Balatoni József: Ilyen volt 2022 a magyar oktatásban
Azt hittük, nem lehet rosszabb, mint az előző év, tévedtünk…
Először is nagyon boldog új évet kívánok mindenkinek itt, 2023-ban. Már nem vágyakozom arra, hogy a következő év sikeresebb, jobb, szebb legyen, az elmúlt évek tapasztalatai alapján azzal is megelégszem, ha nem lesz rosszabb, mint az előző. Hisz az utóbbi időben mindig úgy vágtunk bele az új esztendőbe, hogy rosszabb már nem lehet, és mindig megmutatta a sors, hogy de… Balatoni József írása.
–
Próbálom összeszedni, mit is lehetne írni szakmai szempontból az elmúlt évről…
Most azt hagyjuk is, hogy emberként mennyi hullámvasutat éltem meg egész évben, mert az egy külön cikk lenne. Kizárólag az oktatásügy szempontjából tekintek vissza az elmúlt évre.
Talán az a legjobb benne, hogy… vége lett.
Kinek így, kinek úgy, de végre magunk mögött hagytuk, elbúcsúztunk tőle, ki-ki a maga vérmérséklete szerint értékelni is tudta. A lényeg, hogy megéltük, túléltük, amit azért útközben nem mindig gondoltunk így.
Az biztos, hogy 2022 az oktatás szempontjából a valaha volt legforradalmibb, legforrongóbb évként vonul be a pedagógiatörténetbe
Már január elején belevágtunk abba, amit aztán egész évben folytattunk: megtartottuk az első országos sztrájkot. A vártnál sokkal többen álltak bele, annak ellenére is, hogy sokan féltek, sokakat megfenyegettek, megfélemlítettek a felettesei.
Aztán februárban is, márciusban is folytatódtak a sztrájkok. Tele hittel, reménnyel és tettvággyal. Április elsején, amikor több ezer ember előtt álltam a Kossuth téren és beszédet tartottam a noÁr mozgalom által szervezett szolidaritási koncerten, akkor olyan erőt éreztem, amit még soha: teljes szívvel hittem, hogy változást fogunk elérni.
Ez az érzés alig két napig tartott, egészen a fájdalmasan kijózanító április harmadikai estéig.
Ott egy kicsit megrogyott mindenki, aki addig küzdött
El is keseredtek sokan, sőt, megpróbáltak tárgyalni a régi-új vezetéssel, bár egyre reménytelenebbnek tűnt, amikor az önálló oktatási minisztérium igénye helyett egy rendőr irányítása alá került az egész oktatás, aki azóta már el is ismerte, hogy az oktatáshoz nem ért, de a rendrakáshoz igen. Mondjuk, ezeket tapasztaltuk is a bőrünkön.
A sikertelen tárgyalások után az ősz lett igazán lázongó: sztrájknapok, polgári engedetlenségek, élőláncok, szolidaritási akciók váltakozva követték egymást. Bár sokan abban reménykedtek, hogy kifullad, még inkább belendült. És ekkor jött az a pillanat, ami minden jóérzésű pedagógusnak örömmel töltötte el a szívét:
a diákok, szülők hatalmas összefogással a pedagógusok mellé álltak, és már együtt, vállvetve küzdöttünk a jövőnkért. Mert itt igenis erről van szó: bár szeretnék azt kommunikálni sokan, hogy a bér a lényeg, bizton állíthatom, hogy nem. A cél a minőségi oktatás, színvonalas tanulási környezet, és a vonzó életpálya.
Az átalakított és XXI. századi nemzeti alaptanterv, az igényeknek megfelelő tankönyvek, kisebb terhelés minden oktatási szereplőnek. Igen, ezekért mind együtt álltunk ki, mert mindannyiunk érdeke.
A legszomorúbb és legdühítőbb az, hogy a döntéshozók úgy tesznek, mintha ezek a követelések nem is léteznének
Mintha tudomást sem vennének róla, tenni ellene meg végképp nem akarnak. Pedig csak az átfogó és azonnali oktatási reform hozhat valós változást.
Megható érzés volt a kongó folyosókon sétálni, amikor az összes diák egy emberként állt ki, és maradt otthon. Minden próbálkozás csak olaj volt a tűzre, szította a dühöt.
Pedig a hatalom mindennel próbálkozott, hogy elrettentsenek mindenkit: először öt, aztán nyolc, majd még egy fantasztikus kollégát rúgtak ki azonnali hatállyal, több százan vettünk át tankerületi vezetőktől elmarasztaló (szerintük nem fenyegető „csak” tájékoztató) leveleket, adattak gyerekeknek igazolatlan órát.
Ezek egyenként is vérlázítók, de sajnos megtörténhettek 2022-ben.
Jöttek az ígéretek, mert „majd ha az EU, meg ha majd úgy, meg így alakul, akkor lesz ez meg az”. Aztán mindez már a „talán, esetleg, lehet” kategóriába került.
Most már tudjuk, hogy semmi sem lesz
Vagyis de: egy minimális bérpótlékemelés, szóval több hónap folyamatos hitegetés – igen, hazugság – után még béremelés sem lesz. Mert… Na, erre nincs válasz. Csak mismásolás van.
Mindegy, legalább néhány szerencsés – IRÓNIA még mielőtt komolyan venné bárki ezt a szót – részt vehetett január elsején Mága Zoltán koncertjének próbáján, a Belügyminisztérium jóvoltából. Nem tudom, lehet-e még ennél jobban megalázni minket, belénk rúgni, bár a választ sajnos sejtem.
Egy a fontos: ne adjuk fel, ne hátráljunk meg, hanem menjünk előre, küzdjünk tovább, harcoljunk együtt, mert nincs más opció. Szóval izgalmas 2023-nak nézünk elébe…
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Miyako Kondo / EyeEm
