Ezt is megértük: Elkészült az első 3D-modell a csikló idegpályáiról

–

Hosszú ideig elhanyagolta a tudomány a csiklót, a női szexuális öröm fő központját. A női szexualitás körüli társadalmi tabuk miatt csak a 20. században jelent meg a standard anatómiai könyvekben. Az első rendes MRI-felvétel 1994-ben készült róla, amikor is kiderült, hogy az nem csak egy gombocska – erről, és hogy minek a számlájára írható az orgazmusszakadék, Tóth Flóra ebben a cikkben írt –, 1995-ben pedig „a pénisz kicsinyített változataként” írták le a csiklót. Helen O’Connell, melbourne-i urológus szerint a klitoriszt évtizedekig szinte „intellektuálisan törölték” a tudományos közösségből.

A pontosabb anatómiai ismeretek érdekében Ju Young Lee, az amszterdami Egyetemi Kórház kutatója és munkatársai nagy energiájú röntgensugarakkal készítettek 3D-s felvételeket két női medencéről, amelyeket szervadományozási programból kaptak.

A felvételek 3D-ben mutatták a csiklót átszelő, komplex, faág-szerű idegek ötágú lefutását, amelyek legszélesebb pontjukon 0,7 milliméteresek. 

A kutatás a bioRxiv preprint szerveren jelent meg, peer review, azaz a szakmai lektorálás még várat magára.

„Ez az első 3D-térkép a csikló végződő idegeiről” – mondta Lee. A felvételek azt is megmutatták, hogy az idegek egy része a szeméremdomb felé, más ágak a klitoriszt fedő előbőrbe, illetve a vulva és a kisebb szeméremajkak területére futnak. Valamint az eddigi megértésünkkel ellentétben az idegszál egészen a csiklómakk végéig folytatódik, nem vékonyodik el. A kutató arra is emlékeztetett, hogy a pénisz végződő idegeiről már 1998-ban ilyen részletes ismeretek álltak rendelkezésre.

A medenceműtéten átesettektől a megcsonkított nőkig mindenkinek hasznos lehet

O’Connell hangsúlyozta: a feltérképezés alapvető a női szexuális érzékelés, az izgalom és az orgazmus megértésében.

„Az orgazmus agyi folyamat, amely javítja az egészséget, a jólétet, a párkapcsolati harmóniát, és esetleg a termékenységet is”

– fogalmazott. A kutatás eredményei emellett a medenceműtétek miatt is hasznosak lehetnek: egyes beavatkozások során az idegek sérülhetnek, ami csökkentheti a szexuális érzékenységet és az orgazmus élményét. A részletes idegtérkép lehetővé teheti az orvosok számára, hogy műtét közben óvják a klitoriszt és a hozzá kapcsolódó idegpályákat. 

Az új idegtérkép különösen fontos lehet a női nemiszerv-csonkítás (FGM) után végzett rekonstrukciós műtétekhez. A WHO adatai szerint világszerte több mint 230 millió lányt és nőt érintett ez a gyakorlat – erről Mózes Zsófi itt írt –, amely súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Körülbelül 22 százalékuknál a műtét után csökken az orgazmus élménye, de az új modell pontos idegismerete csökkentheti ezt a számot, mondta Lee.

O’Connell szerint a kutatás hasznos lehet vulvakarcinóma-műtétek, nemi átalakító operációk és kozmetikai beavatkozások, például labiaplasztika során is, amely 2015 és 2020 között 70 százalékkal nőtt. Lee tervezi, hogy az amszterdami egyetemi központban klitoriszt bemutató kiállítást nyisson a tudás terjesztésére, a londoni Vagina Museum mintájára.

Nagy Andi