–

Tévedés azt hinni, hogy a kötetek hasábjain megjelenő LMBTQ-téma vagy LMBTQ-karakterek XXI. századi jelenségek

Már a Bibliában is találunk szexualitást, de akár homoszexualitást is megjelenítő részeket, ahogy számos világirodalmi klasszikusban, bár az is tény, hogy

az elmúlt években a szépirodalmi művekben egyre tudatosabban és erőteljesebben megjelenő céllá vált az érzékenyítés a társadalom sokszínűségének bemutatásával. Ennek nyomán pedig természetesen hangsúlyosabbá vált az LMBTQ-karakterek szerepe is egy-egy történetben. 

„Minden író próbál valamilyen úton-módon érzékenyíteni, és valamilyen szinten beleszőni a történetébe egy-egy szereplőt, aki eltér a többiektől: nem is feltétlenül csak a nemi identitásával vagy a szexuális orientációjával, hanem akár az etnikumával, a vallási hovatartozásával vagy azzal, hogy valamilyen fizikai akadállyal él” – mondja Berta Péter, a Zama.hu szerzője és a Zamablog könyves Instagram-fiók írója, aki 15 éve dolgozik a könyvszakmában, és már 10 éve osztja meg gondolatait a könyvekről.

Az LMBTQ-téma azonban máshogyan is megjelent a könyvpiacon, méghozzá a szerzők személyén keresztül, amelyre – hatásos marketingstratégia részeként – egyre nagyobb figyelem irányul. Az olvasóközönség nagy részét érdekli, hogy kedvenc regényeinek még ma is élő vagy múltbeli szerzői kit szerettek a négy fal között – gondoljunk csak Nyáry Krisztián elképesztően népszerű köteteire (a szerzőnek nemrég jelent meg a Tiltott irodalom című könyve, ebben olyan klasszikus irodalmi műveket gyűjtött össze, amelyek azonos neműek szerelméről szólnak – a szerk.). Talán ez is közrejátszik abban, hogy ma már – az énekesekhez és színészekhez hasonlóan – egyre több költő és író bújik elő, bátran vállalva önmagát, esetenként tovább erősítve alkotói hitelességét. 

Az LMBTQ-témájú könyvek iránt egyre nő az érdeklődés – nem csak nemzetközileg, hazánkban is

Itthon egyébként főleg az ominózus könyvdarálás óta, ami Berta Péter elmondása alapján kontraproduktívnak bizonyult. 

„Az emberek akkor kezdték el jobban felfedezni ezeket a köteteket. Addig is volt érdeklődés irántuk, de a figyelem közel sem volt akkora, mint a könyvdarálás után.”

A nemzetközi trendek és az időszakosan megnövekedett érdeklődés ellenére a magyar írók egy része óvatosan nyúl a témához, és csak nagyon finom célzásokkal érzékelteti, ha a történetében egy adott szereplő az LMBTQ-közösség tagja. Persze nem mindenkire igaz ez a kijelentés: „Van egy írói réteg, amelynek tagjai elkezdték meglovagolni a nemzetközi hype-ot, és ahogy a Netflix-sorozatokban is már-már kötelező elemként hozzák az LMBTQ-szálat, egyes szerzők itthon is megpróbálják belecsempészni a történetükbe, hogy még jobban felhívják a figyelmet a műveikre.”

Ez azért is tűnhet rizikós döntésnek, mert

a homofób törvény életbelépése óta a könyvkiadók számára tartogat „némi” kockázatot az LMBTQ-témájú könyvek kiadása, ezek értékesítését a jogszabály teljesen el is lehetetlenítheti. Ez a félelem a kiadók – és így az írók – oldaláról viszont úgy tűnik, mintha lassan kezdene oldódni. 

Ebben Berta Péter szerint a könyvpiacion megfigyelhető óriási pörgésnek is szerepe van: a magyar könyvpiac már annyi kötetet ad ki magából, hogy szó szerint követhetetlenné (és így szinte teljesen ellenőrizhetetlenné) vált, hogy egy kötetben szerepelnek-e meleg karakterek, illetve van-e benne meleg szál. „Tavaly több mint tizenhétezer cím jelent meg, az azt megelőző évben is több mint tizennégyezer. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden héten háromszáz könyv jelenik meg. Annyira nagy a szórás, hogy ha a boltokba kerül újdonságként egy LMBTQ-történet, egy hét múlva már tulajdonképpen háttérbe is szorul – feltéve ha az adott kiadó nem szán nagyobb marketingköltséget rá, ami viszont nem igazán jellemző” – magyarázza.

Ilyen volt gyereknek lenni Magyarországon 2022-ben

WMN Ügy – 2022. december 27. – GySz

Nézzük, kik olvasnak LMBTQ-témájú könyveket!

A sors fintora, hogy miközben a homofób törvény pont a fiatalokat akarta megvédeni az LMBTQ-szereplőktől, illetve az LMBTQ-témájú könyvektől, addig az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, leginkább épp a tinédzserek mutatnak érdeklődést az ilyen kötetek iránt. Közülük is főleg a lányok nyitottabbak a témára. 

Annak ellenére, hogy a lányok több ilyen jellegű kötetet olvasnak, mégis ők azok, akik kevésbé kerülnek ezeknek a történeteknek a középpontjába. „A könyvpiacon nagyon kevés a témába vágó, lányokat érintő kötet; a női LMBTQ-szereplők kevesebb teret kapnak a férfiakhoz képest” – mondja Berta Péter. (A férfiak felülreprezentáltsága és előtérbe helyezése a közösséget érintő dolgokban azonban nem új keletű: már a hatvanas években is megfigyelhető volt az akkor még csak szárnypróbálgató LMBTQ-aktivista körökben, amelyekben a meleg férfiak nem ritkán teljesen kiszorították a nyilvánosságból és a diskurzusból a leszbikusokat – A szerző.)

Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy amikor ifjúsági irodalomról beszélünk, akkor nem kizárólag LMBTQ-témák, -történetek és -karakterek vannak fókuszban,

ezek a kötetek inkább az emberek közötti különbségekről, ezen keresztül valójában az elfogadásról szólnak.

A tinédzserek számára pedig nem is minden esetben bírnak nevelő célzattal, inkább ahhoz a világképhez és tapasztaláshoz illeszkednek, ami alapvetően is jellemzi a gondolkodásukat.

„Jól látom a tizenhat éves unokahúgomon, hogy mennyi impulzusnak van kitéve: ott a TikTok, az Instagram, a YouTube. Olyan felületek, amik miatt a korosztályának teljesen természetes, hogy vannak másképp gondolkodó, máshogy érző emberek is. Így teljesen mindegy számukra az is, hogy az általuk olvasott történetben két lány vagy két fiú szereti egymást, vagy pedig valaki másnak érzi magát belül, mint ami például a születési neme. A sokszínűség az ő korosztályuk számára annyira természetes, mint az, hogy kék az ég és zöld a fű. Nem kell rá külön felhívni a figyelmüket és irányítani őket, mert valamilyen formában mindennap találkoznak vele a közösségi oldalakon.”

Tagadhatatlan, hogy a minket körülvevő világból többet látunk, mint valaha, ahogy az is, hogy ez a világ bizony végtelenül színes

Nincs is más választásunk, mint előbb-utóbb elfogadni ezt. A szerencsésebb eset pedig az, ha még szeretni is tudjuk így. Berta Péter szerint ezért is jó, hogy ezek a könyvek nemcsak léteznek, de máig ott vannak a könyvespolcokon: „Minden könyv fontos, ami képes fejleszteni az empátiát – függetlenül attól, hogy LMBTQ-kötetről van-e szó, vagy sem. Nemrég olvastam egy jó megfogalmazást erre: amikor egy regényt olvasunk, akkor egy másik ember bőrébe bújunk, tulajdonképpen szimulálunk egy adott helyzetet, amiből kapunk egy komplex, teljesen más élményt. Ezáltal mi is fejlődünk: az empátiánk, az együttérzésünk.”

És hogy mit olvasson az, aki ilyen élményre vágyik? 

T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél és A suttogó ajtón túl


A szerzőtől Berta Péter rögtön két címet is ajánl: „Mind a két kötetben van LMBTQ-karakter, viszont a kötetek fő mondanivalója teljesen más. Az egyikben a halál közelsége, feldolgozása és maga a gyászfolyamat kap erőteljes szerepet, a másikban pedig az, hogy milyen következményekkel jár kirekeszteni olyan embereket, akik bármilyen módon eltérnek a »normálistól«. Azokról az emberekről szól, akiknek nehéz beilleszkedniük és alkalmazkodniuk.”

Moesko Péter: Őszi hó

Moesko Péternek a novelláskötete után idén jelent meg az első regénye. „Az Őszi hó története a felnőtté válásról szól, és arról, hogy már az egyetemi évek alatt is – illetve az egyetemről kikerülve – mennyi mindennek kell megfelelnie egy fiatalnak. Kiváló példa arra, hogy teljesen mindegy, az ember meleg, leszbikus, vagy queer, lényegében ebben az időszakban ugyanazokon a dolgokon megy keresztül.”

Rebecca Makkai: Négy betű

A magyar származású Makkai könyve nehéz témát boncolgató, terjedelmes olvasmány. A művészet és a kereskedelem világába való izgalmas utazás mellett ugyanis betekinthetünk általa a nyolcvanas években tomboló AIDS-krízisbe is, aminek a kötetben egy egész baráti kör válik áldozatává. „A könyvből jól kirajzolódik, az emberek hogyan viszonyultak a betegség elterjedéséhez, hogyan üldözték és bélyegezték meg azokat, akik megbetegedtek – holott nem csak a meleg közösséget érintette, érinti az AIDS.

De nemcsak az AIDS-krízist ismerhetjük meg jobban a Négy betűből, hanem azt is, milyen érzés elveszíteni valakit, aki közel áll hozzánk. Milyen érzés együtt élni egy titokkal, amit a barátokkal és a családunkkal sem merünk megosztani.”

Misima Jukio: Egy maszk vallomásai

Jukio 2018-ban megjelent, megkapó története egy melegségével küszködő fiatalember szemén keresztül mutatja be Japánt a negyvenes–ötvenes években. „Már maga a szerző személye is nagyon összetett: egy rendkívül karakán, férfias férfiról van szó, akivel kapcsolatban azonban felmerült, hogy valami nagy titkot őriz. Épp emiatt folyamatosan ott bújkál bennünk a kérdés, hogy vajon a kötetben mennyi a fikció és mennyire szól a történet magáról az íróról. Mindannyian szembesültünk már azzal az érzéssel, hogy olykor nehéz elfogadni a saját tulajdonságainkat. Mindannyiunk ismerjük, milyen, amikor elfojtunk dolgokat – amik hosszú távon megbetegíthetnek minket. Jukio nagyon erősen ábrázolja a könyvben a lelki vívódást és az érzelmi hullámokat, amiket egy ember az élete során átélhet.”

Rodney Garland: A számkivetett szív

Sokan ezt az ötvenes években megjelent kötetet tartják az első meleg detektívregénynek. 

A magyar származású szerző a korszakhoz képest meglepő bátorsággal beszél két férfi szerelmi kapcsolatáról, miközben felsejlenek előttünk a második világháború utáni homoszexuális közösség külső és belső megpróbáltatásai.

„Rodney Garland nagyon népszerű volt külföldön, itthon viszont teljesen elfeledkezünk róla. Érdekes, hogy mennyi ilyen író és történet lehet, ami nem jut el hozzánk, holott tulajdonképpen ott hever előttünk” – mondja Berta Péter.

Radclyffe Hall: A magány kútja

Ahogy a női szerelem is ritkán jelenik meg a könyvekben, úgy a transz történetek is háttérbe szorulnak, holott a társadalomnak hihetetlenül fontos feladata kellene hogy legyen a transz közösség tagjainak támogatása. Ennek első lépése az, hogy megértse őket – Berta Péter szerint ez a regény pont jó erre a célra „Radclyffe Hall A magány kútja című kötete egy kislányról szól, aki mindig is azt érezte, hogy más, mint a többiek: nagyon tehetséges a sportban, de gyűlöli a lányruhákat, nem is érzi magát kifejezetten lánynak. Ez a kötet is nagyon-nagyon sokáig tiltólistán volt, de végül itthon egy kiadónak sikerült felkarolnia. Remek fordítót kapott, mégis valahogy elveszett a tömegben.” 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / ADragan

Kanicsár Ádám András