Sértődj meg… de min is?

Még csak óvodáskorúak voltak a gyerekeim, amikor egyik nap éktelen üvöltés hallatszott ki a szobájukból. Annak ellenére, hogy ez abban az időben nem ment épp ritkaságszámba, fejvesztve rontottam be, mint a békehadtest terrorelhárító különítménye. A helyszínen pedig két egymásra dühösen fújtató méregzsák gubbasztott.

– Hát itt meg mi a fészkes fene történt? – firtattam.
– Ezt mutatta nekem! – tört ki a jogosnak vélt felháborodás az egyikből, miközben meredten az égbe dugta az ökölbe szorított kezének gyűrűsujját. Majd zavarodottan ránézett, és átrendezgette. Immár egy középső ujj meredt a levegőbe tüntetőleg.
– Aha… Ez tényleg felháborító. És tudod, hogy mit jelent?

No, ennél a pontnál kicsit lefagytak. Zavartan néztek egymásra: tényleg, mi a francot jelenthet? Az oké, hogy valami rosszat, sértőt és trágárt, különben nem lenne tiltva. De hogy konkrétan mit, arról fogalmuk sem volt. Aztán az egyik csak meglátta a fényt.

– Azt, hogy ezt dugja a fenekembe! – vágta ki.

– Jesszusom, hát miért akarná bárki is önszántából az ujját a fenekedbe dugni? – kérdeztem, de nem jött válasz. Mert hát tényleg, miért is akarná?
– Mondd csak, te tényleg a testvéred fenekébe akarod dugni az ujjad? – néztem szigorúan a másikra.
– Pfuj, broáf, dehogyis! – hőzöngött az, öklendezve jobbra-balra köpködve.

És ezzel akkor ott le is lehetett zárni a vitát.

via GIPHY

Most már viszont sokkal nagyobbak, úgyhogy elérkezett az idő, hogy megpróbáljuk tisztázni, mit jelent a feltartott középső ujj, és mitől olyan felháborító, ha valaki ezt az arcunkba tolja.

Az angol íjászok esete

A gesztussal kapcsolatos, igen széles körben elterjedt történet a százéves háború egyik csatájához fűződik. Az azincourti csata (ami angolul Agincourt, franciául Azoncourt – és a leghihetetlenebb, hogy nem ezen robbant ki a konfliktus!). Nos, az ütközet során az angolok kétharmad részben hosszúíjászokat állítottak csatasorba (aminek főleg anyagi okai voltak, az íjászok ugyanis olcsóbbak). A franciák pedig azzal fenyegetőztek, hogy levágják az angol íjászujjakat, így hatástalanítva az ellenséget. Ezt az ijesztgetést volt hivatott szimbolizálni az egy darab megmaradt és feltartott középső ujj.

Ugye, milyen jó sztori?

Egy baj van vele, hogy mindez csak városi legenda, amit már az Urbanlegends is megcáfolt jó pár éve, ennek ellenére még mindig elő-előbukkan.

Fallikus szimbólum

Nem kell hozzá túlságosan nagy képzelőerő (akkora semmiképp, mint amit a fenti sztori igényel), hogy belelássuk az ökölbe szorított ujjak közül kiemelkedő középsőbe a hímtagot. Így máris érthetővé válik, hogy miért számított az inzultus egy formájának a középső ujj már az ókori Görögországban is.

Érdekes adalék, hogy egyes kultúrákban viszont a hüvelykujj bír ugyanezzel a jelentéstartalommal – mintha ott a hossz helyett inkább az erejét hangsúlyoznák a kérdéses tagnak.

Az ókori Rómában pedig a feltartott középső ujj jelentése digitus impudicus volt, azaz „szemérmetlen ujj”, és a férfiak anális penetrációját szimbolizálta, ami ezúttal nem annyira ígéretként, hanem egyfajta fenyegetésként értelmezendő.

A feltartott középső ujj nagy általánosságban azonban körülbelül annyit tesz, hogy „megbaszlak”, „baszd meg”, „dugd fel”, „seggbe kúrlak”, „baszd meg magad”, illetve ezek variánsai, kinek-kinek vérmérséklete szerint.

Az ujjaffér

A kézjel szimbolikája lehet játékos évődés, vagy jópofa haveri gesztus, de ugyanígy véresen komoly megalázás, vagy egyenesen politikai üzenet. Caligula, az őrült(nek tartott) római császár állítólag előszeretettel döngölt földbe nagy hatalmú embereket azzal, hogy azoknak meg kellett csókolniuk a császár kinyújtott középső ujját.

via GIPHY

Egy érdekes ellenálló történet is fűződik a kézjelhez, méghozzá a hidegháború idejéből.

1968. január 23-án Észak-Koreának sikerült elfognia és túszul ejtenie egy amerikai hírszerző hajót, a USS Pueblót, hiába tartózkodtak nemzetközi vizeken. A legénységet 335 napon keresztül tartották fogva rettenetes körülmények között, mindennaposak voltak a kínzások is. Míg Amerikában azon ügyködtek, hogyan lehetne kiszabadítani a foglyokat, az észak-koreai propagandagépezet velük parádézott, önnön nagyszerűségüket hirdetve a népnek. Semmilyen módszertől nem riadtak vissza, leforgatták újra, feljavított verzióban, a legénység elfogását, előre megrendezett sajtótájékoztatókat tartattak az amerikai tengerészekkel, akikkel hamis beismerő vallomásokat és leveleket is írattak.

Amerikai katonák a sajtótájékoztatón - Forrás: Getty Images

A legénység tagjai aztán csak megtalálták a módját annak, hogy aláássák ezt a hazugságvárat: ha megnézed a róluk készült csoportképeket, unott férfiakat látsz rajta, akik vagy így, vagy úgy, de szépen kinyújtják a középső ujjukat, szimbolikusan bemutatva egész Észak-Koreának. A kulturális különbségek miatt a helyiek nem értették, mit is jelent ez a szimbólum, amikor pedig rákérdeztek, az amerikaiak azt válaszolták, hogy ez a hawaii jó szerencse jele. Idővel sajnos az észak-koreai vezetésnek is leesett a tantusz, amit módszeres, több napon keresztül tartó veréssel toroltak meg, a férfiaknak azonban mégis ez az apró, lázadásként is felfogható csíny jelentette az egyik reménysugarat a túléléshez.

„Arra a kis időre úgy éreztük, az életünk a mi kezünkben van” – nyilatkozta utólag az egyikük, Bob Chicca.

Nem is úgy gondoltam!

2004 októberében George W. Bushról készült egy érdekes felvétel Texasban, ami aztán mémként tarolta le a világot, nem véletlenül. A videón jól látszik, ahogy az amerikai elnök a kamerába néz, megigazítja a frizuráját, majd bemutat. A stábjából álló nevető közönségének pedig (akik azon tanakodnak, vajon ment-e már a felvétel) azt feleli, ez tulajdonképpen a győzelem egyujjas jelképe volt.

via GIPHY

Szóval ha legközelebb valaki el akarna páholni, mert bemutattál neki, használd fel bátran Bush magyarázatát. Vagy inkább meséld el, mi mindent tudsz e szimbólum történetéről, mire a végére jutsz, tuti biztos, hogy lecsillapodik az ellenfeled.

Fiala Borcsa

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT