-

1. Szent István-székesegyház

Kezdjük az origónál, hiszen a bécsiek „Steffi”-je, vagyis a Stephansdom a város epicentruma. Leghíresebb Mária oltárképe viszont eredetileg a Szabolcs-megyei Pócs (a mai Máriapócs) templomában állt. Történt ugyanis, hogy Jézus anyja egy mise során könnyezni kezdett, és abba sem hagyta tizennyolc napig. A csodák híre már a Facebook előtt is futótűzként terjedt, ezért I. Lipót császár legott Bécsbe hozatta a képet. Ezt a Szűzanya rossz néven vette, azon nyomban elapadtak a könnyei. Bezzeg a máriapócsi másolat könnyezett derekasan: nem véletlen, hogy a település azóta is híres búcsújáróhely. A bécsit a helyi népek „Ungarische Madonna”-ként ismerik.

A dóm háta mögött egy eldugott kapu vezet a Máltai lovagrend épületébe. A kisebbik udvar sarkába beépítve áll a „Magyar templom” amely a XIX. század óta a bécsi magyarok „főtemploma”, a vasárnapi mise az egyik legfontosabb találkozóhelyük.

A Habsburgok magyar királyi mivolta okán főuraink (a birodalom többi népéhez hasonlóan) rendesen körbedongták a trónt. Ehhez folyamatos itt-tartózkodás sem ártott, melynek okán az I. kerület (a bécsi belváros) ma is többek között az ő hajdani palotáikkal van tele. Hely hiányában itt és most csupán a leghíresebbeket/szebbeket villantjuk fel.

2. Casino Wien

Hogy ne menjünk messzire, a Kärtnerstrasse közepén, a 41. számú házban van a Casino Wien. A palota ma is az Esterházy grófok (az osztrák ág) tulajdonában van. Sőt ez a híres bevásárlóutca egyetlen, a második világháborút is sértetlenül átvészelt épülete. Az Esterházy család vonalán továbbhaladva érdemes ellátogatni a Wallner Strasse 4-hez, mely anno Oláh Miklós egri püspök és kancellár tulajdonában volt. Akkoriban a magyar királyi kancellária székhelyeként is fungált. Esterházy Pál herceg a XVIII. században építette át a ma is látható palotára, melynek házi kápolnájában az akkoriban a család szolgálatában álló Joseph Haydn sokszor csapott a húrokba. Oldalában a kis utca (Haarhof) a jó hírű Esterházy-Keller, ahol magyar (ma burgenlandi) bort mértek/mérnek.

3. Széchenyi szülőháza

A Graben végén induló Kohlmarktról (ez a nagy divatmárkák utcája, házainak 90 százaléka orosz és ukrán „üzletemberek” tulajdonában van) nyíló Herrengasse 5. homlokzatán magyar és németnyelvű márványtábla hívja fel figyelmünket a tényre, miszerint: „Itt született 1791. szeptember hó 21-én gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar". Négyéves koráig élt itt a család, majd a Landstrassén vásárolt palotájukba költöztek. (A város keleti részében lévő utca kapcsán mondta Ferenc József, hogy „itt végződik Európa”).

4. A Batthyány-Schönborn palota

A Batthyány család sem volt rest, a Renngasse 4. szám alatti Batthyány-Schönborn palotát az osztrák barokk építőművészet legnagyobb alakja, Fischer von Erlach tervezte, jó barátja, Ádám gróf számára. Özvegye, Eleonora adta el a Schönborn grófoknak, hogy aztán kicsit később egy, a Bankgasséban álló három régi házból összeépített barokk épülettel vigasztalódjon.

5. A bécsi nagykövetségek közül a magyar a legszebb

Maradjunk is ebben a csendes utcácskában, hogy megtekintsük azon ritka paloták egyikét, amely ma is a mi tulajdonunkban van. A 4-6. szám ugyanis a Magyar Nagykövetség. A művészettörténészek egybehangzó véleménye szerint az egyik legszebb bécsi külföldi képviselet. Az épület elődjét Nádasdy Lipót kancellár - a vármegyék és a szabad királyi városok gyűjtötte pénzből - vásárolta meg a magyar kancellária számára. Később Esterházy Ferenc herceg, egy szabad szemmel is jól látható összegből – tegyük hozzá: Mária Terézia támogatásával – átépíttette. A belül is csodálatos palota első emeleti tanácstermének freskóján Mária Terézia adja át a Szent István Rend nagykeresztjét gróf Batthyány Lajos nádornak.

6. Pálffy és Nádasdy

Pálffy Palota

A Burg szélén, a Josefsplatzon található a Pálffy-palota, mely többek között arról híres, hogy itt mutatkozott be a bécsi közönségnek egy hatéves Wolfgang Amadeus nevű csenevész kisfiúcska, aki később Mozart néven futott be villámkarriert. Mi több, a palota Figaro-termében adta elő először a Figarót.

A „Magyar főurak nyomában a bécsi belvárosban” túrát az egyik nyugodt kis utcában, az Annagasse-ben fejezzük be egy „vidám” történettel. A tízes számú ház volt a Nádasdy palota. Állítólag az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos kivégzéséről e házban értesült édesanyja. Úgy tartják, ekkor átkozta meg Ferenc Józsefet. Sokan ennek tulajdonítják Rudolf trónörökös, Erzsébet királyné és Ferenc Ferdinánd erőszakos halálát. Bár, mint tudjuk a koronás családok tagjai átok nélkül is igen sűrűn halnak erőszakos halált…

7. A testőrök palotája

Az egyetem közelében találjuk a császárváros egyik legjelentősebb magyar múltú műemlékét, a Trautson- (korábbi nevén: Testőr- vagy Gárda-) palotát, a mai Igazságügyi Minisztériumot. A névadó Trautson-hercegektől 1760-ban a magyar királyi nemesi testőrség, a Gárda" otthona lett, és maradt egészen a monarchia fölbomlásáig.  Az első „testőrök” a hazai felvilágosodás úttörői voltak, mint például Bessenyei György. A későbbiekben lakott itt Kisfaludy Sándor, Görgey Artúr és Klapka György is. 1924-ben itt nyílt meg a híres Collegium Hungaricum. Vendégei több évig itt tanuló ösztöndíjasok és kutatók voltak, mint – a teljesség igénye nélkül – Fleischer Gyula, Benda Kálmán, Domanovszky Sándor, Hajnal István, Kosáry Domokos, Mályusz Elemér, Keresztury Dezső vagy Bibó István. A bölcsészek túlsúlyát indokolta, hogy mindmáig Bécsben van az utóbbi 400 esztendő magyar történelmére vonatkozó források fele.

8. A bécsi Szépművészeti

Európa egyik leggazdagabb múzeuma, a Kunsthistorisches Museum lépcsőházának mennyezetét Munkácsy Mihály freskója díszíti. Egyik legnagyobb festőnk 1865-ben fél évig a Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. A bérház, ahol megszállt (Wickenburg gasse 7.), ma is ugyanolyan formában áll. Ezt a falfestményt már ünnepelt mesterként, a császár megbízására készítette.

A Szépművészetiben találjuk a 23 színarany tárgyból álló nagyszentmiklósi kincset, amelyet a XVIII. század legvégén találtak meg és hoztak Bécsbe.

9. Könyvek és fegyverek

A Hősök teréről (Heldenplatz, itt üdvözölte Bécs lakossága Hitlert) nyílik az Osztrák Nemzeti Könyvtár és a fegyvergyűjtemény. Ez utóbbi megdobogtatja honfiúi keblünket. Számos magyar vonatkozású műtárgy mellett itt találjuk Mátyás király kardját, II. Lajos vértezetét, Zrínyi Miklós sisakját és szablyáját, Báthori István díszvértjét vagy II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem páncélingjét és fegyvereit.

10. A „szükséges" tragikum - Salvatorgasse kápolna

A hajdani zsidónegyed szélén, a Salvatorgasse-ban áll a hasonló nevű kápolna. Itt imádkozott utoljára 1671-ben a „sub rosa” összeesküvéssel vádolt főurunk, Nádasdy Ferenc. Szegénynek nem jött be a kérés: néhány lépéssel odébb, a régi Városháza (egyébként takaros kis klasszicista épület) egyik termében lefejezték. A tettre német nyelvű emléktábla emlékeztet minket.

11. A Fogadalmi templom

Az egyetem mögötti sarkon áll a Votivkirche, vagyis Fogadalmi templom. Itt kísérelt meg merényletet Ferenc József ellen 1853-ban egy 21 esztendős csákvári szabólegény, Libényi János. A merénylet – mint tudjuk - sikertelen volt, Libényit nyolc nappal később felakasztották. Az uralkodó megmenekülésének emlékére öccse, Miksa főherceg fogadalmi templom felépítését kezdeményezte. A munkálatok nem mentek rohamtempóban, a francia gótikus székesegyházak stíljét követő Votivkirchét 1879-ben avatták fel. Az idő a megbocsátásnak dolgozott, a szobrok között ugyanis Szent István és Szent László alakja is helyet kapott.

Szóval Bécs is megér egy misét! Ahogy Miskolczy Gyula, a Collegium Hungaricum egykori igazgatója megjegyezte: „Négyszáz éves múltunk legfontosabb levéltári, művészeti dokumentumait a bécsi levéltárak és nagy múzeumok őrzik. Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk saját múltunkkal". És akkor a jelenről még nem is szóltunk…

Hajdu László

Képek: ITT, ITTITT, és ITT