Szex és New York mozifilm első részében szerepel egy olyan jelenet, amiben Mr. Big nem jelenik meg a Carrie-vel közös esküvőjén, ezért Bradshaw majdnem a kardjába dől, és hosszú hónapokon keresztül sajnálja magát (még a haját is barnára festi). Ül az ágyon, a hoppon maradt menyasszony Charlotte (sorozatbéli kebelbarátnője) kislányával, és a Csipkerózsika című mese olvasása közben azt mondja a gyereknek:

„Remélem, te is tudod, hogy ez csak mese, a valóságban nem így alakulnak a dolgok. Jobb, ha ezzel már most tisztában vagy.”

Na, ja. Szőke hercegek fehér lovon tényleg nincsenek, de ha gonoszkodni akarok, akkor, mondjuk, azt is elég furcsának találom, hogy még az óriás feminista, tabudöntögető sorozat főszereplője is egy bizonyos herceg után sipítozik hat évadon és két mozifilmen keresztül. 

De nem leszek álszent éppen én, aki Disney-rajzfilmeken nőttem fel: egymilliószor álmodoztam a szőke hercegről és a gyönyörű menyasszonyi ruháról. Ma már persze azt is tudom, hogy mindezeket nem olyan könnyű „megszerezni”, ráadásul jóval többet is akar az élettől az ember leánya. Viszont szerintem a tündérmesékre igenis szükségük van a gyerekeknek, és velük együtt az álmodozásra való képességre is. Persze nem árt a Disney-verziókat kissé leporolni és újrafogalmazni.

Lássuk, min mentek keresztül a Disney-hercegnők az elmúlt nyolcvan évben, és hogyan változott meg a világ körülöttük:

1.

A történetet csókkal zárják…

Hófehérke és a hét törpe (Walt Disney Pictures, 1937)

Hófehérke volt az első Disney-hercegnő, aki 1937-ben jelent meg a vásznon. Őt követte 1950-ben Hamupipőke, majd 1959. január 29-én Csipkerózsika. (Az is érdekes, hogy a Csipkerózsika egyik ősi változata a XVII. században született, és ebben az alvó lányt álmában teszi magáévá a herceg, majd kilenc hónappal később ikrei születnek, és az ikrek ébresztik fel az alvó nőt. Durva!)

Hamupipőke (Walt Disney Pistures, 1950)

A három klasszikus hercegnő naiv, szelíd, édes, aranyos, nem sok fogalmuk van a valóságról. Passzívan várnak arra, mikor jön el értük a férfi, aki természetesen megmenti őket. Hófehérkét és Csipkerózsikát is álmából kelti fel- és menekíti meg a gonosztól a herceg édes csókja. Mindkét esetben fényes lakodalom, határtalan pompa és boldogság az ártatlan leányok jutalma, míg Hamupipőke nem alszik ugyan, viszont az üvegcipőt felhúzza kecses lábára, és már rohannak is a lagziba a hófehér paripán. 

Walt Disney-nek kiváló képessége volt ahhoz, hogyan alakítsa a meséit csillámporossá, szirupossá, és hogyan rúgja el őket jó messzire a valóságtól. Pedig a történetek jóval szaftosabb és kegyetlenebb mesékből érkeztek (lásd a fentebb leírt, ősi Csipkerózsika-sztorit), ám egytől-egyig mindegyiket átalakította úgy, hogy még a bébik számára is fogyaszthatóvá váljon. 

Csipkerózsika (Walt Disney Pictures, 1959)

Ezek a Disney-verziók – mentségükre legyen mondva – egy olyan korban születtek, amikor a nőket még gyengének, szerénynek és megmentendőnek akarták látni, így legfőbb erényük a szépség és a tisztaság lehetett. Nem csoda, hogy akkora kultuszuk lett, hiszen a mai napig sorban forgatják az élőszereplős verzióikat (nagy kasszasikerrel), pedig a világ jócskán megváltozott közben.

Nem tagadom, mindhárom mesét határtalanul imádom, de a Hamupipőkébe éltem bele magam a legjobban (a 2015-ös filmváltozatát, amit szintén a Disney készített Lily Jamesszel a főszerepben, legalább hatszor láttam, és nem csak azért, mert ne lennének másmilyen vágyaim. De álmodozni akkor is olyan jó!)

2.

A folytatásban hibrid megoldás

Csipkerózsika után sokáig nem jelentkezett a Disney új hercegnővel, majd 1989-ben A kis hableány egy „újhullámosabb” ideált hozott. Ariel, a főhősnő már valamennyivel összetettebb személyiség: merészebb és önállóbban gondolkodik, mint megszeppent elődei, de a happy endben még nincs változás, hiszen meg kell adni az ábrándos lelkeknek, ami jár: a herceget kastéllyal és lóval, mert „a leány csak így lehet boldog”. 

A kis hableány (Walt Disney Pictures, 1989)

A szépség és a szörnyeteg Belle-je is illeszkedik az „arieles” vonalra: ő is komplexebb karakter, és történetesen az a sorsa, hogy megszelídítse a kőszívű herceget, és meglássa a szörnyetegben az embert. Vagyis sokkal aktívabb szereplő, mint az elődei, vannak céljai és küzdelmei.

Amiben Belle és Ariel hasonlít egymásra, hogy ők mindketten kicsit cserfesebbek, elszántabbak és merészebbek, mint a klasszikus Disney-hercegnők. 

A szépség és a szörnyeteg (Walt Disney Pictures, 1991)

Az 1992-ben készült Aladdin hercegnője, Jázmin is az Ariel és Belle által kitaposott úton halad. Ennél a mesénél már az is megfigyelhető, hogy a herceg karaktere is alakulni kezd: nem szőke és daliás lovag, hanem egy jóval összetettebb figura. De a vége ennek is micsoda? A szegény csavargóból királyfivá avanzsált Aladdin megmenti a csodálatos hercegnőt a szörnyűséges, kapzsi varázsló karmai közül, hogy aztán fehér ló helyett egy pompás varázsszőnyegen elrepüljenek a palotájuk felé.

Aladdin (Walt Disney Pictures, 1992)

Vagyis az üzenet a kilencvenes évek derekáig nem változik. Amikor is…

3.

Jönnek a harcos amazonok

Pocahontas érkezéséig senki nem tudta képzelni, hogy létezik olyan mese a Disney-nél, amiben a hercegnő nem a gazdag, jóképű pasit (vagy a csóró legényből lett gazdag jóképű pasit) választja a történet végén. Ám az amazon természetű indián lánnyal megtört a varázslat, és Pocahontas mutatott egy másfajta utat is. Persze ez még nem jelentette azt, hogy ez a mese kevésbé szirupos és valósághű volna, de az 1995-ben megjelent Pocahontasszal akkor is, egy új éra kezdődött, amiben a megrajzolt főhősnők elkezdték levetni magukról hercegnői gúnyájukat (és a hercegeket is).

Pocahontas (Walt Disney Pictures, 1995)

Aztán az 1998-as Mulan volt az első olyan Disney-film, amiben már nem is szerepelt herceg, sőt, királylányos ruha, tiara meg üvegcipő sem. A főhősnő egyenesen fiúnak öltözik, hogy harcoljon és küzdjön. Nagy ugrás ez az előző filmekhez képest. Megmutatja, hogy egy lány lehet bátor is, harcolhat a férfiakat megszégyenítő elszántsággal, és lehet annyira erős, mint ők. Hercegre pedig nincs szükség ahhoz, hogy megmeneküljön, és győzedelmeskedjen, mert ő már a saját kezében tartja a sorsát. 

Mulan (Walt Disney Pictures, 1998)

A következő Disney-hercegnő aztán több mint tíz év múlva érkezik. Az Aranyhaj ugyan első ránézésre klasszikus királykisasszony-történet, mind eredetét, mind külalakját tekintve, viszont a címszereplő rátermettsége és furfangossága már jóval színesebb karaktert mutat.

Aranyhaj hiába van bezárva egy toronyba, hiába ér aranyszőke haja az égig (vagyis pontosabban a vártorony aljáig), mégsem a herceget várja, hanem megpróbálja kezébe venni a sorsát, és kiszabadulni szorult helyzetéből. (Mondjuk, a szőke királyfit várhatná is, helyette „csak” egy kisstílű tolvajt kap, aki aztán csibésztársa lesz. A végén azért összeházasodnak. Nofene!) Aranyhaj karaktere is egy köztes állapot a szép hercegkisasszony és a harcos amazon között.

Aranyhaj és nagy gubanc (Walt Disney Pictures, 2010)

A Disney-hercegnők sorában a vörös hajú Merida az első, aki már semmiben nem hasonlít a klasszikus mesék hercegnőire, sőt, szöges ellentéte azoknak. Az első olyan karakter, aki szembe akar szállni a ráosztott szereppel és a hagyományokkal, hogy legyen nőies, kecses, viselkedjen mindig kedvesen, és menjen férjhez. Meridának esze ágában sincs házasodni, inkább lepipálja a kérőit bátorságban, erőben és észben, majd kibulizza a szüleinél, hogy mindenki kedvére házasodhasson. 

Merida, a bátor (Walt Disney Pictures, Pixar, 2012)

A 2012-es Meridát nevezhetjük tehát az első modern kori Disney-hercegnőnek, aki megmutatja, hogy a lányok lehetnek másmilyenek is, vágyhatnak másra is, és nézhetnek ki máshogyan, mint az eddigi mintáik. Itt már nincs szirupos esküvő, délceg dalia, habos-babos királylány ruha. Meridával jó nagy lépést tettek a Disney-nél a haladó kor irányába.

De az evolúciónak még nincs vége.

4.

Már máshogy is végződhet a mese

Mulán és Merida csak a kezdet volt, amit 2013-ban a Jégvarázs követett. Ez a mese két testvér története, az összetartozás meséje. Bár a főszereplők, Elsa és Anna szakasztott másai a klasszikus hercegnőknek, azért jóval többek annál. A Jégvarázzsal végleg megtört a jég a Disney-történetében. A női karaktereknek tehetséget, elszántságot, önreflexiót, és változásra való képességet adtak, és megjelent a színen az egymáshoz fűződő kapcsolatuk, a női szövetség is.

Jégvarázs (Walt Disney Pictures, 2013)

A 2016-ban bemutatott Vaianát (vagy Moanát) pedig már eleve arra predesztinálja a sors, hogy a népe vezetője legyen. Ebben a történetben az a csodálatos, hogy beleszőtték az identitáskeresés fontos témáját is.

Vaiana (Walt Disney Pictures, 2016)

Ma már a Disney-stúdióban készülnek élőszereplős mesék is, köztük olyanok, melyeknek a hercegnő csak mellékszereplője. A 2014-ben bemutatott, nagy sikerű Demóna is valóságos áttörésnek számít, hiszen itt a hangsúly a Csipkerózsika gonosz szereplőjére, egy elfajzott tündérre helyeződik. Demóna vicces, önkritikus, bosszúszomjas, de esendő és belátó is egyben. Megannyi színes karakterjegy, amiknek korábban semmi jele nem volt az efféle a sztorikban. Azt pedig, hogy a hercegnőt háttérbe kényszerítik, nyugodtan nevezhetjük zseniális húzásnak. Ha úgy vesszük, Demóna egy újfajta Disney-hercegnővé avanzsált: ő lett az anti-Disney princess.

Demóna (Walt Disney Pictures, 2014)

5.

És mivé lesznek ők?

Captain Marvel (Walt Disney Pictures, Marvel, 2019)

Az új generációs Disney-hercegnők kora pedig idén márciusban érkezik el hozzánk a Walt Disney Pictures és a Marvel Studios összefogásában. A Captain Marvel főszereplője, Brie Larson lesz (aki A szoba című filmben nyújtott szenzációs alakításáért kapott Oscar-díjat 2016-ban), akit Carol Danverst alakítja majd.

Larson azért is kitűnő választás újhullámos Disney-hercegnőnek, mert nemcsak ragyogóan tehetséges, hanem elszánt emberjogi harcos és feminista is (nem mintha a Belle-t alakító Emma Watson nem volna hasonló kvalitású). Emlékezetes eset volt például, amikor nem volt hajlandó kezet rázni a 2017-es Oscar-díjátadón a zaklatással vádolt és nyertes Casey Affleckkel, akinek ő nyújtotta át a szobrot. 

A világ tehát fenekestül felfordult az elmúlt nyolcvan évben. A mai történetek hősnői önálló gondolkodással, külön identitáskereséssel, erővel és elszántsággal rendelkező karakterek.

Rajtuk keresztül is megnyilvánul, hogy egy nőnek milyen sokféle vágyai és szerepei lehetnek az életben, és a szerencsésebbek ezeket maguk választhatják meg. Így természetesen azzal sincs semmi gond, ha valaki csak hercegnős ruhákban akar járni, és feleség kíván lenni egy szőke herceg oldalán. Csak az is a saját döntése legyen.

Szentesi Éva

Ha érdekel a téma, olvashatsz Hamupipőkéről és a női princípiumról ITT, a Disney-hercegnőkről ITT, Törpilla lázadásáról ITT, a Szépség és a Szörnyeteg sikerének titkáról ITT, Szentesi átöltöztetett Disney-hercegnőiről ITT, Walt Disney életéről ITT és Kormos Anett írásában elolvashatod a gonosz mostoha meséjét is ITT.