Mágikus pillanat vagy a vakvéletlen, amikor egy regényből kiderül, hogy az írót és az újságírót személyesen is összeköti a történelem. Némi hüledezés után Cserna-Szabó Andrást betyár nagymamáról, bohém nagyapáról, Frankenstein kísértetéről, csigákról és keresztrejtvényt fejtő lelkekről is kérdezte Sándor Anna.

Tüdős Klára (1895-1980) divattervező, néprajzkutató a Horthy-korszak izgalmas, a hagyományos keretekbe soha nem egészen illeszkedő alakja volt. Rongyok című memoárját Tüdős Klára húsz éven át, 1951 és 1971 között írta. Olvass bele!

Mennyi bébi Yodát bír el egy Star Wars-film?

„Magunktól sem várhatjuk el, hogy egy krízis után ugyanoda térjünk vissza” – mondja Al Ghaoui Hesna. Mégis sokszor ezt tesszük. Miközben veszteségeket és traumákat hordozunk magunkban, a legmélyebb pontokon is próbálunk megfelelni a külvilágnak. De mi történik, ha ezt elengedjük? Hesna Miért pont én című kötete kapcsán beszélgettek Epres Pannival és Tombor Nellivel gyászról, túlélésről és rezilienciáról, Winkler Nóra moderálásában.

Tomcsányi Dóri tervezővel beszélgettünk a NER divatipari stratégiájáról és kegyeltjeiről, a MOME modellváltásáról és a nemzeti identitás kérdéseiről. Rezek Bori interjúja.

Török Sophie sosem érezte magát igazi anyának, és lánya, Ildikó sem érezhette magát igazi gyereknek. Nevelőanyja nem tudta feldolgozni, hogy a lánya „nem igazi”, végül kitagadta, Ildikó azonban haláláig küzdött Babits örökségéért.

Tizenöt évig szolgált a kannibál törzsek között Molnár Mária magyar diakonissza (azaz egyházi kötelékben lelki gondozást, illetve szociális, nevelői munkát, betegápolást hivatásszerűen végző nővér), aki végül mártírhalált halt. És nem. Nem a bennszülöttek falták fel. Újraolvasó

Oláh Ibolya a Magyarország című daláról, a NER 16 évéről, gyermekvédelemről, cigányságról és feketelistákról.