40 év, 16 gyerek, 1 férj

Most, hogy Rihanna divatba hozta a „Queens are born in May” feliratú pólót – amit természetesen nem Mária Terézia, hanem II. Erzsébet brit királynő ihletett – itt az ideje, hogy megemlékezzünk a tekintélyes Habsburg-matrónáról is, aki kicsivel több nyomot hagyott a történelemben (legalábbis nálunk), és épp szombaton lett volna 300 éves. A „mi” Mária Teréziánk pontosan negyven évig uralkodott, és ezalatt nemcsak 16 gyereket szült, és okos asszonyként terelgetett egy férjet, de még egy birodalom súlya is nyomta a vállát. Panaszkodott is a barátnőjének a tizedik terhessége idején: jaj, de nehéz az államügyekre koncentrálnia, nem volna rossz most már megállni a baba-projekttel. (A levelet el lehet olvasni, megőrizték.) De akkoriban ezt a kérdést az Úristen szabályozta, így hát jött még további hat Habsburg-utód, ő pedig valahogy mégis megoldotta, hogy politikailag is nagy tettek fűződjenek a nevéhez. Hogy csak két fontosat említsünk: a közoktatás és a közegészségügy megalapozása.

Noha Mária Teréziáról nyilván mindenkinek egy ezüstparókás nagyasszony képe ugrik be először,

fiatalon ő is csak egy törékeny hercegkisasszony volt, akit korántsem uralkodásra, hanem csak a szokásos dolgokra: engedelmességre és reprezentációra neveltek.

Csak akkor, amikor szülei (VI. Károly német-római császár és Erzsébet Krisztina császárné) számára nyilvánvalóvá vált, hogy már nem lesz férfi utódjuk (két fiuk ugyanis meghalt kora gyermekkorában) kezdték el felkészíteni arra, hogy átvegye a trónt, de addigra már 18 éves volt, és meglehetősen hiányos műveltséggel rendelkezett – mint azt Fónagy Zoltán történész mesélte a Várkert Bazár és a BÁV megemlékezésén. De még ekkor is fontosabb feladata volt a császárnak, hogy a környező országokkal elfogadtassa a női trónöröklést, és előkészítse a lánya számára az európai terepet, mint az, hogy őt magát felkészítse az uralkodásra.

És itt jöttek a képbe a magyar nemesek, akiknek a támogatásával sikerült a porosz ellenakciót legyőzni, és Mária Teréziát királynővé koronázni – amiért ő meg cserébe törölte apja magyarellenes intézkedéseit, és adómentessé tette a nemesi földbirtokokat.

Woman power

Volt azonban egy mázlija, amit ki is használt ebben a helyzetben: már nem hajadon volt, egy fiatal lány, akit senki nem vesz komolyan, hanem egy másik uralkodócsalád fiának, Lotaringiai Ferencnek a felesége, és fiuk, a későbbi II. József anyukája. Gyerekkel a karján lovagolt be a pozsonyi országgyűlésbe, hogy meghassa a nagyurakat.

Később is mindig sikerrel használta a gyerekeit politikai érdekeinek szolgálatában – tulajdonképpen ez volt az egyik legfontosabb politikai trükkje. És mivel 16 gyereket szült – bár csak tízen maradtak életben – meglehetősen komoly tőkéből gazdálkodott.

Egy bölcs asszony mindig így tesz...

Míg ő a birodalom irányításával foglalatoskodott, férje a család anyagi gyarapodásának szentelte magát. Lotaringiai Ferenc szerencsére könnyen túltette magát azon, hogy a felesége alatt áll rangban. Neki elég volt, ha a birtokukkal és a gazdaságukkal foglalkozhatott, ügyesen forgatta a pénzt (úgy is mondhatnánk, volt érzéke a tőzsdéhez), és üzletemberként is jeleskedett, korabeli gyárakat alapított. Magyarán: megalapozta a Habsburg-ház későbbi vagyonát, ami egészen a XX. századig szolgálta a családot.

Mária Terézia pedig a levelei alapján mindig aggályosan ügyelt arra, hogy a férjének mindenben igazat adjon, felnézzen rá, a félrelépéseiről semmit ne kérdezzen, és egymás legjobb barátai legyenek. Mert „egy bölcs asszony mindig így tesz”. Az, hogy Mária Terézia 19 és 39 éves kora között szinte minden évben szült egy gyereket, egyértelműen a házasság sikerességét igazolja. És családként is kitűnően működtek: az uralkodó az átlagosnál sokkal többet törődött a gyerekekkel, ha szoptatni, pelenkázni, etetni, és tanítgatni nem is neki kellett őket.

Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc gyermekeikkel

De a sorsukat annyira a szívén viselte, hogy még azután is rendszeresen írogatott nekik, miután azok felnőttek, és kirepültek a családi fészekből. (Illetve ez nem egészen így történt: inkább kivetette őket magából a fészek, hiszen eszközök lettek abban, hogy a dinasztia növelje a befolyását szerte Európában). A levelekben Mária Terézia általában kioktató jelleggel igyekezett terelgetni a gyerekek sorsát, de a végén bocsánatot kért a prédikációért.

Mindig átvitte az akaratát, de többnyire becsomagolva, hogy ne tűnjön annyira erőszakosnak – ettől függetlenül nyilván mindannyian látjuk magunk előtt azt a karizmatikus anyafigurát, aki folyton beleszól a gyerekei életébe, és bármilyen jó szándékkal teszi is, bizonyára halálra idegesíti és frusztrálja őket.

Mindazonáltal érdekes figura lehetett: szeretett például énekelni és színészkedni. A korabeli arisztokrácia körében ez nem volt kirívó, így szórakoztatták egymást és magukat, de el lehet képzelni, mennyi ideje volt erre egy uralkodónőnek ilyen kiterjedt családdal. A mulatságok azonban csak férje haláláig tartottak. Akkor Mária Terézia olyan mély gyászba vonult, hogy levágatta a haját is, túladott összes ékszerén, és onnantól kizárólag feketében mutatkozott. Amikor már olyan idős volt, hogy járni is alig tudott, készíttetett egy házi liftet, azaz egy csigával mozgatott fotelt – abban engedték le a családi kriptába, Lotaringiai Ferenc sírjához.

Mária Erzsébet és a szépség

A megemlékezés legérdekesebb sztorija azonban nem vele, hanem egyik kedvenc lányával, Mária Erzsébettel kapcsolatos. Mivel ő volt Mária Terézia egyik legszebb és legjobb természetű lánya, nagy jövőt jósoltak neki – ami ebben az esetben csakis azt jelenthette, hogy komoly uralkodót szemeltek ki neki férjül. Csakhogy Mária Erzsébet 17 évesen himlőt kapott, ami addigra néhány testvérét már elvitte, sőt, egyszer majdnem magát Mária Teréziát is.

Mivel a fertőzést ő túlélte, és csak egyszer lehetett elkapni, Mária Terézia vállalta, hogy ápolja a lányát, és a többi gyerekével addig nem találkozik. Mária Erzsébetnek végül sikerült is felépülnie, csakhogy a himlő örökre elcsúfította az arcát. Nem volt többé olyan uralkodó Európában, aki hajlandó lett volna feleségül venni. Az utolsó reménysége az idős XV. Lajos francia király volt, akinek három unokája is Mária Terézia egy-egy lányát vette el (ezek közül az egyik XVI. Lajos, Marie Antoinette férje), ám amikor az öregecske király meglátta a neki küldött festményen Mária Erzsébetet, ő is kihátrált az üzletből. Mária Erzsébet tehát kénytelen volt kolostorba vonulni. Ennyit számított akkoriban a szépség, és egy portré. És pontosan ennyi perspektívája volt akkoriban egy hercegkisasszonynak – hacsak nem alakult úgy véletlenül, hogy neki kellett elfoglalnia a trónt. De ilyesmire csak egész kivételes esetekben került sor.

És hogy Mária Teréziára végül mégis úgy emlékezünk, mint a történelmünk egyik legkarizmatikusabb uralkodójára, aki irányításra született, az nyilvánvalóan nem a termékenységének – azaz a hüvelyének – köszönhető. Sokkal inkább az intelligenciájának és a bölcsességének. Csak ezt a férfiak egy része még ma is nehezen ismeri el... 

Gyárfás Dorka

Kép: Martin van Meytens: Mária Terézia, Ausztria császárnője (1759, olaj, vászon)