Tudtad, hogy a Szabadság-szobor a világ egyik legnagyobb puzzle-ja volt? – Tíz érdekesség a folyton nyüzsgő New Yorkról
New Yorkot nem kell bemutatni: nemcsak az országon belül, de világviszonylatban is az egyik legjelentősebb üzleti, politikai és kulturális központ. Ismerjük a Broadwayt, a Central Parkot és a Times Square-t, de számtalan kevésbé ismert érdekességet tartogat még számunkra a város és történelme. Mózes Zsófi gyűjtése.
–
1. Egy igazi olvasztótégely
Az 1880-as években olyan sok bevándorló érkezett az amerikai nagyvárosba, hogy a becslések szerint a jelenlegi amerikai lakosság nagyjából 40 százalékának legalább egy őse megfordult az Ellis-szigeti bevándorlási állomáson.
Ma csak New Yorkban több mint 3 millió bevándorló él, akik összesen nagyjából 800 nyelven beszélnek.
2. A tőzsdét egy fa alatt alapították
A világ legnagyobb tőzsdéje mindössze 24 kereskedővel, 3 államkötvénnyel, 2 bank részvényeivel és 1 fával indult. Így hát a Wall Street egyik fája alatt a találóan Buttonwood Agreement névre keresztelt megállapodás határozta meg a jövőbeli kereskedések paramétereit, és 1792-ben hivatalosan is létrejött a New York-i tőzsde.
3. Ráadásul New York gazdasága majdnem akkora, mint egész Kanadáé
New York állam nemcsak a határát és a Niagara-vízesést osztja meg Kanadával, de a város gazdasági teljesítménye is majdnem akkora, mint Kanadáé. Ha New York egy ország lenne, akkor nagyjából a 11. legnagyobb gazdaság lenne az övé, ezzel pedig Kanada és Dél-Korea között foglalna helyet a ranglistán.
4. Itt született meg a Bingo – ráadásul egy véletlen nyomán
New York lakói mindig is trendteremtők voltak, és ez alól Edwin Lowe utazó ügynök sem volt kivétel. Lowe 1929-ben bukkant rá a Beano nevű európai játékra, ami babokat, számkombinációkat és kézzel jelölt kártyákat tartalmazott. A játék annyira lázba hozta, hogy elkezdte kikísérletezni a saját változatát, hogy aztán tömeges gyártásba foghasson.
Állítólag, amikor Lowe a barátaival tesztelte az új játékot, egyikük véletlenül azt kiáltotta, hogy „bingo!”. A többi pedig, ahogy mondani szokták, már történelem.
5. A világ egyik legnagyobb könyvtárával büszkélkedhet a város
Ha valakinek van kártyája a New York-i Közkönyvtárba, az több mint 53 millió könyvhöz férhet hozzá. Ez a hatalmas gyűjtemény több mint 200 kilométernyi polcon fekszik, egy olyan épületben, amelynek a felépítése is 12 évig tartott. És ha már a hihetetlen számoknál tartunk: csak az alapkő 7 tonnát nyom!
6. A Szabadság-szobrot összerakni olyan volt, mint egy puzzle
A Szabadság-szobor olyan hihetetlenül nagy, hogy a franciák egy évtizeddel előre küldték a karját. Az amerikaiak Philadelphiában állították ki, hogy pénzt gyűjtsenek arra, hogy a szobor többi részét is átszállíthassák az Atlanti-óceánon. A monumentális alkotás végül 1884 júliusában készült el Franciaországban, és 1885. június 17-én érkezett meg New Yorkba.
350 darabban szállították, 214 csomagban, az összeállítása pedig négy hónapig tartott.
A kész művet 1886. október 28-án az Egyesült Államok akkori elnöke, Grover Cleveland mutatta be a többezres közönségnek.
7. Itt fut a világ egyik legrégebbi és leghosszabb metróhálózata
Az 1904-es megnyitása óta a New York-i metró a világ egyik legkiterjedtebb metróhálózatává vált. Útvonalai megközelítőleg 1400 kilométert tesznek ki – és több mint 24 órába telne végigutazni az egész hálózaton!
8. Az 1920-as évekig költözőnapokat tartottak, amikor nagyjából egymillió lakó cserélt lakást városszerte
A második világháború végéig minden bérleti szerződés egyszerre járt le május 1-jén, így mindenki egyszerre váltott lakhelyet. A bérbeadók február 1-jén tájékoztatták a bérlőiket arról, hogy a negyedév vége után mennyi lesz az új bérleti díj. Ha a bérlő beleegyezett az új feltételekbe és bérleti díjba, akkor maradt minden a régiben, ha viszont nem tudták megfizetni a magasabb összeget, új lakás után néztek. A bérlők általában az utolsó napig vártak a régi lakás kiürítésével, ami az utcákon hatalmas zűrzavart okozott. Éppen ezért, azok, akik költözésre adták a fejüket, az erre kijelölt költözőnapon tehették ezt meg – évente egyszer.
Végül egy világháború kellett ahhoz, hogy véget vessenek a zavarba ejtő gyakorlatnak, és a gyorsvasút, valamint a Manhattanen kívüli városrészekben épített új lakások lehetővé tették, hogy az emberek még jobban szétszóródjanak, csökkentve a város lakáskeresletét, ami megfizethetővé tette a bérleti díjakat – és így véget vetett az évenkénti költözések gyakorlatának.
9. Bronx az első telepesről kapta a nevét
A városrész az első ember után kapta a nevét, aki ott telepedett le: a svéd Jonas Bronckról. Az ő földjeit „Bronck-földnek” hívták, a folyót pedig, amely keresztülfutott rajta, „Bronck folyónak”. Az emberek végül röviden Bronxnak kezdték hívni a területet.
10. A lóversenyek miatt hívják Nagy Almának
Amikor a lóversenyek népszerűvé váltak New Yorkban, a díjakat „nagy almának” nevezték.
A becenév hamarosan átragadt a város többi részére is, köszönhetően egy 1970-es évekbeli reklámkampánynak, amelynek célja az volt, hogy minél több turista látogasson el a versenyekre. Még ennyi év távlatából is úgy tűnik, a marketing bejött, New York pedig továbbra is a világ egyik legkedveltebb úti célja.
Mózes Zsófi
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / upthebanner
