„Antiszemiták nem érdemelnek állami díjat” – mégis megkapják

–

„Nem találunk magyarázatot arra, hogy ezt a két antiszemita embert miért kellett 2025-ben is kitüntetni. Azt ugyanis nem fogadjuk el, hogy a munkásságuk alapján megérdemlik. Nem, nem érdemlik meg. Miképpen a magyar kultúra sem ezt érdemli” – a napokban elsőként a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége fejezte ki tiltakozását Takaró Mihály író, irodalomtörténész és Döbrentei Kornél író, költő, publicista állami kitüntetése ellen.

A Mazsihisz természetesen a Magyar Távirati Iroda (MTI) Közéleti Szerkesztőségéhez is eljuttatta a közleményét, ám ahogyan arról a 24.hu is beszámolt, az állami hírügynökség megtagadta annak kiadását a Nemzeti Közleménytár Szabályzatára hivatkozva.

A lap birtokába jutott válasz szerint az MTI azért nem hozta le, mert szerintük „a közlemény nem lehet jogsértő, nem lehet alkalmas arra, hogy sértse mások személyhez fűződő jogát, vagy személyhez fűződő jogait, így különösen nem lehet alkalmas más emberi méltóságának, becsületének, jóhírnevének, magánéletének, magántitkának és személyes adatai védelméhez továbbá szellemi tulajdonjogához vagy üzleti titokhoz fűződő jogának megsértésére.”

Emellett a szabályzatra hivatkozva azt is kiemelték, hogy jogosultak egyes közlemények kiadását megtagadni – ezért pedig semmilyen felelősséggel nem tartoznak.

Olyan szerzőket honorálnak, akik nyíltan támogatják a közéletben a kirekesztést

A Mazsihisz mellett a Szépírók Társasága is tiltakozását fejezte ki az állami díjazások szemlélete és gyakorlata, illetve Döbrentei Kornél író, költő, publicista 2025-ben kapott Kossuth-díja, továbbá Takaró Mihály író, irodalomtörténész idei Széchenyi-díja ellen.

Amint azt kiemelték: mindkettőjük nyilvános munkássága jelentősen hozzájárult a magyarországi antiszemita közbeszéd elterjedéséhez, a szélsőjobboldali nézeteknek a hivatalos kultúrafelfogásban egyre uralkodóbbá válásához.

„Az egykor rangos állami díjak megítélésének üzenete van a teljes magyar kultúra számára. Ismételten olyan szerzők munkásságát honorálja kiemelten a kormány, akik nyíltan támogatják a közéletben a kirekesztést és az ellenségeskedést. (...) A kormányzati kultúrpolitika veszélyes üzenete ez a két kitüntetés, melynek okozataitól a Szépírók Társasága óvni szeretné a magyarságot és kultúránk jövőjét” – írják többek között.

Aki szerint a zsidótörvények a zsidók érdekeit szolgálták

Döbrentei nevét akkor ismerhette meg a széles közvélemény, amikor 2004-ben beszédet mondott a Tilos Rádió elleni tüntetésen. Ahogy azt a 444 korábbi írásában felidézte: Döbrentei az eseményen felszólalt „a népünk megsemmisítésére törekvő, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen”, illetve „A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában – csak a szakálluk a valódi – vezényelnek.” Miután a Magyar Írószövetség nem határolódott el Döbrentei antiszemita nyilatkozatától, több neves író, köztük Nádas Péter, Szabó Magda, Esterházy Péter és Konrád György is kilépett a szervezetből.

De nem a Tilos Rádió elleni tüntetésen hangoztatott először antiszemita nézeteket. A 444 cikkében felidézték az író korábbi kijelentését, amely szerint „A zsidótörvényeket éppen a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg.”

A Magyar Nemzet 2021-es vele készített beszélgetésében Döbrentei kiemelte: „Az internacionalizmuson, a globalizmuson nevelkedett nemzetárulók ma is tervszerűen bomlasztanak, a férfit és az asszonyt szándékosan összeugrasztják, igyekeznek elvenni a gyermekvállalási kedvet, szétzüllesztik a családot, a közösséget.” Emellett azt is hangsúlyozta: most egy olyan kormány van az ország élén, amely megpróbálja ezt a nemzetet fölrázni, fölfelé ívelő pályára helyezni, éppen ezért erkölcsi kötelességünk támogatni.

Döbrenteinek 2019-ben Orbán Viktor megbízásából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át.

A Nyugat zsidó lapocska, Esterházy Péter kultúraromboló, Nyírő József ellenben zseni

Takaró neve sokak számára nem a művei által, hanem onnan lehet ismerős, hogy ő az az író, irodalomtörténész, aki korábban a Nyugatot egy kis példányszámú zsidó lapocskaként definiálta, Kertész Imréről azt mondta, nem volt magyar. Esterházy Pétert kultúrarombolónak nevezte, akit nem kell tanítani, Nyírő Józsefet ellenben zseninek aposztrofálta.

Azt, hogy Takarót mennyire szereti a regnáló hatalom, nem csak az állami kitüntetés(ek) mutatják. Amellett ugyanis, hogy a köztévén az évek során számos irodalomtörténeti műsort vezethetett, ő és felesége is közreműködhetett az új Nemzeti alaptanterv elkészítésében.

Ennek kapcsán 2020-ban a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: „A 2020-as tantervi módosítás lényege pontosan az, hogy visszaállítja az eredeti egyensúlyokat, amit már harminc éve meg kellett volna tennünk a rendszerváltozás után.” Szerinte továbbá az iskolának nem az a feladata, hogy a gyerekek igényeit elégítse ki, hanem hogy átörökítse a nemzeti kultúrát, a pedagógusok szabadsága pedig soha nem volt még akkora, mint amennyit most biztosít a tanterv. 

De ő volt az is, akiről 2021-ben jelent meg: tagja annak az „illusztris” csapatnak, amely havi egymillió forintot meghaladó összegért adott tanácsokat az emberi erőforrások miniszterének.  

Filákovity Radojka