Egy jó házból való úrilány

Ha van igazi nagypolgári család Franciaországban, akkor Léa Hélène Seydoux Fornier de Clausonne-é az, mind anyai, mind apai ágon. Édesanyja, az öntörvényű Valérie, az elzászi, protestáns eredetű Schlumberger-család bohém sarja: dolgozott manökenként és jelmeztervezőként, de valójában életének jelentős hányadát szenegáli jótékonysági projektek töltik ki, évtizedek óta részben a Dakar melletti Gorée-szigetén él, így lányai gyerekként is itt töltötték iskolai szüneteiket. Ma szenegáli asszonyok kézműves termékeit forgalmazza helyben és párizsi üzletében, valamit fenntart egy menhelyet nehéz helyzetben lévő nőknek, illetve (incesztusból vagy erőszakból fogant, anyjuk által megtagadott) gyerekeknek.

Léa apai nagyapja, Jérôme Seydoux az egyik meghatározó francia filmprodukciós és -forgalmazó cég, a Pathé elnöke, míg unokanagybátyja, Nicolas Seydoux ennek fő riválisa, a Gaumont vezetője. Édesapja, Henri Seydoux mérnök és vállalkozó, többek között a Parrot technológiai és drónfejlesztő cég társalapítója, de főbefektetője a Christian Louboutin luxusmárkának is. Hosszú lenne felsorolni, hogy a tágabb család milyen ágazatokban milyen cégeket birtokol, mindenesetre az kijelenhető, hogy a francia filmipar jó része köthető hozzájuk.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Lea Seydoux (@lea_seydouxofficial) által megosztott bejegyzés

Nem minden arany…

Lehet, hogy anyagiakban nem volt hiánya gyerekkorában, de másban igen. Léa hároméves volt, amikor szülei elváltak. Négy nővérével (közülük három anyja előző házasságából származott) jórészt anyjukkal éltek, aki gyakran volt távol. Apja másik családot alapított, családi nyaralójukban a gyerekek találkozhattak Mick Jaggerrel, Lou Reeddel és Elle Mcphersonnal is, de néhány nyári vakációt Amerikában töltött Léa Seydoux, hogy nyelvet tanuljon. Ebben a sokszereplős, mindig mozgásban lévő, szerető, de kaotikus famíliában Léa gyakran úgy érezhette magát, mint egy árva, akin mindenki keresztülnéz (példaként említette, hogy gyakran tetves is volt).

Az iskolában nem voltak sikerei, az érettségije sem jött össze, magányos volt, és rettenetesen visszahúzódó.

Tizennyolc éves korában egy barátnője társaságában színészekkel ismerkedett össze, ekkor döntötte el, hogy ő is erre a pályára lép: tetszett neki, hogy függetlenek, nincsen főnökük, utaznak, és szórakoztató a munkájuk. A családja egyáltalán nem támogatta választását, apja szerint „ez a mesterség minden komolyságot nélkülöz”. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Lea Seydoux (@lea_seydouxofficial) által megosztott bejegyzés

Francia szépség

A telefonkönyvből nézett ki egy színiiskolát, ahol először annyira félénk volt, hogy még a színpadra sem mert felmenni. Aztán tanára, Jean-Bernard Feitussi válaszút elé állította, és a fiatal nőben áttört valami gát. Innentől biztos volt abban, hogy a színészet lesz az útja. Előbb tévé- és reklámfilmek castingjaira járt, majd néhány kisebb filmszerep után végre eljátszhatta első főszerepét a Francia szépségben. Ezután kezdődött nemzetközi karrierje, és a francia mellett nagy hollywoodi produkciókban is kapott lehetőséget: forgatott Tarantino (Becstelen brigantyk), Ridley Scott (Robin Hood) és Woody Allen (Éjfélkor Párizsban) rendezéseiben, de feltűnt a 2011-es Mission Impossible-ban is 2011-ben, Tom Cruise oldalán.

Mindez a csillogás és siker, noha némileg rutinosabbá tette, nem szüntette meg szorongásait: a 2009-es filmfesztiválon Cannes-ban pánikroham környékezte. 

A kék hajú lány

2013 sorsfordító év lett az életében. Adèle Exarchopoulos mellett eljátszotta Emmát, a kék hajú, leszbikus képzőművészeti egyetemistát Abdellatif Kechiche rendezésében az Adèle életében. A két fiatal lány alakítása olyan érzékeny és erős volt, akkorát robbantott, hogy a Cannes-i Filmfesztivál történetében először a fődíjat (Arany Pálmát) nemcsak a rendező, hanem vele együtt – megosztva – a két főszereplő is megkapta. 

A filmbemutatón egyszerre sokkolta a nézőket a két szeretkező lány jelenetének naturalizmusa (maszkmesterek által készített nemi szerveket használtak a felvétel alatt), és ütötte mellbe a színésznők sallangoktól mentes, a finomságoktól a kontrollálatlan dühkitörésig tartó skálán mozgó játéka. Léa Seydoux számára a forgatás gyötrelmes, hosszú, izgalmas és óriási tapasztalatszerzési lehetőségekkel tarkított kaland volt. Nyilatkozataiban többször kitért arra, hogy egy-egy jelenet felvétele néha napokon át tartott, akár százszor is megismételve. A meztelenséggel nem volt problémája, de úgy érezte, a testüket nem tartották tiszteletben a forgatáson.

Ma már bántalmazó attitűdről beszél, amit soha többé nem viselne el – viszonyuk a rendező Kechiche-sel azóta korántsem felhőtlen. A film művészi nagyságát azonban soha nem kérdőjelezte meg. A díj maga pedig nagy jelentőséggel bír számára: „Ez az én diplomám, ha már semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezem”

Enyedi Ildikó léa seydoux Dűne: Második rész Adèle élete Feleségem története
Jelenet az Adèle élete című filmből - Forrás: Artificial Eye

Ellentmondások

Léa Seydoux gyakran kap nepotizmust emlegető megjegyzéseket, amelyekre mindig érzékényen és határozottan reagál. Hangsúlyozza, hogy a rokonaitól soha nem kért és nem is kapott segítséget, ahogy dicséretet se nagyon az elért eredményeiért. Úgy gondolja, mindent a saját munkájának köszönhet. Időnként felkapják egy-egy ügyetlen megszólalását, kritikákkal illetik privilegizált helyzete miatt. Egyszer például azt nyilatkozta, hogy „az élet iskoláját járta ki” – számára ez a valós iskolai és szakmai képzés hiányát jelentette – mások azonban megütköztek ezen, hiszen ezt inkább az utcán és a mélyszegénységben szocializálódó fiatalokra szokás érteni, aminek ő az ellenpólusát tapasztalta meg. Léa Seydoux ezért időnként árnyalja félreérthető kijelentéseit, hozzátéve, hogy nem tehet kiemelkedő szociális helyzetéről, amelybe beleszületett, kérkedni nem fog vele, de vállalja, és elnézést sem kér érte. 

Hogy segítette-e származása a színésznő pályáját? Talán nem volt hátrányára egy-egy lehetőségnél, de önmaga megítélésében inkább nehezítette a dolgát. Egykori színészmestere erre annyit mondott: „Meg lehet kapni protekciósan egy szerepet, esetleg kettőt vagy hármat. De ha valaki rossz… Léa pedig harmincnál is jóval több filmben forgatott eddig.”

Nem is akármilyenekben. Léa Seydoux mesterien vezényli pályafutását párhuzamosan az amerikai, nagy költségvetésű mozikban és a szerzői filmekben.

Dolgozott Wes Anderson, Xavier Dolan, Jórgosz Lánthimosz keze alatt, de ő az, aki kétszer lehetett Bond-lány a 007-es ügynök mellett, ami szintén egyedülálló a James Bond-sorozat történetében.

Legutóbbi nagyszabású sikere a Dűne 2. volt, amelyben Lady Margot-t alakította.   

Lizzy és a Csendes barát

Hozzánk, magyarokhoz, legközelebb álló munkája egyértelműen a Feleségem története Enyedi Ildikó rendezésében. A filmet a 2021-es Cannes-i Filmfesztiválon mutatták be, kritikai fogadtatása a lelkestől a némileg fanyalgóig terjedt. Léa Seydoux többször úgy nyilatkozott, hogy ez az egyik legjobb, legpoétikusabb film, amiben valaha dolgozott, és számára az egyik legfontosabb is. Azt is elmondta, hogy Catherine Deneuve, akit egyébként csodál és szeret, és akivel soha nem szoktak moziról beszélgetni, egyszer küldött neki gratuláló sms-t szakmai témában: nagyon tetszett neki a Feleségem története, és a francia színésznő alakítása is.  

Seydoux-t a Testről és lélekről annyira lenyűgözte, hogy kifejezetten kereste a lehetőséget a közös munkára a magyar rendezőnővel. Mivel Louis Garrelt már felkérték a részvételre Füst Milán regényének adaptációjában, közös ügynökük közvetítésével ő kapta meg Lizzy szerepét.

Együttműködésükről mindig szép szavakkal beszélt. Egy újságíró egyszer megkérdezte tőle, van-e olyan szerep, amit ma már másként játszana. Seydoux a Feleségem története egy (nem pontosított) jelenetét hozta fel példának. A forgatáson Enyedi Ildikó elmondta elképzeléseit, de Seydoux nem teljesen értette meg, mit vár tőle a rendező, viszont miután megnézte a filmet, tökéletesen világossá vált számára. Enyedi Ildikó megerősítette, hogy „Léa nagyon odateszi magát, fontos számára, hogy igazán megértse a karaktert. Izgult ettől a szereptől…”  valamint: „Léa Seydoux jelenléte időtlen… Az érzéki álomnak és a rögös valóságnak olyan keverékét hozza, ami ideálissá tette a »Feleségem története« női főszerepére.”

Enyedi Ildikó léa seydoux Dűne: Második rész Adèle élete Feleségem története
Jelenet a Feleségem története című filmből - Forrás: Netflix

A francia színésznő és Enyedi Ildikó az idén újra együtt dolgoztak: a Csendes barát magyarországi forgatása júniusban ért véget, a mozikba várhatóan 2025-ben kerül. 

Források: 20minutes, YouTube, YouTube, YouTube, RadioFrance

Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ Vittorio Zunino Celotto / Staff

Kis Zsuzsa