémen, kézfertőtlenítőn, zsebkendőn) túl olyan segítő, támogató apróságot is elhelyezünk, amely
segít nekik abban, hogy gyerekek maradhassanak.
Foglalkoztató füzetet, kisebb méretű plüsst csomagolunk össze. Folyamatosan változik, hogy miből van hiány, ezért egyeztetünk azokkal a szervezetekkel, amelyek kint vannak a pályaudvaron, vagy máshol részt vesznek a menekültek segítésében.”
A Hintalovon ezenfelül nagy erőkkel dolgozik azon, hogy más szervezetek munkáját is megkönnyítse:
„Próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy ki, hol, hogyan tud segíteni, összegyűjteni a releváns információkat. Fontosnak tartjuk, hogy a hazai gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak is támogatást nyújtsunk abban, hogy megküzdjenek a szomszédban dúló háború miatti szorongásaikkal, választ kapjanak a kérdéseikre, támogatni tudják egymást, és jól tudjanak segíteni. Ez a menekültek ellátásához, befogadásához, oktatásához is nélkülözhetetlen. Ezért a Facebook- és Instagram-oldalunkon, valamint a honlapunkon folyamatosan osztunk meg ilyen tájékoztató és támogató anyagokat. A bankszámlánkra érkező adományokból ezt is finanszírozzuk, de kaptunk felajánlást ezek elkészítéséhez is.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Arra is kitérünk, pontosan mit tehetünk, hogy saját gyermekeinket is megnyugtassuk, akik csak kívülről figyelik és érzékelik jelenleg az eseményeket. Barbara elmondta:
fontos, hogy bátorítsuk a gyerekeket arra, hogy kifejezzék az érzéseiket, a bennük lévő feszültséget, és kérdezzenek.
Soha ne hagyjuk válasz nélkül őket, még ha ott és akkor csak annyit tudunk is mondani, hogy „Megértem, és ezt még át kell gondolnom.” Hangsúlyozza, hogy próbáljunk meg több időt együtt tölteni, és egyéni figyelmet is adni a gyerekeknek, hiszen az igényeik eltérők lehetnek. Mint mondja, bár a háborús helyzet nagyon új, de a megküzdési stratégiáink a régiek. Azt tanácsolja, hogy támaszkodjunk azokra a rutinokra, amelyek korábban is beváltak a gyerekeknél az érzelmileg nehéz helyzetekkel való megbirkózásban.
Segítsünk türelemmel!
Minden szervezet képviselője kiemelte, hogy mindenkitől türelmet kérnek, hiszen elképesztően leterheltek. Fontos azonban, hogy a segítő szándék ne csak most, a kezdeti időben legyen jelen, lehetőség szerint ne apadjon, hiszen a háború elhúzódása esetén további támogatásokra lesz szükség, akkor is, ha már nem irányul majd esetleg a menekültekre ekkora médiafigyelem.
Krajnyik Cintia
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Stefano Guidi