Az elfogadott törvényjavaslat szerint kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők itthon 2022. július 1-jétől az erre jogosultak, az érintett magánközpontokban ugyanakkor a tervek szerint már idén szeptember 30-tól sem lehet belekezdeni új beavatkozásba.

Nem véletlenül választja valaki a magánellátást

Az állami intézményekben jelenleg öt alkalommal lehet ingyen igénybe venni a lombikbébi-eljárást, magánklinikákon ezzel szemben a teljes procedúra akár egy-másfél millió forint is lehet. Ennek ellenére nem véletlenül választja valaki inkább a magánellátást. Kazinczy Krisztináék három kezelésen voltak túl egy állami intézményben, amikor úgy döntöttek, inkább egy magánklinikán kérnek segítséget.

„Az állami ellátásban futószalagszerűen pörgettek minket. Nem várom el, hogy lelkizzen velem az orvos – ez természetesen másnak lehet igénye –, csak egyszerűen szerettem volna, ha képben van az esetünkkel kapcsolatban. A rendszer viszont annyira túlterhelt, hogy nem jut lehetőség a valódi odafigyelésre, és így sok esetben a segítségre sem” – mondja.

A személyesség egyébként nagyon fontos lenne a folyamatban, amely nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megterhelő a párok számára.

Krisztina felidézte, hogy az állami intézmény bejáratánál – ahol a meddőségi eljárást elkezdték – már nyitás előtt hosszú sor állt, sokszor a téli hidegben várakoztak fél órákat. Egy mezei ultrahangra – ami két-háromnaponta van – Krisztina szerint akár egy fél napot is rá kellett szánni. Egy idő után emiatt ők már az orvosuk magánredelésébe is átjártak – akkor még lehetett –, hogy haladjanak a dolgok. 

 

„Kifizettük a húsz-huszonötezer forintos tarifát vizsgálatonként, és akkor kezdett gyanús lenni a dolog, amikor egymás után tolta velünk végig a szinte teljesen egyforma kezeléseket. Nem nézte, miben kellene változtatni. Rengeteg időt elvesztegettünk ezzel, mert voltak olyan vizsgálatok, amelyeket csak a ciklus bizonyos napján lehet elvégezni. Nagyjából három-négy alkalommal voltunk már a magánrendelésén, mielőtt magát a kezelést egyáltalán elkezdte volna” – meséli.

A meddőségi kezelések egyik legnagyobb problémája hazánkban, hogy nincsenek egységes, szakmai protokollok itthon, ami miatt gyakoriak a helyi rutinok, különbségek lehetnek kivizsgálásokban és terápiákban, ami hatással lehet a kezelések sikerére is. De olyan vizsgálatok is vannak – mint a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD), azaz a beágyazódás előtti genetikai vizsgálat –, amit az állami intézményekben el sem végeznek. Krisztina a férjével három sikertelen beültetés után döntött úgy, hogy inkább egy magánklinikán folytatják a meddőségi kezelést, ahol a szakemberek segítségével a harmadik beültetésnél megfogant a babájuk.

Versenyfutás az idővel
Meddőségről akkor beszélhetünk, amikor egy éven át tartó rendszeres szexuális élet mellett sem fogan meg a gyermek egy kapcsolatban. Hazánkban a párok 15 százaléka – tehát nagyjából minden hetedik, fogamzáskorú pár – kénytelen szembenézni meddőséggel, amelynek hátterében 40 százalékban a férfi, szintén 40 százalékban a nő valamilyen problémája húzódik, a maradék 20 százalékban pedig mindkét félnél találni olyan eltérést, amely magyarázatot adhat a fogantatás sikertelenségére. A meddőség komplex problémakör, az okai között általában hormonális, anatómiai, fertőzéses, genetikai, pszichológiai vagy immunológiai okok valamelyike található. Épp ezért a pár mindkét tagjának alapos vizsgálata nélkül az érdemi kezelés nem kezdődhet el. A kezelések időtartama változó lehet: 30 naptól akár egy vagy több évig is eltarthat. A sikeres meddőségi kezelés sokszor versenyfutás magával az idővel; épp ezért (lenne) fontos minimalizálni a várakozási időt, és minél több intézményben, szélesebb választási lehetőséggel elérhetővé tenni a kezeléseket.

Mindennek megvan az ára

A meddőségi eljárás az állami ellátásban a nők esetében 45 év alatt, öt körben ingyenes. Ennek az államosítással azonban alig lesznek valódi nyertesei.

„Az eleve túlterhelt rendszert csak még tovább terhelik. Kíváncsiságból felhívtam a két legnagyobb állami, budapesti meddőségi központot, és közölték, hogy idénre már nem tudnak időpontot adni.

Nem sokra megyek tehát az ingyenességgel, ha egyrészt időpont sincs, másrészt eredmény sem, és szépen lassan ki is csúszom az időből. Van, aki emiatt külföldre megy. Mi is nézegettük már a csehországi klinikákat. Ott negyven intézmény van kicsivel több lakosra, mint Magyarország népessége, míg itthon tizenöt” – mondja Krisztina. A cseh klinikák árait illetően egyébként másfél-kétszeres szorzóval kell számolni az itthoniakhoz képest, erre jön még rá az útiköltség, a szállás és az étkezés. Sok párnak azonban még így sincs más választása. „Azok, akiknek például petesejt-donációra volt szükségük, eddig is Brnóba jártak, ami nagy szégyen, hiszen a technológia és a szakembergárda itthon is adott lenne. Csakhogy Magyarországon a legális petesejt-donáció annyira túlszabályozott, hogy sok esetben nem marad más választás, mint a külföldre utazás. Most azonban nemcsak ezért az ellátásért fognak utazni a párok, hanem minden más beavatkozásért is” – mondja.

De a magánszektorban dolgozó orvosok jó része is külföldre vándorolhat a törvény hatására. A magánklinikák államosításával pedig nemcsak a versenyhelyzet, hanem jól működő szakmai műhelyek szűnnek meg.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Mi lesz a lefagyasztott embriókkal?

A rendelet szerint azok a szolgáltatók, amelyek nem felelnek meg az államosítás feltételeinek, 2022. június 30-tól elbúcsúzhatnak az engedélyüktől. Amellett, hogy őket kártalanítanák, a náluk tárolt embriókat és ivarsejteket át kell majd adniuk az állam részére. Azt, hogy ez a gyakorlatban az embriók más intézményekbe való átszállítását jelenti-e, még nem tudni. Krisztinának és férjének egy budapesti magánklinikán még van egy lefagyasztott embriója, amely beültetésre vár. Az embriók jogilag a pár tulajdonai, csak ők dönthetnek a sorsukról. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek első olvasatra tűnhet.

„Kikérhetjük, elvihetjük bárhová, a szállítása – amit mínusz 160 fokon végeznek – azonban iszonyú pénz, és arra is ügyelni kell, hogy a fogadó intézményben ugyanaz legyen a fagyasztási technológia, mint ott, ahol a saját embriódat lefagyasztották.

Szerintem valószínűleg egy centit sem fogják arrébb mozdítani őket, csak ha a párok vissza akarnak értük menni, akkor ki lehet várni a fél-egyéves sort” – teszi hozzá.

Amikor arról kérdezem Krisztinát, aki civilként korábban tüntetést is szervezett a törvényjavaslat ellen, hogy az érintett nők, párok mitől tartanak a leginkább az elfogadott törvényjavaslattal kapcsolatban, azt válaszolja: attól, hogy megfosztották őket a választás szabadságától. „Van köztünk olyan, aki éppen államiban lombikozik, de öt sikertelen beültetés után ott is fizetni kell, ezért úgy van vele, akkor inkább magánba menne – ezt a lehetőséget most elveszik tőle. Önmagában elég terhelt sztori a meddőség, és akkor még belénk rúgnak egyet. Hogy mi lesz ezután? Nem tudom, egyénileg kell megoldásokat keresni.”

Filákovity Radojka

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Stígur Már Karlsson/Heimsmyndir