Zendaya nyaktörő mutatványa a magasban

–

Énekel, táncol, filmekben szerepel, modellkedik, sőt saját divatmárkája van 24 évesen. Imádja a kamera, pedig azt mondja magáról, kifejezetten szégyenlős, magának való ember, akinek gyakorolnia kell a nyilatkozást, olyannyira nem szeret interjút adni. (Ez nem látszik rajta természetesen, több mint tízévnyi rutinja van a sztárságban.)

Hasonló mondatokat („énekel, táncol, filmekben szerepel, modellkedik” stb.) biggyesztünk egyre gyakrabban tinédzser korú vagy már épp csak nem tizenéves hírességek neve alá. És egyre kevésbé kapja fel bárki is a fejét az efféle mondatokra, hiszen az influenszerek korának hősei általában egészen fiatalok. Akiknek nem adják ingyen a sikert, keményen megdolgoznak érte, mert a figyelmet megszerezni és megtartani bizony ma is kőkemény munka, sőt.

Zendaya (azaz Zendaya Maree Stoermer Coleman) se sokat lazított 12 éves kora óta

Ő is egyike volt annak a körülbelül húszezer gyereknek 2009-ben, akik Hollywoodban valamilyen szerepre jelentkeztek – évente átlagosan ennyien próbálkoznak bejutni az álomgyárba (ezt az adatot az HBO dokumentumfilmjéből tudom, A showbiznisz gyermekeiből, amelyről Gyárfás Dorka írt nálunk). Konkrétan a Shake it up! (magyarul az iszonyú Indul a risza! néven találod meg) című sorozat meghallgatásán fedezték fel. Ő lett Rocky Blue a három évadon át nyújtott sztoriban, amely az egyik legnézettebb sitcom volt a Disney-csatorna történelmében.

Zendaya tehát 13 évesen része lett a nagy csinn-bumm cirkusznak, akárcsak korábban Britney Spears, Justin Timberlake, Ryan Gosling, Miley Cyrus, Zac Efron, Selena Gomez vagy Shia LaBeouf. A gépezet magasba emelte, és mint mindig, esetében is az a kérdés, hogy a trapézon mihez kezd majd egyedül az artistalány – de nagyon előreszaladtam.

Érdekes és fontos kérdés, jó nagy vihart kavar mindig, ha felmerül, hogy van-e igazából gyerekkoruk azoknak az embereknek, akik kicsi koruktól kezdve keményen dolgoznak a karrierjükön: filmekben vagy tévéműsorokban szerepelnek, modellkednek, színpadon játszanak, élsportolók vagy újabban márkákkal együttműködő bloggerek-vloggerek.

Az érintett szülők általában azzal szoktak érvelni, hogy a gyereket nem kell nógatni, magától tolja az energiát abba a dologba, ami érdekli, és különben is, miért lenne baj, hogy megalapozza a jövőjét azzal, hogy jóval előbb, mint társai, életcélt talál, megtanul küzdeni érte, lemondani dolgokról miatta és szerencsés esetben az egzisztenciáját is megteremti.

Egy olyan korban, amelyben mindenki szűkölve retteg attól, hogy lemarad/kimarad valamiről,

nem csoda, hogy a szülők igyekeznek utódaikat minél hamarabb előnyös pozícióba segíteni, ahonnan majd könnyebben elérhető a pecsenyés tál.

Zendayához, a legkisebb királylányhoz (öt féltestvére van az apja révén) is nagy reményeket fűzött a család. Egyszerű, hétköznapi famíliából származik, nem találunk sztárokat a felmenők közt, a szülők tanárok. A mama, akihez Zendaya a nyilatkozataiból érezhetően nagyon kötődik, a California Shakespeare Theaterben dolgozott, így a kislánynak a színpad a játszótere lett, mondhatni, belenőtt a társulatba, részt vett a képzési programjukon is, szerepelt előadásaikban. Hároméves korától táncra, énekre taníttatták, már kicsi gyerekként modellkedett, művészeti iskolába járt. Aztán jött a Disney, és a hírnevet hozó Shake it up!, majd a családi filmek sora (Bar/átok, Megkutyulva) és a K.C., a tinikém című sorozat, amiben Zendaya kapta a főszerepet. Énekesnői karrierje is haladt szépen, párhuzamosan a filmezéssel.

Közben amúgy észrevétlenül felnőtt, nagykorúságát híresen, mesés vagyonnal, medencés villában, személyzettel kezdte.

Elérkezett a fordulópont az életében: veterán gyereksztárként mihez kezd?

Még feljebb kapaszkodik a fényes ösvényen, vagy eltűnik a süllyesztőben, mint oly sok elődje?

Hallgatva az interjúkat, látva az azóta elkészült filmeket, az az érzésem, hogy Zendaya úgy tekint saját magára, mint Karinthy novellájának a hőse (A cirkusz címűre gondolok), amikor a hatalmas tákolmány, rengeteg hóbelevanc tetejére felkapaszkodva, elkezdhet végre imbolygó lábakkal, de szívből hegedülni.

Zendayának nyilvánvalóan az Eufória című film hozta el az eszmélést, a fordulópontot (nem pedig, mondjuk, a Pókember-beli szerep, bár azt is milliók látták, és Zendaya állítja, hogy a kedvenc szuperhőse a Pókember világéletében – mondjuk, érdekes lett volna, ha azt mondja, halál közömbös volt mindig is iránta, mindegy…).

Szóval 2019-ben Zendaya átlényegült Rue-vá, a 17 éves drogos lánnyá, és elkészült Sam Levinson rendezésében egy azonos című izraeli HBO-sorozat alapján az Eufória, ami sokkolt mindenkit, mert végső soron azt mutatta meg, milyen világot építettünk a gyerekeinknek.

Azt hiszem, annál határozottabban és hatásosabban nem lehetett volna kifejezni a Disney Channelről és a cuki fruska alteregóról való leválást, mint azzal a húzással, hogy Zendaya elvállalta ezt a szerepet, amiért eltehetett egy Emmy-díjat is egyébként.

A folytatást várjuk, a Covid késlelteti a munkát persze, ahogy például a Dűne című film bemutatóját is (abban is láthatjuk majd a színésznőt).

De itt van nekünk a Malcolm & Marie,

amit rekordgyorsasággal, titokban forgattak le tavaly, már a pandémia alatt, és nemrégiben be is mutatták a Netflixen. A rendező és az operatőr ugyanaz (utóbbi Rév Marcell), mint az Eufóriában, és ennek a különös, fekete-fehér filmnek csak két szereplője van, akik kisebb szünetekkel végigveszekednek-üvöltöznek másfél órát: Zendaya és John David Washington.

Az ember a másfél óra alatt vagy ötször felteszi magának a kérdést: mi a fenének nézem-hallgatom, ahogy szétcincálja egymást ez a két ember?

De aztán mégis ott ragadunk, például azért, mert húsba vágó kérdések kerülnek szóba, és mert minden futam más megvilágításba helyezi a konfliktust.

Zendaya nemcsak játszott ebben a filmben, hanem alkotótársa is volt a forgatókönyvíró-rendező rendező Levinsonnak, és egyik producere is a filmnek. A stáb közös karanténjából született alkotás ha nem is életük filmje, de egy izgalmas kísérlet, művészi alkalmazkodás a járványhoz, sőt egyfajta győzelem is felette. Zendayának pedig egy újabb, határozott, tehetséget mutató elhatárolódási gesztusa a korábbi életétől, karakterétől.

Marie-ra narcisztikus, irányításmániás szerelme, Malcolm vet árnyékot, aki egykor maga mellé emelte a mélyből, Zendaya-Marie-nek pedig pompás, illatos, fürdőhabos, babaházas múltját kell hátrahagynia, mert már kinőtte. Valami egészen újat kellene építenie szabadon, önállóan, immár igazi alkotóként, nem pedig a Disney gyönyörű, hajas baba gyereksztárjaként tenni készségesen, amit mondanak. Ez a terv, ez a feladat, nem kisebb, mint annak idején ezernyi tülekedő között belépőt szerezni az álomgyárba. Hogy van-e elég muníciója, az majd kiderül, mindenesetre szép nagy rajongótábor drukkol neki az úton.

Kurucz Adrienn

Forrás: ITT, ITT, ITT 

Kiemelt kép: Getty Images/Kurt Krieger – Corbis/Corbis