A bilincs, a kötél és a terror mindennaposok voltak a Hildebrandt házban
A Netflix új dokuja lerántja a leplet Jodi Hildebrandt, a utahi terapeuta sötét módszereiről
„Azokat a gyerekeket nem szabad más gyerekek közé engedni” – ismételgeti a bilincsbe vert Jodi Hildebrandt letartóztatása közben. A mormon közösség egyik bázisállamában, Utahban, valamint a közösségi médiában is ünnepelt terapeuta és életvezetési tanácsadó a főszereplője Skye Borgman amerikai filmrendező és operatőr legújabb true crime filmjének. A pokoli terapeuta: Jodi Hildebrandt valódi arca olyasvalakiről szól, aki az emberek hitét és kétségbeesését kihasználva szakított szét családokat, tett tönkre életeket, és bántalmazott gyerekeket – karöltve üzlettársával és hithű követőjével, Ruby Franke-kel. Kaiser Orsolya összefoglalója egy filmről, amit egyszer végignézni is elég megrázó. Figyelem: a cikk spoilereket tartalmaz!
–
Skye Borgman legújabb dokumentumfilmje hasonló a korábbi munkáihoz – elég csak az Ismeretlen szám: Középiskolai botrány vagy a Sorozatgyilkos volt-e a nagyapám? című filmjeire gondolni. Borgman ezúttal is egy sötét ügyet bont ki aprólékosan: képkockáról képkockára rakja össze a történetet az érintettek, a hatóságok, a volt szomszédok és ebben az esetben az egykori páciensek beszámolóinak segítségével.
A film középpontjában Jodi Hildebrandt áll, aki terapeutaként és életvezetési tanácsadóként dolgozott a utah állambeli Santa Clarában, egy olyan városban, ahol a mormon egyház tanításai mélyen átszövik a mindennapokat. A dokumentumfilm alapján
Jodi Hildebrandt meggyőző személyiség. Olyasvalaki, aki nagy hatással tud lenni az emberekre, akinek a szavait nemcsak meghallgatják, hanem úgy kezelik, mint egy felsőbb útmutatást, igazságot, akkor is, ha a mondanivalója, a tettei már messze túllépnek a józan ész határán.
Ezen a ponton eszünkbe juthat a hírhedt szektavezér, Charles Manson neve az 1960-as évekből, aki képes volt a követőit szélsőséges tettekre, gyilkosságokra – a terhes Sharon Tate színész megölésére – is rávenni, és mindezt egy olyan ideológiai keretbe csomagolni, amely nem csak helyeselte az erőszakot. Manson úgy keretezte, mintha ez lenne az egyetlen helyes és járható út, ahogyan azt Jodi Hildebrandt is tette.
Őt és üzlettársát, hűséges követőjét, Ruby Franke-t 2024-ben súlyos gyermekbántalmazás miatt börtönbüntetésre ítélték. Az ügy 2023 augusztusában robbant ki, amikor a hatgyermekes Ruby Franke egyik fia megjelent egy szomszéd verandáján. A 12 éves gyerek testét sebek borították, bokáját és csuklóját szigszalaggal kötözték meg, és látszott rajta, hogy alultáplált volt. Amikor a rendőrség értesült az esetről, a hatóságok azonnal akcióba léptek, hogy megtalálják a fiú 9 éves húgát is, akit szintén Jodi Hildebrandt házában tartottak fogva. A kislány étlen-szomjan, leborotvált fejjel ült büntetésben azért, mert a két nő úgy vélte, csak így tudják megszabadítani a benne lakozó gonosz erőtől.
Elhitették velük, hogy megérdemlik a büntetést
Jodi Hildebrandt és Ruby Franke 2018-ban kerültek kapcsolatba egymással, amikor Ruby Franke a lázadó tinédzser fiával kapcsolatos problémák miatt segítséget keresett. A beszélgetésekből hamar közös projekt lett: elindították a Moms of Truth, magyarul az Igazság anyjái nevű csatornát, ahol gyereknevelési tanácsokat osztottak meg. Mindezt tették úgy, hogy a szintén mormon családból származó, elvált Jodi Hildebrandt két gyereke nem tartotta a kapcsolatot az anyjukkal.
A dokumentumfilmben arról is szó esik, már ekkor sokaknak feltűnt, hogy az anyapáros módszerei egyértelműen túllépnek a szigorú nevelés határain.
Ruby Franke ekkorra már ismert alakja volt a helyi mormon közösségnek: influenszerként az 8 Passengers, vagyis a Nyolc utas című YouTube-csatornán keresztül mutatta meg a családja mindennapjait, és sok követő számára példaképnek számított. Miután megismerkedett Jodi Hildebrandttal, kettejük kapcsolata egyre szorosabb lett – sőt.
Ruby Franke itta Jodi Hildebrandt szavait, aki Krisztus prófétájának aposztrofálta magát, és megszállott módjára viselkedett.
Még arra is rávette Ruby Franke-t, hogy üldözze el a férjét, Kevint, aki egy éven át nem láthatta gyerekeit, nem tarthatta velük a kapcsolatot, így arról sem volt tudomása, milyen borzalmakat élnek át.
A film azt is részletesen bemutatja, hogyan vált a gyerekek bántalmazása rendszeressé és szisztematikussá a Hildebrandt házban: a rendőrök a házkutatás során bilincseket és köteleket találtak, amelyeket arra használtak, hogy megkötözzék a gyerekeket, akiket gyakran dolgoztattak. Amikor a két nő úgy ítélte meg, hogy ez nem elég, akkor még extrémebb büntetéseket talált ki. Az is megesett például, hogy a fiúnak órákon át, a tűző napon kellett ugrálni egy trambulinon.
A fizikai bántalmazás mellett a gyerekeket lelkileg is terrorizálták, és elhitették velük, hogy megérdemlik mindazt, ami velük történik, mert gonosz ivadékok, börtöntöltelékek, akik a bűn útjára léptek.
Minden férfi egy szexfüggő szörny volt a szemében
Borgman filmje egy másik fontos szálat is kibont: Jodi Hildebrandt 2007-ben elindította a ConneXions néven futó tanácsadói vállalkozását, amelynek keretében csoportos foglalkozásokat, lelkigyakorlatokat és online programokat is szervezett kifejezetten mormon házaspároknak, valamint családoknak.
Az egyik volt páciense, Valerie Jackson a filmben arról is beszél, hogy kezdetben hálás volt Jodi Hildebrandtnak, úgy érezte, neki köszönheti, hogy rátalált a hangjára.
„Először éreztem azt, hogy nőként is van helyem ebben a férfiak által dominált egyházban, hogy lehet véleményem a házasságomban”
– fogalmazza meg Valerie Jackson, aki férjével, Pete Jacksonnal azért kezdett rendszeresen Jodi Hildebrandthoz járni, mert meg akarták menteni a kapcsolatukat. Ahogy sok más pár, ők is bizonytalanok, tapasztalatlanok voltak a szexualitás terén, amely a mormon közösségben egy igen tabusított téma, a pornó pedig egyenesen bűn, és ha valaki ilyen tartalmakat fogyaszt, az nem más sokuk szemében, mint egy szexfüggő szörny.
Jodi Hildebrandt ezeket a „tanokat” lényegében arra használta, hogy a hozzáforduló, kétségbeesett házaspárokat, vagyis pontosabban a férjeket megalázza, démonizálja, olyannak mutassa be, akiket kontrollálni kell. Azaz elvenni a telefonjukat, az internetet, bármit, ami kísértést jelenthet számukra, és végső esetben meg kell szakítani velük a kapcsolatot. „Mivel a kapcsolatunk nem lett jobb, ezért Jodi azt mondta, hogy váljunk szét egy évre, és ez idő alatt ne tartsuk a kapcsolatot. Nem segített abban, hogyan találjunk vissza egymáshoz” – fogalmazza meg Pete Jackson.
2024 februárjában Ruby Franke-t és Jodi Hildebrandtot is minimum 4, maximum 60 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, amely a People szerint a lehető legsúlyosabb büntetés, amit az ügyben kiszabhattak. Jodi Hildebrandt azonban a rácsok mögött is kitart amellett, hogy ártatlan. Egy börtönből indított telefonhívásban például azt állította, hogy felültették, és igazságtalanul tartóztatták le: „Nem kellene itt lennem. Nem tettem semmi rosszat. Mi nem csináltuk ezt.”
Bár a Jodi Hildebrandtról szóló film első pillanattól egyértelművé teszi, ki a tettes, Skye Borgman nem mindig árulja el ilyen gyorsan, ki a „gonosz”. Az Ismeretlen szám: Középiskolai botrány (Unknown Number: A High School Catfish) című filmben például mindenkit sokkolt az, ki zaklatja a 14 éves Laurynt nap mint nap tucatnyi obszcén és fenyegető üzenettel. A film történetéről, a catfishing jelenségéről és a mögötte rejlő motivációkról részletesen írtunk ebben a cikkünkben.
A kiemelt kép forrása: Netflix, Unsplash/Maxim Tolchinskiy
Glow
Glow