– 

1. Ki dolgozhat?

Az vállalhat munkát, aki már betöltötte a 16. életévét. Ez alól kivétel, hogy aki nappali tagozaton tanul, és már elmúlt 15 éves, az iskolai szünet ideje alatt szintén dolgozat. Ennél fiatalabb életkorban csak a gyereksportolók, színészek, és hasonló művészeti vagy kulturális tevékenységet folytató gyerek végezhet munkát.

2. Hogyan vállalhat munkát egy gyerek?

A 18 éven aluliak csak úgy vállalhatnak munkát, ha arról tudnak a szüleik (törvényes képviselőjük), és ők is hozzájárulnak. Ez azt jelenti, hogy a gyerek aláírása nem elég ahhoz, hogy jogszerűen létrejöjjön a munkaviszony – kell a szülőé is.

3. Milyen munkát végezhet egy gyerek?

Nem lehet olyan munkát végeztetni egy gyerekkel, ami testi alkatára és fejlettségére tekintettel hátrányos következményeket okozhat. Maximum napi nyolc órát dolgozhatnak a fiatalok, de nem oszthatók be éjszakai munkára, és nem túlórázhatnak.

4. Milyen szerződést lehet kötni egy gyerekkel?

Egy diák állhat munkaviszonyban, vagy köthetnek vele megbízási szerződést is, és lehet háztartási alkalmazott is (klasszikusan ilyen a bébiszittelés, vagy ha nyelvtanítást, korrepetálást, esetleg fűnyírást vállal egy diák).

A 25 év alatti diákok általában iskolaszövetkezet tagjaként dolgoznak. Ennek feltételeiről érdemes részletesen is tájékozódni ezeknek a szövetkezeteknek a honlapján. Fontos azonban tudni, hogy ha a gyereknek van munkaviszonyból származó jövedelme, akkor adót is kell fizetnie (és következő év májusáig be kell nyújtania egy jövedelemadó bevallást).

5. Mire kell odafigyelni, ha egy diák dolgozni akar?

Az egyik legnagyobb kockázat a diákmunkában és a gyerekek nyári munkavégzésében, a feketemunka.

A fiatalok számára ugyanis általában a pénz megszerzése a fontos, és nem foglalkoznak olyan „apróságokkal”, mint azzal, hogy legyen szerződésük, be legyenek jelentve… vagy legyen biztosításuk. Ez azonban gyakran azt jelenti, hogy a munkaadó nem fizeti ki végül a gyereket (vagy kevesebbet ad), ahogy az is előfordulhat, hogy munkahelyi baleset miatt kerül hátrányos helyzetbe.

Szülőként és felelős felnőttként ezért nagyon fontos, hogy ne engedjük a gyerek illegális munkavállalását.

6. Ha a gyermekmunkát tiltja a törvény, akkor ez miért nem számít annak?

Sok olyan tevékenység van, amit a gyerekek munkavégzésnek értékelnek, a törvény szerint mégsem számít annak. A családi élet részeként, a háztartás körül végzett munkák például ilyenek. Levinni a szemetet, bevetni az ágyat, kitakarítani a szobát, vagy enni adni az állatoknak, nem minősül gyerekmunkának.

Definíció szerint azt tekintjük gyerekmunkának, ami megfosztja a gyereket attól, hogy valódi gyerekkora legyen. Ennek következtében pedig nemcsak a gyerekkora „tűnik el”, hanem sok esetben a fizikai és lelki egészsége is károsodik. Jó eséllyel a farmert, ami rajtad van, a mobilt, amin most ezt a cikket olvasod, a csokoládét, amit hozzá majszolsz, mind-mind gyerekmunkások állították elő a világ különböző pontjain, hiszen nagyon sok, világszerte mintegy 250 millió gyerekmunkás van.

Ha viszont egy gyerek legális körülmények között – a játékhoz, pihenéshez és szabadidőhöz vagy az oktatáshoz való jogát nem sértve – szerződéssel, tehát a törvények védeleme alatt dolgozik, akkor fontos tapasztalatokat szerezhet.

Magyarországon egyébként a gyerekmunkára vonatkozó statisztikák szerint nagyon kevesen buknak le azért, mert gyerekmunkásokat foglalkoztatnak, bár a gyerekmunka legrosszabb formái közül jó néhány (gyermekprostitúció, gyerek használata a kábítószer-kereskedelemben) jelen van – csak nagyon kevés ügyben indul eljárás. 

Dr. Gyurkó Szilvia