–

Ezzel párhuzamosan a fiatalabb generációk aránya csökkent. A 30–39 éves pedagógusok aránya az elmúlt években nagyjából a felére esett vissza, miközben a 30 év alattiak aránya mindössze 5–8 százalék között mozog. A jelenség egyik fő oka, hogy kevesen jelentkeznek pedagógusképzésre, és sokan a pályára lépés után rövid időn belül el is hagyják azt.

A tanárhiány már most is érezhető a rendszerben.

A diákok több mint 40 százaléka olyan iskolába jár, ahol gondot okoz a megfelelő számú pedagógus biztosítása, és minden tanév elején 1000–2000 közötti állás marad betöltetlen.

Bár az oktatói kar elöregedése az Európai Unió számos országában problémát jelent, a magyar helyzet az átlagnál is kedvezőtlenebb – A közoktatás elmúlt 16 évéről Dián Dóri írt a Látlelet rovatunkban. A Törley Katalinnal, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítójával készült rövid összefoglaló videót itt, a hosszabb interjút pedig itt tudod megnézni.

Az Egyensúly Intézet igazgatói, Boros Tamás és Filippov Gábor szerint a pedagóguspálya alacsony társadalmi megbecsültsége kulcsszerepet játszik a folyamatban. A presztízs csökkenése ugyan nem kizárólag a bérezésen múlik, de a versenyképes fizetés hiánya jelentősen rontja a pálya vonzerejét. A probléma a lassú bérnövekedésben és a nehézkes előmeneteli rendszerben is megmutatkozik. 

Pucér női szobrokat öltöztettek fel, összefogtak a kötők és horgolók Dániában

WMN Szűrő – 2026. március 9. – NA

A jelenlegi modell ugyan elvileg a pályán eltöltött időt és a szakmai fejlődést jutalmazza, a gyakorlatban azonban a bérnövekedés túl lassú a karrier kezdeti szakaszában. Ez éppen abban az időszakban csökkenti a pályán maradás esélyét, amikor a fiatal pedagógusok a leginkább bizonytalanok abban, hogy hosszú távon az oktatásban maradjanak-e.

Hogyan lehet javítani a helyzeten?

„Egy oktatási rendszer szükségszerűen olyan lesz, amilyenek az azt működtető pedagógusok. Ezért össznemzeti érdekünk, hogy a pedagógusi pálya a legtehetségesebb magyar fiatalok számára vonzó karrierúttá válhasson”

– szögezik le a szakértők, akik szerint a megoldás egyik kulcsa a pedagóguspálya versenyképességének növelése lehet. A javaslatok szerint

  • a tanári béreket tíz év alatt az átlagbér kétszeresére kellene felzárkóztatni, miközben biztosítani kellene, hogy a kezdő fizetések később se szakadjanak el az átlagkeresetek növekedésétől.
  • Emellett gyorsabb előmeneteli rendszert is kialakítanának: a fizetési kategóriák között legalább kétévente lehetne előrelépni.
  • Valamint a pedagógusképzés szerkezetét is átalakítanák. A javaslat szerint az orvosi és pszichológiai képzés mintájára több szakaszból álló rendszer jönne létre: egy négyéves alapképzést egyéves specializáció követne, amelyben a gyakorlati és módszertani fókuszú képzés keretében egy-egy specializációs terület ismereteit és alapkészségeit sajátíthatnák el a leendő pedagógusok. Ezt követően hároméves gyakornokság jönne, az orvosrezidensek mintájára, amely a jelenlegi pedagógusgyakornoki fokozatnak felelne meg, de beépítenék ezt is az egyetemi képzésbe, így a tanulás mellett jövedelmező munkavégzésre is lehetőségük lenne a gyakornokoknak.
  • A rendszer hatékonyabb működését az is segíthetné, ha az iskolákat helyi hálózatokba szerveznék. Így például egy informatika- vagy fizikatanár több intézményben is taníthatna, ha egy-egy iskolában önmagában nem lenne elegendő óraszám számára.
  • Hozzátették, hogy a béremelésnek már mérsékelt mértékben is kimutatható hatása volt: amikor nőtt a fizetés, emelkedett a pedagógusképzésre jelentkezők száma is. A tartós és kiszámítható bérrendszer ezért az utánpótlás mennyiségi és minőségi problémáin is javíthatna.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/jacoblund