–

A világon mindenhol diákok milliói készülnek záróvizsgázni és érettségizni azokban az országokban, amelyekben a koronavírus-járvány miatt korlátozó intézkedéseket vezettek be. Ez 2020 áprilisában 188 országot érintett, azaz világszerte mintegy egymilliárd-ötvennyolcmillió gyerek tanul most távoktatás keretében (mintegy hatvanhárommillió tanár segítségével). 

Alapvetően három megoldási módot látunk a világban: a vizsgák eltörlését, elhalasztását, illetve a vizsgaszabályok ideiglenes átalakítását. 

Nézzük meg picit részletesebben, hogy hol milyen megoldások mellett döntöttek!

Akik törölték a vizsgákat 

A norvégok minden tanév végi vizsgát töröltek, ideértve az érettségit is. Ez alapvetően nem befolyásolja jelentősen az osztályzásokat és a továbbtanulást, mivel az érdemjegynek csak húsz százalékát jelenti a vizsgaeredmény (nyolcvan százalékát az év közbeni teljesítmény adja). India egy részén (Uttar Prades államban) a diákok úgy tanulhatnak tovább, hogy a tanáraik megajánlanak nekik egy érdemjegyet – az év végi záróvizsgákat és az érettségiket törölték. 

Az Egyesült Államokban a SAT (ami az egyetemi felvételihez általában szükséges) május 2-án lenne esedékes, de az idén nem tartják meg. A következő ilyen vizsgaalkalmat június 6-ra hirdették meg, de a jelenlegi információk szerint ezt is felülvizsgálják. Ezért a legtöbb amerikai egyetem megváltoztatta a felvételi kritériumait, hogy SAT nélkül is be lehessen kerülni. 

Az UNESCO április 9-én közzétett listája szerint mindössze tizenegy országban törölték az érettségit.

Akik a halasztás mellett döntöttek 

Afrikában a május–júniusi időszakra eső középiskolai záróvizsgákat felfüggesztették azzal a kitétellel, hogy amint a közegészségügyi helyzet javul, megtartják őket. A karibi vizsgabizottság (ami tizenhat ország vizsgarendszerét felügyeli a nyugat-indiai térségben) júliusra halasztotta az eredetileg május–júniusban esedékes érettségiket és év végi záróvizsgákat.

Hongkongban egy hónapot, az íreknél több hónapot tolódnak a vizsgák. Több országban az érettségi elhalasztása befolyásolja az egyetemi tanév kezdetét is. Írországban már biztosan változik az egyetemi évkezdés, ahogy Indiában, Kolumbiában, és Kína egyik legnagyobb egyetemén is. 

Az UNESCO listája szerint a legtöbb ország (71) a vizsgák elhalasztása, időbeni újratervezése mellett döntött. 

Akik alternatív megoldást választottak

Vannak országok, amelyekben a vizsgákat megtartják ugyan, de megváltozott formában. A legtöbb helyen online megoldásokat választottak. Ezek egyik közös jellemzője, hogy a vizsgaszabályzat megengedi a tankönyvek használatát, de olyan sok kérdést tesznek fel rövid idő alatt, hogy alapos felkészülés nélkül nem lehet eredményesen teljesíteni a vizsgát – tehát nem lehet minden választ a könyvekből kikeresni, mert egyszerűen nincs rá idő. 

Online vizsgáznak a diákok Belgium egyes részein, Észtországban, Amerika egyes államaiban, Egyiptomban, Mexikóban (összesen tizenegy országban). 

Vannak országok, amelyekben az online vizsgát kombinálják például az iskolai teljesítmény alapján megajánlott érdemjeggyel. Ezt a megoldást választották a csehek, a dánok, a franciák, és a Karib-térség több állama. 

A cseheknél – ahol a magyar helyzethez hasonlóan, az iskolabezárások idején az állami tévécsatornák is beszálltak az oktatásba, hogy kompenzálni lehessen az online oktatáshoz való hozzáférés „egyenetlenségeit” – széles körű vita után jutottak arra a döntésre, hogy alternatív módon tartják meg az érettségit. 

Az olaszok (és még négy állam, közöttük Japán) a vizsgák számát is csökkentették. 

Sokféle megoldás van, és akár a Világbank, akár az UNESCO értékelését nézzük, senki nem áll ki egyik vagy másik mellett. Országonként eltérő okok és szempontok miatt számíthat egyik vagy másik választás tisztességesnek a diákok (és persze a társadalom) szempontjából.

A biztonság, a közegészségügyi állapotok figyelembevétele mellett fontos az eljárás átláthatósága, az egyenlő hozzáférés (hogy minden diák ugyanolyan esélyekkel indulhasson a vizsgán), és a tisztességes eljárás szempontja is (az esetleges csalási és visszaélési lehetőségek megakadályozása). 

A nemzetközi szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet azért is nagyon megterhelő az érettségiző diákok és családtagjaik számára, mert nemcsak a gyerek jövője a tét, hanem az életük is.

Azt is mérlegelniük kell, milyen kockázatai vannak a jövőt befolyásoló vizsgának a jelenben a vizsgázókkal együtt élő idős hozzátartozókra, tanárokra, tartósan beteg diákokra, családtagjaikra. 

Gyermekjogi oldalról sok szempontot lehetne még behozni (a stresszfaktort, a felkészülés körüli nehézségeket, a távoktatás problémáit, az írásbeli vizsgahelyzet természetszerű korlátait stb.), de ezek külön elemzése nélkül is jól látszik, az idei évben érettségiző diákoknak a világ minden táján kemény próbatételt kell kiállniuk.

Azzal lehet segíteni őket, ha biztonságos, tisztességes, mindenki számára egyenlő esélyeket adó megoldást kínálunk mindenkinek, aki az érettségiben (érettségiztetésben) részt vesz. 

A nemzetközi példákat elnézve, az emberség, a humánum az idén különösen sokat fog számítani. Az pedig nem múlik jogszabályokon meg állami előírásokon. Csak rajtunk.

Ezt azoknak is üzenem, akiknek (hozzám hasonlóan) erős fenntartásaik vannak az idei érettségi jelenleg ismert menetrendjével kapcsolatban.

Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt képünk illusztráció