Bárcsak elhihetnénk, hogy Britney Spears végre valóban jól van – elolvastuk A bennem lévő nő című memoárját

–

A rajongásom általános iskolában kezdődött 

„Kislányként órákon át sétálgattam egyedül a susogó erdőben, louisianai otthonom mögött, és csak énekelgettem. Odakint a szabadban egyszerre éreztem szabadságot és a veszélyt.

Gyerekkoromban anyám és apám állandóan veszekedtek. Apám alkoholista volt, nem csoda, ha féltem otthon. Odakint sem éreztem magam feltétlenül a mennyben, de legalább a saját világomban.

Hívhatod mennynek vagy pokolnak, de az enyém volt” – kezdi az énekesnő a 319 oldalas emlékiratát, amit kíváncsian vettem a kezembe. Kislánykoromban Britney Spears volt a legnagyobb ikonom, kívülről fújtam a dalszövegeit – nagyjából úgy, ahogy anno az a bizonyos tehetségkutatós előadó a Bikicsunájét, de nyolcévesen még máshol tartott az angoltudásom, mint most, pláne hallás után. Nemcsak a számait imádtam, őt magát is, és mindent, amit szimbolizált. Egy fiatal, ártatlan mosolyú, gyönyörű, csinos lányt láttam, aki szédítően táncol, sorra ontja magából a slágereket, és aki álompárt alkot a világ egyik legnépszerűbb fiúbandájának a frontemberével. Mindent tudni akartam róla. Minden egyes címlapot, újságcikket mappába rendezve őriztem róla, és míg A tudás fája-albumaim idővel a kukában végezték, a Britney-relikviáim a mai napig megvannak. A rajongásom olyan szinten nem ismert határokat, hogy a kivehető éjszakai fogszabályzómban egy apró kis Britney-fej is helyett kapott matricaként (ez azért már nincs meg azóta), 2004-ben pedig egyértelmű volt, hogy ott leszek a budapesti koncertjén. Innen indulunk, amikor azt írom, kíváncsi voltam A bennem lévő nőre.

A tragédiák és a traumák kódolva vannak a Spears családban 

Gyerekkoromban arról aligha szóltak az újságcikkek, hogy a louisianai lány milyen transzgenerációs traumákat hurcol magában. Apai nagyapja, June Spears „erőszakos fráter” volt – a sztárt idézve –, aki elmegyógyintézetbe juttatta két feleségét is, köztük Britney Spears nagyanyját is, miután elvesztette a három hónapos kisbabájukat. Bent tartózkodása alatt lítiummal tömték a nőt, majd 1966-ban, mindössze harmincegy évesen, agyonlőtte magát a kisfia sírjánál. Innentől kezdve Britney Spears apját, Jamie-t – aki ekkor tizenhárom éves volt – állandó terror alatt tartotta az apja. Később June Spears második felesége is elmegyógyintézetbe került, egyik gyerekük pedig azt mesélte az énekesnőnek, hogy a férfi tizenegy éves korától zaklatta szexuálisan. Az énekesnő szerint egy ilyen apa árnyékában felnőve, nem meglepő, hogy

az ő apja is állandó félelemben tartotta későbbi családját,

köztük Britney Spearst, anyját, Lynne-t, bátyját, Bryant, majd később kishúgát, Jamie Lynnt is. A helyzet akkor fajult el különösen, amikor a férfi alkoholproblémái igen súlyossá váltak, és ez anyagilag is a mélybe taszította a családot.

Az előadó-művészet jelentette, jelenthette volna a kiutat

„Mást sem akartam, csak kiszakadni a hétköznapi életből, és eljutni oda, ahol gondolkodás nélkül, bátran önmagam lehetek.

Amikor egyedül maradtam a gondolataimmal, szorongások és félelmek törtek rám. A zene kioltotta ezt a háttérzajt, magabiztossá tett, és elrepített egy makulátlanul tiszta helyre, ahol kifejezhettem önmagam, hogy meglássanak és meghalljanak.

Az éneklés révén eljutottam az isteni szférákba. Míg énekeltem, kívül kerültem ezen a világon. Az udvaron játszottam, mint bármelyik más kölyök, de a gondolataim, az érzéseim és a reményeim egészen máshol jártak” – írja gyerekkoráról és a zenével való kapcsolatáról Britney Spears, aki már hároméves korában is színpadra állt egy karácsonyi műsorban. Spears tehetségét nagyon hamar felfedezték, és azt talán senkinek nem kell bemutatni, hogy a popénekesnő a siker olyan magaslatait hódította meg már kamaszkorában, ami legtöbbeknek egy életen át sem sikerül.

„Kislány voltam nagy álmokkal. Akkora sztár akartam lenni, mint Madonna, Dolly Parton vagy Whitney Houston. Voltak egyszerűbb álmaim is, amiket valahogy mégis nehezebbnek tűnt beteljesíteni, sőt, még azt is túl becsvágyónak éreztem, hogy kimondjam őket: azt akarom, hogy az apám ne igyon többet. Azt akarom, hogy az anyám ne kiabáljon többet. Azt akarom, hogy mindenki rendben legyen” – írja.

Britney Spears hiába volt a világ legnépszerűbb híressége, könyvéből egyértelműen kiderül, hogy valójában soha nem volt alkalma arra, hogy úgy alakítsa a pályáját, a környezetét, önmagát, a testét, az imázsát, ahogy valójában ő szerette volna.

Mindennél jobban szeretett volna az egész világnak, a családjának megfelelni, a kedves arcát mutatni, miközben bábuként rángatták az őt körülvevő emberek. Kamaszkorában a menedzserei megpróbálták szende szűz lányként eladni, aki a házasságig őrzi ártatlanságát. Akkoriban a fél világ ezen élcelődött, a másik fele pedig azon, hogy túl szexin és kihívóan öltözködött, és rossz példát mutat az érte rajongó tinilányoknak. 

Soha semmire nem vágyott jobban annál, mint hogy igazán szeressék

A Justin Timberlake-kel való kapcsolatáról is úgy vall az énekesnő, hogy már-már szánalmas, mennyire szerelmes volt, és mi mindenre volt hajlandó érte. A memoárban többek között beszámol arról, amikor elvetette közös gyereküket, mert Timberlake nem akart idő előtt apává válni, majd hogyan kényszerítette arra, hogy az abortusz teljes titokban és otthon történjen pirulákkal. Amikor a tizenkilenc éves Spears a fájdalmaktól kétrét görnyedve feküdt a fürdőszobában, az énekes nem volt hajlandó kórházba vinni, helyette gitározással próbálta enyhíteni a helyzetet. Britney nem mond ítéletet Timberlake felett, de felidézi, hogy a sztár rendszeresen megcsalta, majd azt is beismeri, hogy egyszer ő maga is félrelépett. A legnagyobb sérelme azonban sokkal inkább az, hogy a szakításuk után nem sokkal megjelent Timberlake Cry Me a River című dala, amelyben egy Spearshez hasonló nőt állítottak be csalfa szajhaként, aki összetörte az énekes szívét.

„Hollywood mindig is inkább kedvezett a férfiaknak, mint a nőknek. Azt is tudom, hogy arra biztatják a férfiakat, hordjanak össze mindenféle szarságot a nőkről, ha híresek és befolyásosak akarnak lenni, de akkor is összetörtem.

A koncepció, hogy rútul elárultam, érzelmesebbé tette az albumot, és adott neki egy narratívát: jól megmondhatta a magáét a hűtlen lotyónak. […] Akkoriban úgy éreztem, nincs rá mód, hogy elmondjam az én verziómat. Nem védhettem meg az igazamat, mert tudtam: miután Justin meggyőzte a világot az ő verziójáról, senki nem fogná az én pártomat. Nem hinném, hogy Justin tudta volna, mekkora hatást gyakorolt azzal, hogy megszégyeníthetett. Szerintem máig nem tudja.” 

Justin Timberlake azóta sem kommentálta a leírtakat, Britney Spears viszont valamikor ez idő tájt indult el a lejtőn. Érzelmileg megingott, úgy érezte, hogy a szerelme mellett annak szerető családját is elvesztette, majd egyre többször viselkedett meggondolatlanul, leginkább úgy, mint egy lázadó kamasz. Az idő előrehaladtával azonban

az ártatlannak gondolt kihágásokat, csínytevéseket, lobbanékony cselekedeteket egyre inkább be lehetett állítani egy mentálisan instabil, beszámíthatatlan felnőtt ámokfutásaként, aki képtelen ellátni önmagát, majd a gyerekeit.

Britney mélyrepülését a lesifotósoknak „hála” az egész világ nyomon követhette. Megismerkedett Kevin Federline-nal, akinek, mint utóbb kiderült, megismerkedésük pillanatában nyolc hónapos terhes volt az előző partnere második gyerekükkel. Ennek ellenére az énekesnővel rövid időn belül összeházasodtak, majd mindössze tizennégy hónapon belül két fiuk is született. Federline egyre inkább más nőkre, a bulikra és a saját karrierjére fókuszált – az énekesnő szüleihez és húgához hasonlóan ő is jelentősen profitált Spears sikeréből –, miközben felesége nemcsak a fotósokkal, de a saját identitásválságával és az elhagyatottság érzésével is küszködött, utólag pedig egyértelművé vált, hogy szülés utáni depresszió is kínozta. Annak érdekében, hogy valamit javítson a saját renoméján, a stábja tanácsára Britney Spears maga adta be a válókeresetet, és

ugyanebben az évben a világ a teljes összeomlásként értelmezte, amikor a kamerák kereszttüzében Spears kopaszra nyírta a saját fejét. Az énekesnő szerint azonban ez sokkal inkább egy nyilvános beintés volt mindenkinek, aki meg akarta mondani, hogy kellene kinéznie, mit kéne tennie, hogyan kéne viselkednie.

Lázadásnak szánta, sajnálatos módon azonban ezzel a húzással végérvényesen a kezére játszott apjának, aki 2008-tól kezdve gyakorlatilag a teljes irányítása alatt tartotta a lányát, aki a gondnoksága alá került. Britney Spears egy bábuvá vált, aki arra jó, hogy megállás nélkül dolgozzon és dollármilliókat hozzon a konyhára, de nem dönthette el, mikor mit csinál és kivel, nem rendelkezhetett a saját vagyonáról, arról, hogy kivel ismerkedik, a saját testéről, vagy arról, hogy mit eszik. Britney Spears több mint tizenhárom éven át élt apja uralma alatt, míg végül 2021-ben megszüntették a gondnokságot. 

Britney Spears könyvét olvasva kettős érzéseim vannak 

Azon megpróbálok nem fennakadni (de, nagyon is fennakadok), hogy mennyire szimbolikus, hogy Spears ír egy könyvet A bennem lévő nő címmel arról, hogyan zsákmányolták ki egész életében, főként a férfiak, hogyan hatott a karrierjére és az egész show businessre a patriarchátus, amelynek a magyar fordítását sikerült két férfira bízni. Az hagyján, hogy a testidegen nyelvezet túlzás nélkül szinte olvashatatlanná teszi a kötetet, de olyan bakik szerepelnek benne, mint „Musik” (így k-val), vagy „Lanny Kravitz” neve a-val. Fogalmam sincs, hogy ha eredeti nyelven olvastam volna, sikerült volna-e elhinnem, hogy mindez végre valóban Britney Spears hangja, hiszen a memoárral az volt a célja, hogy annyi év után ő mondhassa el a saját a történetét, mégis, olvasás közben azt éreztem, hogy

ez csak a felszín, néhány nagyon súlyos tragédia és összeomlás szőrmentén elmesélve, de hiányzik a valódi mélység, a részletek, a teljes élettörténet. 

Ezen a zsigeri megérzésen nem sokat segít, hogy a New York Times szerint három társ- és szellemíró, Ada Calhoun, Sam Lansky és Luke Dempsey segítette az énekesnőt a könyv megírásában, aki a megjelenés kapcsán mindössze egyetlen, kurta írott interjút adott a People Magazine-nak, ami leginkább idézetek sorát tartalmazza a könyvből.

A hamarosan 42 éves Britney Spears Instagramját elnézve

nehéz eldönteni, hogy ki is ő ma valójában, hol tart most annak a rengeteg traumának a feldolgozásában, ami gyerekkora óta érte őt, mi is rejlik valójában a széles mosoly és a táncmozdulatok mögött.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Maria River Red (@britneyspears) által megosztott bejegyzés

Mennyire van tudatában annak, ami körülötte és vele zajlik, mennyire vette át valóban az irányítást a saját élete felett. Ezekre a kérdésekre sajnos úgy érzem, a memoár sem ad választ. Nekem legalábbis biztosan nem. De őszintén remélem, hogy egy szép napon valóban biztosak lehetünk majd abban, hogy Britney Spears, és a benne élő kislány, nő és anya is rendben van.

Kiemelt képünk a szerző tulajdonában van

Krajnyik Cintia