A kánkán nem csupán látványos láblendítés vagy kivillanó fehér csipke a rivaldafényben. Ez a tánc valaha a női egyenjogúság és test szabadságának radikális gesztusa volt – egy mozdulat, amellyel a nők szó szerint belerúgtak a patriarchális normákba.

Dolgozott hollywoodi sztárokkal és igazán jó magyar filmekben is: Eckert Ági ismert magyar rendezőasszisztens most szakmája titkairól mesél.

A Katona József Színház frissen megválasztott igazgatójával beszélgetettünk generációváltásról, a színház alapértékeiről, kihívásairól és arról is, hogy fontos-e a rendező neme a darabválasztásnál.

Miért tűnt jó ötletnek őslakosokat belépőért közszemlére tenni? Mi köze az emberkertnek az állatkerti forradalomhoz? És mit szóltak a magyarok a budapesti állatkertben felállított faluhoz 1896-ban?

Mindenkinek szíve joga, hogy szereti, vagy sem Exupéry klasszikusát, A kis herceget. Both Gabit például halálra idegesíti.

Mi a művész felelőssége a mindenkori hatalommal és az aktuális politikai rendszerrel szemben? Maradjon a suszter a kaptafánál – vagy a művészek legyenek a társadalom megafonjai? (Egyáltalán le lehet még írni ezt a szót röhögés nélkül?)

„Az egész történet egy háromórás sztereotípialavina” – írja Kerepeczki Anna, aki számára több szempontból is nagy csalódás volt a Brad Pitt főszereplésével készült új mozi.

Az élet művészete címen nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában: a szecessziós plakátokra fókuszáló tárlatból kiderül, miért volt nélkülözhetetlen a sósborszesz, és miben tértek el a férfiakat és a nőket célzó bicikli és dohánytermék reklámok.