Pest egyik külső kertvárosából körülbelül ötven perc alatt érek be tömegközlekedéssel és két átszállással a Nyugati pályaudvarra. A váciak ezzel szemben fél óra alatt bevonatozhatnak ugyanoda. Ha tehát a fővárosból indulsz Vácra, nyugodtan otthon hagyhatod az autót, így nem csak kényelmesebben utazol, de környezetbarát megoldást is választasz.

Vác egyébként kerékpárral is kiválóan megközelíthető – kiépített kerékpárút vezet oda Budapestről, ami csatlakozik a város szívében, a Duna-parton a nemzetközi Eurovelo 6 kerékpárúthoz. De mehetsz hajóval is: a Mahart hop on hop off járatainak, és a szárnyashajónak is van itt megállóhelye, valamint a Szentendrei-szigetről közvetlen kompjárat működik.

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák

Ha már közlekedés: a városban működik a gyerekek nagy örömére egy városnéző csigabusz, és némi előzetes szervezést igényel, de kipróbálható egy motoros omnibusz is, amely korhű mása annak, amely az 1910-es években Pesten, az Aréna (ma Dózsa György) úton közlekedett.

De ezek az eszközök inkább a jó mulatság és az idegenvezetés miatt érdekesek, amúgy Vácott nincsenek nagy távolságok, simán bejárható gyalog pár óra alatt (kisgyerekkel, babakocsival, sőt nyuszimotorral is), és egy egynapos korzózásba és kultúrprogramba még egy nagy játszóterezés vagy egy sárkányhajós kirándulás is belefér az ebéden meg a fagyizáson felül.

És akkor sorolom is, mi mindent érdemes feltétlenül megnézni és kipróbálni a városban!

A váci remete legendája

A legenda szerint Vácz, akinek szobra is van a városban, egy szent életű remete volt, aki az itteni erdőben lakott, és imádkozással töltötte a napjait. Vele találkozott a magyar trónért vívott 1074-es mogyoródi csata előtt Géza herceg (1044–1077), akinek a remete győzelmet jósolt. Géza megígérte neki, hogy ha király lesz, templomot épít itt. Később, már királyként, visszatért a testvérével (a későbbi Szent László királlyal). A vadászó testvérek előtt megjelent egy agancsai között égő gyertyákat hordozó szarvas, és elvezette őket egy Duna-parti magaslatra, majd eltűnt a szemük elől. Géza király azon a helyen – a mai váci vár területén – alapította meg az első püspöki székesegyházat, amit Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Néhány év múlva Gézát ebben a templomban temették el. 

1. Gyönyörű, barokk főtér

Gyakorlatilag minden út ide vezet: a háromszögletű Március 15. térhez, amely a középkor óta Vác szíve. Létét a XIII. században, a tatárok pusztítása után Vácra érkező német telepesek építkezéseinek köszönhetjük.

Jó itt ücsörögni valamelyik padon a rózsaillatban, egy Vác-szerte kapható édes Mária Terézia melange-ot iszogatni (a királyné kedvenc édessége, a mézes, mandulás, fahéjas alma felhasználásával készül ez a különlegesség, érdemes megkóstolni!), olvasni vagy csak bámészkodni, lelassulni, megérkezni.

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák

A kőfalmaradványok az egykori Szent Mihály-temploméi – az altemplomi rész ma üveggel fedett, látogatható, benne kiállítás mutatja be az ötszáz éven át a tér közepén álló templom múltját.

Körben a patinás épületek is középkori alapokra épültek, és a XVIII. században, Mária Terézia és az uralkodócsalád látogatásának tiszteletére kibővültek, megszépültek. Mesélő épületek veszik körül az embert: az Irgalmasrendi Kórház, a barokk Városháza, az Elefántos Ház. A hatalmas rózsaszín épület a Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon, de régebben ez volt a püspöki palota, itt szállt meg Mária Terézia is a kíséretével.

A tér északi részén, a Bécsi kapuval szemben áll a domonkos templom, közismertebb nevén a Fehérek temploma – nevét a barátok fehér habitusáról kapta. Ennek a templomnak a kriptájában tárták fel azt az egyedülálló leletegyüttest, amit manapság „váci múmiák” néven ismerünk.

2. Memento mori: a váci múmiák

1994-ben a domonkos templom helyreállítási munkálatai során a templom alatti kripta több mint 150 évvel ezelőtt befalazott lejáratára bukkantak az építők.

Amikor feltárták a helyiséget, kiderült, hogy a speciális klímának hála a 262, többnyire jó állapotú, színes, díszített koporsó spontán mumifikálódott váci polgárok testét rejti: férfiakét, nőkét és gyerekét. A leletanyag nemzetközi ritkaság, kultúrtörténeti kincs, világviszonylatban is unikális.

A testek épen maradásának oka az, hogy a termekben a külső hőmérséklettől függetlenül mindig 8-11 °C volt. Szerencsés körülmény volt még az is, hogy a koporsókat egymásra helyezték, így a magasabban lévőket kevésbé érte nedvesség. A koporsók pedig fenyőfából készültek, és a testek köré faforgácsot szórtak. A fenyőfagyanta kedvező hatással volt a konzerválódási folyamatokra, a faforgács pedig felszívta a testnedveket, így elősegítette a kiszáradást.

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák

Mivel a belső szervek nagyrészt épségben megmaradtak, lehetővé vált, hogy különféle tudományos vizsgálatoknak vessék alá őket, és így nagyon sok mindent megtudhatunk a 150-250 évvel ezelőtti városlakók biológiai jellemzőiről: a sérülésekről és betegségekről, a táplálkozási szokásokról, az életmódról. A leletek vizsgálata elősegítheti különböző betegségek (például a tbc) kialakulásának kutatását is.

A leletek a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek, de egy részük Vácon is megtekinthető, a főtéri templom szomszédságában található Tragor Ignác Múzeumban, a Március 15. tér 19.-ben.

3. Így éltünk a reneszánszban – Báthori 550 emlékév

Vác idén megidézi a város reneszánsz virágkorát. Az eseménysorozat apropója, hogy 550 évvel ezelőtt szentelték váci püspökké a humanista Báthori Miklóst, aki tanulmányait Itália legjobb egyetemein végezte, és az ott megszerzett műveltség egész életére hatással volt. Itáliai kapcsolatait is megmozgatva alakított ki egy virágzó, Mátyás király budai udvarához hasonlatos humanista székhelyet, amely a művészetek és a tudományok fellegvára volt. Kiváló szobrászokat, kőfaragókat, festőket, építészeket hívott Vácra, akikkel újjáépíttette a palotát és a székesegyházat. A belső tereket gyönyörű, reneszánsz szobrokkal, domborművekkel és padlótéglákkal díszítették, utóbbiakról képet kaphatunk a Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállításán, az Elefántos Házban. Ezen felül különleges tárgyak és enteriőrök mesélnek arról, hogyan éltek, étkeztek, öltözködtek, szórakoztak a korszak polgárai.

Az emlékév folyamán a szervezők látványos, korhű felvonulással, hagyományőrző bemutatókkal, időszaki kiállításokkal, koncertekkel, előadásokkal, jelmezversennyel, kézműves foglalkozásokkal, reneszánsz finomságokkal várják az érdeklődőket.

Megtekinthető: április 13. és szeptember 15. között 

A reneszánsz sárkány

Báthori Miklós a szerteágazó Báthori-dinasztia úgynevezett ecsedi ágának a tagja, és felmenőihez hasonlóan az ő címerében is megjelenik a legendás sárkány. A történet szerint az ország keleti felében lévő ecsedi láp mocsarában egy sárkány lakott. Szent István királyunk idején történhetett, hogy a család egyik ősének tartott Opos nevű vitéz legyőzte a láp sárkányát, és tettének bizonyságául kitörte a sárkány három fogát. A király tettéért megjutalmazta. A legenda szerint ebből a három sárkányfogból alakult ki a Báthori-féle sárkányos címer.

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák

4. Randevú Kolodko Mihállyal

A miniszobrairól híres művész Vácon él a családjával. A városban három szobra is van. A Diadalív – amit a helyiek Kőkapunak neveznek – mellett Mária Terézia álmélkodó szobra látható, amint rácsodálkozik a tiszteletére emelt építményre.

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák

A második szobor a vasútállomáson található: Petőfi Sándor Anyám tyúkja című verséből ismert Morzsa kutyát és tyúkanyót ábrázolja. A harmadik miniszobor, a Csúzli, a főtér északi oldalán, a Pannónia Ház előtt áll.

A művész pár napja egy környezetmentő performance-szal rukkolt elő. A folyóból kifogott szemétből cápát formált: amely pont úgy idegen (lenne) a Dunában, mint a szemét, amit hol visz a víz, hol otthagy a folyóparton.

A Kolodko-kiállítást a TIM Pannónia Házban (Köztársaság út 19.) nézhetitek meg május 25. és december 8. között, szerdától vasárnapig.

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák

5. Pom Pom, Gombóc Artúr, A nagy ho-ho-horgász és a többiek: egy szelet a Sajdik-univerzumból

Ugyanabban a házban, amelyben a Kolodko-kiállítás van, található immár harmadik éve a Sajdik Gyűjtemény, amely 160 eredeti alkotással büszkélkedhet: karikatúrákkal, Váccal kapcsolatos alkotásokkal, a gyerekteremben pedig az imádott figurákkal: a Civakodó Cipőikrekkel, Madárvédő Golyókapkodóval, a Ho-ho-horgásszal, Pom Pommal és Gombóc Artúrral. Néhány epizódot meg is lehet nézni a mesefilmekből.

Kedvencem a múzeum mesekertje, ahol szobrok formájában is találkozhatunk a mókás Sajdik-figurákkal. (Ha csak egy kiállításra van időd Vácon, én amondó vagyok, ez legyen az.)

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák

6. A híres diadalív és a hírhedt fegyház

A Kőkapu (a Köztársaság út 69. előtt), az ország egyetlen diadalíve, 1764-ben épült. Migazzi Kristóf püspök emeltette Mária Terézia tiszteletére a város akkori határán. A királynő családja körében érkezett Vácra barátjához, Migazzihoz vendégségbe. Hajóval jöttek Pozsonyból, a nemesség lóháton, díszmagyarba öltözve várta őket. A hajó megérkezését ágyúlövés jelezte. A legenda szerint, amikor a királynő megtudta, hogy a diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, nem mert áthajtatni alatta, hanem kiszállt, és gyalog ment el mellette. 

A Kőkapunak még két további legendás történést tulajdonítanak: egy évvel a kapu felállítása után, azon a napon, amikor Ferenc császár Innsbruckban meghalt, a diadalív falába illesztett medalionját a mennykő leütötte. Ugyanezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István-templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák

A diadalív közvetlen közelében található a Váci Fegyház és Börtön (Köztársaság út 64–66.), amelynek barokk épületrészét Migazzi Kristóf püspök nemes ifjak nevelőintézetének építtette, és Mária Terézia királynő tiszteletére Theresianumnak nevezte el az intézményt.

Az ifjak akkor kerültek ide például, ha valamilyen párbajvétséget követtek el. A fogva tartás nem volt túlságosan szigorú: az elítéltek hozathattak ételt a városból, és szolgát is tarthattak.

1808-tól itt működött a Ludovika Akadémia, börtönként 1855 óta üzemel. A régi épületrészt később körbeépítették, többször átalakították, udvarán egy neogótikus börtönkápolna épült. A sokáig Magyarország legmodernebb gyógyintézetének számító rabkórház 1931-ben készült el. A börtönben töltötte büntetését politikai elítéltként Rákosi Mátyás, Kádár János és Göncz Árpád, valamint itt raboskodott egykor Matuska Szilveszter, a biatorbágyi viadukt felrobbantója.

7. A püspöki palota szombatonként nyitva van

A püspöki palotát már csak a gyönyörű kertje miatt is érdemes felkeresni. Oldalszárnya néz a Nagyboldogasszony-székesegyház (közismertebb nevén a váci dóm) felé, amely most felújítás miatt nem látogatható, főbejárata a Migazzi térről nyílik.

A püspöki palota a város egyházi központja, az épület szintén Migazzi városépítő munkájának eredménye. A hatalmas, kétszintes épület alatt egy pincerendszer húzódik, korábban, amikor Vác környékén még hatalmas szőlőbirtokok voltak, borospinceként funkcionált.

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák
Forrás: visitvac.hu/puspoki-palota/

A klasszicizáló, barokk stílusú palota belső tereinek kialakítása ma is az eredeti állapotot tükrözi. A bejárat fölött elhelyezkedő díszterem jeles alkalmakkor napjainkban is hangversenyek helyszíne. A püspöki rezidenciát eddig 21 püspök, illetve kormányzó lakta – napjainkban is a váci püspök otthona.

Az épület és a kert szombatonként 11 órai kezdettel vezetővel látogatható. 

 +1. Július 19–21.: Váci Világi Vigalom harmincadjára!

1993-ban indult útjára a Váci Világi Vigalom, amely azóta a Dunakanyar egyik legfontosabb nyári eseményévé nőtte ki magát. A programok a Főtéren, a Duna-parti nagyszínpadon, a Pannónia Házban, a Fehérek és a Barátok templomában zajlanak. A három nap zenei fellépői között megtalálható: a Tankcsapda, Deák Bill Gyula, a Bagossy Brothers Company, Manuel, Majka, Szabó Balázs Bandája, Sárik Péter Trió & Falusi Mariann, Cimbaliband & Talamba, a Mango Rise, valamint a Makám.

Mária Terézia Migazzi Vác Sajdik Kolodko váci múmiák

A gyerekekre is gondoltak a szervezők: lesz bábjáték az Aranyszamár Bábszínházzal, Mintapinty koncert, kézműveskedés, kutyás bemutató, kialakítanak interaktív játéktereket. 

A templomi helyszínek különleges atmoszférát teremtenek a komolyzenei koncerteknek. A fesztivál vendége lesz a Szent Cecília kórus, dr. Bednarik Anasztázia orgonaművész, a Vox Humana Énekkar, Lachegyi Imre furulyaművész és családja.

A kísérőprogramok keretében lehet sétálgatni a kézművesek utcáján, és persze kóstolható egy csomó finomság a vendéglátósok során.

A Váci Világi Vigalom programjai ingyen látogathatók! 

A képek a szerző tulajdonában vannak

Kurucz Adrienn