Rohamosan nő a gyerekmunka Amerikában, a törvényeken pedig a gyermekjólétre hivatkozva lazítanának
„Ha van valami, amiben a civilizált országok egyetértenek, akkor az a korai és túlzott gyerekmunkában rejlő gonoszság” – mondta Oliver Wendell Holmes Jr., a legfelsőbb bíróság egyik bírája 1918-ban, amikor Amerikában parázs vita alakult ki a gyerekek foglalkoztatásának kérdése körül. Több mint egy évszázaddal később azonban a téma ismét vitákat szül, az elmúlt hónapokban ugyanis több amerikai állam hozott vagy fogadott el olyan törvényeket, amelyek gyengítik a kiskorúakra vonatkozó munkavédelmi előírásokat, de a meglévő, a gyermekek által végezhető munkaórákat és -típusokat korlátozó törvények végrehajtásának mellőzése is egyre gyakoribb. Mózes Zsófi írása.
–
Az elmúlt évben 37 százalékkal nőtt az illegálisan foglalkoztatott kiskorúak száma Amerikában,
és 283 százalékkal emelkedett 2015-höz képest – ezek pedig csak a kormány által tetten ért jogsértések, így a valós szám valószínűleg ennél jóval magasabb. A tendencia többek között annak köszönhető, hogy a munkaadók kétségbeesetten igyekeznek minél kevesebb pénzből betölteni a munkahelyeket, újabb és újabb hullámokban érkeznek az ország területére kísérő nélküli kiskorúak, nem csökken az emberkereskedelem mértéke, és egyre több az olyan állami törvényhozás, amely gyengíti a gyermekmunkára vonatkozó szabályozásokat.
Az elmúlt két évben – a Gazdaságpolitikai Intézet nemrégiben kiadott jelentése szerint – legalább tizennégy állam hozott vagy javasolt törvényt a gyermekmunka védelmének visszaszorítására.
Az új törvények jellemzően meghosszabbítják a kiskorúak munkaidejét, megszüntetik a veszélyes munkára vonatkozó korlátozásokat, csökkentik azt a korhatárt, amelytől kezdve a gyerekek alkoholtartalmú italokat szolgálhatnak fel, vagy új, a minimálbér alatti béreket vezetnek be.
Iowában például egy új törvény lehetővé teszi, hogy már tizennégy éves gyerekek is dolgozhassanak ipari mosodákban, egy állami ügynökség jóváhagyásával pedig tizenhat évesek is dolgozhatnak tetőfedő, földmunkás, bontó, erőgépkezelő és más veszélyes területeken. Jennifer Sherer, a Gazdaságpolitikai Intézet jelentésének társszerzője elmondta: „Iowa új törvénye több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely korlátozza a munkáltató felelősségét a gyermek munkahelyi sérülése, betegsége vagy halála esetén. Pedig a serdülők majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel sérülnek meg a munkahelyen, mint a felnőttek.”
A kezdeményezések indoklásában ráadásul gyakran a gyermekjólétre helyezik a hangsúlyt
Ohióban, ahol a republikánus törvényhozók szintén gyengébb törvényeket javasolnak, az ohioi éttermi szövetségének szóvivője azzal érvelt, hogy
a kiskorúak munkaidejének meghosszabbítása csökkentené a képernyő előtt töltött időt.
Arkansas republikánus kormányzója, Sarah Huckabee Sanders nemrégiben írta alá azt a törvényt, amely megszünteti a követelményt, miszerint a tizennégy és tizenöt éves gyerekek kizárólag szülői hozzájárulás után vállalhatnak munkát. A kormányzó hivatala a módosítás indoklásában „a szülőkre nehezedő önkényes tehernek” nevezte a nyilatkozatot.
„Ez egy egyoldalas nyomtatvány volt” – mondta Nina Mast, a Gazdaságpolitikai Intézet jelentésének társszerzője. – „Alapvető információkat tartalmazott, és tájékoztatta a szülőket a gyermek jogairól. Ennek eltörlése megszünteti a dokumentációt, és sokkal nehezebbé teszi az ellenőrzést, miközben megnyitja az ajtót a kizsákmányolás előtt.”
Sok munkáltató meg sem várja az új törvényeket
A gyorsétteremláncok, amelyek jellemzően a tizenéves munkavállalókra támaszkodnak, úgy tűnik, hogy a törvények megsértéséért kiszabott bírságokat egyre inkább belekalkulálják az üzemeltetési költségbe. Februárban a Munkaügyi Minisztérium bejelentette, hogy nyolc államban több mint száz tizenhárom és tizenhét év közötti gyereket találtak, akik a Packers Sanitation Services, az ország egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalatának húskombinátjaiban és vágóhídjain dolgoztak – azonban a vállalat tagadta, hogy bármilyen jogsértést elkövettek volna.
A gyerekeket éjszakai műszakban foglalkoztatták, fő feladatuk pedig az állatok feldolgozásához szükséges eszközök veszélyes vegyi anyagokkal történő tisztítása volt.
A gyerekek közül legalább hárman megsérültek, a cég pedig másfél millió dolláros polgári jogi bírságot fizetett.
A gyerekek közül senkit sem irányítottak a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetekhez, beszámolók szerint pedig közülük néhányan végül más üzemekben találtak munkát. A különböző jelentésekből egyértelművé vált az is, hogy majdnem mindannyian kísérő nélküli kiskorúak, ilyen esetekben a menedékkérelmek feldolgozása pedig általában évekig tart.
És ez korántsem egyedi eset: a hatóságok nyilvántartása szerint csak 2022-ben százharmincezer kísérő nélküli kiskorú lépett be az Egyesült Államokba – a gyerekek elhelyezését követően egy hónapon belül pedig többségüket a hatóságok nem képesek nyomon követni. Egy dolog azonban biztos: bár ezek a gyerekek, mint minden gyerek, kötelesek iskolába járni – egyes államokban tizenhat, más államokban tizennyolc éves korukig –, sok esetben rá vannak kényszerülve arra, hogy dolgozzanak. Jellemzően adósságokat kell törleszteniük, a megélhetésüket kell biztosítaniuk, sokuknak pedig haza kell küldeniük a pénzt.
Ha a munkáltatók személyi igazolványt vagy társadalombiztosítási számot kérnek, gyakran hamis dokumentumokat nyújtanak be, de jellemző az is, hogy a munkáltató egyáltalán nem kér ilyesmit.
Vannak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi kormány hajlandó szembenézni a gyermekmunkaügyi válsággal – bejelentették a kemény fellépést, és a kongresszushoz fordultak, hogy növeljék a munkáltatókkal szembeni büntetéseket –, de úgy tűnik, a gyerekek jólétének fontossága könnyebben sérül, ha a profit a tét.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ WIN-Initiative/Neleman
