Férjhez kellett mennie zenélés helyett, holott csodagyerek volt, akárcsak a bátyja – A Mozart-lány története
„Minden tehetséges férfi mögött van egy erős nő” – tartja a mondás, és én úgy gondolom, hogy Mozart gyermek-, és ifjú korában ezt a támaszt nemcsak az édesanyja, hanem a nővére is jelentette, Maria Anna, vagy ahogyan a családban nevezték: Nannerl. Miklya Luzsányi Mónika írása.
–
Közös királyság
Leopold és Anna Maria Mozart hét gyereke közül csak az 1751-ben született Maria Anna (Nannerl) és a négy évvel fiatalabb Wolfgang élte túl a csecsemőkort. A két gyerek rajongott egymásért, titkos nyelvet alakítottak ki, hogy a felnőttek ne értsék, miről beszélnek. Egy elképzelt, saját királyságról álmodoztak közösen, amelynek a királynője Nannerl, a királya Wolfgang volt. Wolfgang felnőttként is sokszor szólította leveleiben „királynőmnek” a nővérét, utalva a gyermekkori képzeletjátékukra.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Leopold először Nannerlt kezdte el zenére tanítani. A kislány csembalón játszott, és a hatodik születésnapjára egy saját kézzel írt kottás könyvvel ajándékozta meg az édesapja, amely csembalóműveket tartalmazott. Nannerl nemcsak szorgalmas diák volt, hanem tehetséges is, és már ekkoriban sikereket ért el a salzburgi házi koncerteken.
A kutatók úgy vélik, éppen Nannerl sikerei motiválták a kis Wolfgangot, hogy ő is nekilásson a zenetanulásnak. És mivel valóban zseniális tehetséggel áldotta meg a teremtő, azonnal belekezdett a zeneszerzésbe is.
Családi zenebiznisz?
Leopold Mozart korán felismerte gyerekei különleges zenei érzékét. Ma már csak úgy ismerjük, mint Wolfgang Amadeus Mozart édesapját, ám fiatalkorában elismert zenész volt, a salzburgi érsek zeneszerzőjeként tevékenykedett. A műveinek nagy része elveszett, illetve többet a fiának tulajdonítottak, amelyekről később kiderült, hogy Leopold műve. Nemcsak zeneszerzéssel, hanem zeneelmélettel is foglalkozott, tehát minden szempontból valóban kiváló nevelője lehetett a tehetséges gyerekeinek.
Mert hamar kiderült, hogy bár Nannerl is tehetséges zenész, Wolfgang azonban tényleg zseni. Ám Nannerl is volt annyira jó, hogy az öccsével együtt csodagyerekként tartották számon szerte Európában. Később ő maga is szerzett zenét, amelyekről a már sikeres Wolfgang is elismerősen nyilatkozott, és biztatta a nővérét, hogy folytassa a komponálást.
Leopold több koncertkörutat szervezett a gyermekeinek, amelyeken 18 éves koráig Nannerl is részt vett, és nem csupán csembalójátékával, hanem csodálatos énekhangjával is elkápráztatta a közönséget.
A Mozart csodagyerekek híre bejárt egész Európát, így szinte minden jelentősebb uralkodó udvarában megjelentek.
Hogy ezek a koncertkörutak mennyire voltak kifizetődők, arról megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a család elég jól meg tudott élni a gyerekek tehetségéből, más kutatók viszont úgy gondolják, hogy épp csak annyi csordogált vissza a családi kasszába, amennyit befektettek egy-egy koncertkörútba. Az bizonyos, hogy Leopold gyakran írt feljegyzéseiben anyagi gondokról. Ám ha meggazdagodást nem is hoztak ezek a körutak, „marketingfogásnak” biztosan jók voltak, mivel a Mozart-gyerekek nevét mindenki megismerte.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Käthe Springer-Dissmann német zenetörténész a Mozart-gyerekek édesanyjára fókuszál kutatásaiban: azt állítja, hogy Leopold és Anna Maria Mozart (Wolfgang és Nannerl édesanyja) a saját korukban szokatlan módon, egyenrangú félként kommunikáltak a gyereknevelési kérdésekről, így a gyerekeik karrierjéről is. A köztudatban általában az él, hogy az apa, Leopold volt az, aki az utódjaiból csodagyerekeket nevelt, majd körbeturnéztatta velük Európát. Soringer kutatásai szerint azonban a döntéseket közösen hozták meg, és a turnékra is együtt mentek. Maga Leopold is megemlítette egy barátjának írt levelében, hogy Anna Maria a legmagasabb körökben is megállta a helyét:
„Nem is tudja elképzelni, milyen meghitten beszélgetett a Császárné Őfelsége a feleségemmel, részben a gyerekeim himlőjéről, részben a nagy utazásunk körülményeiről.”
Az utazásokat először Leopold, majd maga Wolfgang szervezte, legtöbbször az apjával utazott, de például Párizsba az édesanyja kísérte el. Az anya haláláig ez a családi egység meg is maradt, ám utána apa és fia eltávolodtak egymástól. Ennek Wolfgang önállósodási törekvései is mozgatói lehettek, ám volt egy másik ok is, ami igencsak megnehezítette az apa és a fia kapcsolatát. Mégpedig az, hogy Leopold a fiát okolta a felesége haláláért. Azt állította, hogy a turnék során Wolfgang nem biztosított megfelelő szállást az anyjának, ami végül is a betegségéhez, majd a halálához vezetett.
Wolfgang és az édesapja végül megszakították a kapcsolatukat, ám Nannerl nem tudta ezt megtenni. Még az édesanyjuk halála után, sőt férjes asszonyként is úgy érezte: kötelessége, hogy az apja elvárásai szerint éljen.
Asszonynak otthon volt a helye
A XVIII. században egy gyereklány nyugodtan utazgathatott a szüleivel, koncerteken is felléphetett, ám egy eladó sorba került lányra mindez már rossz fényt vetett. Márpedig ekkoriban a nő elsődleges feladata a háztartásvezetés és a gyerekszülés volt. Leopold és Anna Maria Mozart a korabeli viszonyokhoz képest valóban felvilágosult szelleműnek számíthattak, mivel amennyire csak lehetett, kitolták Nannerl felkészítését a háziasszonyi szerepre. A Mozart-lány ugyanis egészen 18 éves koráig koncertezhetett, márpedig akkoriban ez a kor már súrolta a vénlányság határát. Ám ekkor komolyan neki kellett látni, hogy „eladható” lányt faragjanak a művésznőből, és megtalálják a férjét is. Édesanyja halála után ráadásul az egész háztartás rászakadt. Ám Leopold ekkor sem skatulyázta be a lányát csupán háziasszonyi munkakörbe.
Nannerl a házimunka mellett napi három órát gyakorolt, kisebb darabokat komponált, zenét is tanított, és valószínűleg koncerteket is adott. A korabeli feljegyzések ugyanis úgy emlékeznek meg róla, mint Salzburg zene életének központi személyiségéről.
A megfelelő férj
A szerelem is megtalálta a lányt. Franz Armand d’Ippold volt a szerelme, akiről nem sokat tudunk, az azonban bizonyos, hogy komolyak lehettek a szándékai. Wolfgang több levelében említi, és úgy beszél róla, mint aki valódi lelki társa a nővérének. Biztatja Nannerlt, hogy ha összeházasodnak, akkor költözzenek Bécsbe, mert egyrészt a megélhetésük is könnyebb lesz, hiszen a császárvárosban nagy a kereslet a zongoratanárnőkre, másrészt Nannerl a tehetségét is jobban kibontakoztathatja, mint Salzburgban.
Hogy a kapcsolatnak mi vetett véget, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy Leopold jól akarta kiházasítani a lányát, és tisztességes férjet akart találni neki. Olyan sokáig kereste, hogy Nannerl harmincéves is elmúlt, amikor végre férjhez ment Johann Baptist Franz von Berchtold zu Sonnenburghoz, aki ugyan 15 évvel idősebb volt, mint a menyasszony, előző házasságaiból öt gyereket hozott, viszont igen tekintélyes vagyonnal bírt. Ráadásul a birtokai Salzburghoz közel feküdtek, így nem fenyegetett az a veszély, hogy Nannerlt Bécsbe viszi.
Az öt gyerek elég kemény dió lehetett, legalább is Nannerl és az apja levelezéséből ez derül ki. A vidéki birtokos élet eléggé felőrölte az asszonyt, gyakorolni csak egy paraván mögött tudott, komponálni nem jutott ideje, a koncertezés pedig szóba sem jöhetett.
Wolfgang erősen hiányolta a nővérét, sűrűn leveleztek, és több darabot is Nannerlnek dedikált. Azután megromlott a kapcsolatuk. Hogy ebben mennyire volt része Costanze-nak, Mozart feleségének, nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy az első, bemutatkozó látogatás után Nannerl nem kereste többé a házaspárt, és levelezése is megszakadt sz öccsével. A halálos ágyánál sem tudott ott lenni, ám a fivére zenei hagyatékát ő akarta rendezni, ami Constanze belegyezése nélkül nem sikerülhetett. Ebben a munkában elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Nagy vonalakban ennyi volt az élete, mert nőként nem futhatta be azt a pályát, amire a tehetsége valószínűleg feljogosította volna. Az ezredforduló utáni zenekutatás azonban kezdi felismerni Maria Anna Mozart jelentőségét. Zenetörténeti-, és zeneelméleti konferenciákon foglalkoznak alakjával, tudományos értekezések születnek róla, így remélhető, hogy egyszer Nannerl is megtalálja méltó helyét a zenetörténetben.
Források:
Wolfgang és Maria Anna Mozart, Múltkor 2021. tavasz 52–53. oldal
Múltkor 2022. nyár 99–105. oldal
mult-kor, womenshistory.info/maria-anna-mozart/, musau.org
Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ DE AGOSTINI PICTURE LIBRARY / Contributor
