–

Kezem ügyébe került egy könyv, pontosabban Fiala ajánlására megrendeltem Janits-Szabó Virág Buddha-tálak című receptes és életfilozófia-könyvét, ami tele van vegetáriánus és vegán fogásokkal. Elég szabadon értelmezi a Buddha-tál fogalmát, elkalauzol Ázsia több pontjára, Afrikába, Olaszországba, különböző évszakokba, és az édes ízek világába is. A húst a tradíciókhoz híven a szerző kihagyta a könyvből, ami összecseng azzal, hogy én pedig épp bőszen kutatom a zöldséges, fantáziadús recepteket. 

A könyv tálalásai szemet gyönyörködtetők, az életfilozófiája, amely szorosan összekapcsolódik az evéssel, szintén igen vonzó számomra. 

Mivel imádom a karfiolt, és menthetetlenül szerelmese vagyok az indiai konyhának, ezért első nekifutásra egy nagyon egyszerű karfiolos curryt készítettem el a könyvből, de nem leszek rest, merészebb vizekre is evezek majd, ezt megígérem. 

Mit kell tudnod erről a nagyszerű zöldségről? A karfiol tele van magnéziummal, K-vitaminnal, foszforral, folsavval és káliummal. Gyulladáscsökkentő hatása van, ráadásul támogatja a méregtelenítést is, hiszen sok benne az antioxidáns. Arról nem is beszélve, hogy hányféle változatban elkészíthető, és mennyire finom tud lenni a főzési, sütési, savanyítási eljárások után. 

Ki ne szerette volna nagymama vagy anyuka rántott karfiolját odahaza? Én imádtam. Tunkoltam bele a sűrű tejfölbe, és tömtem magamba két pofára, és annyira boldog voltam közben, hogy a rántott karfiol íze örökre összekapcsolódott bennem a boldogsággal. De a rántott karfiolon túl is vannak még csodák, amik ezzel a nagyszerű zöldséggel művelhetők. Mondom is, hogyan csináld.

Hozzávalók négy személyre:

  • egy nagyobb fej karfiol
  • egy nagy fej vöröshagyma (vagy két kisebb)
  • két gerezd fokhagyma
  • egy közepes konzervparadicsom (válassz egy jobbfajtát, hogy finom, édes legyen)
  • 2-3 deci kókusztej (ajánlom a sűrű krémes verziót)
  • 1 ek sárga currypor
  • 1 tk kurkuma
  • 1 tk római kömény
  • só, bors
  • egy nagy csokor koriander vagy petrezselyemzöld

Elkészítése

Azzal kezdem, hogy rózsáira szedem karfiolt. Nemes egyszerűséggel csak kettévágom, vagy nagyságtól függően negyedelem őket. A vöröshagymát felaprítom. Majd egy magasabb falú serpenyőben kókuszsírt hevítek. Amikor már forró, rádobom a fűszereket, és elkezdem pirítani. Ha ezzel megvagyok, akkor rádobom a hagymát, amelyet üvegesre párolok, majd jöhetnek a karfioldarabok. 

Az egyik titka ennek az ételnek a fűszereken kívül az, hogy a karfiolt ilyen szép füstösre kell pirítani. Ez ad neki utánozhatatlan aromát. Ne félj tőle! Nyugodtan kozmáld oda kissé!

Amint a karfiolok megpirulnak, hozzáöntöm a paradicsomkonzervet (érdemes, mondom, a jobb minőségűt venni, mert nagyon nem mindegy, milyen a paradicsom íze, rendesen befolyásolhatja a végeredményt). Ha ez megvan, alaposan megsózom (eddig, ugye, nem került só az ételbe), és fedő alatt készre főzöm. Néha megkevergetem. 

Ha már megfőttek a karfioldarabok, akkor beleöntöm a két-három deci kókusztejet. Sajnos balga voltam, és nem a krémes állagút vettem, hanem a vizesebbet, de legközelebb azzal próbálkozom, az jobban besűríti majd, ezt az ételt inkább úgy képzelem el, szószosabban. 

Miután hozzáadtam a kókusztejet, már csak fel kell forralni, hiszen a karfiolok már a paradicsomos főzésben megpuhultak.

A legvégén korianderrel vagy petrezselyemzölddel tálalom. Jó sokkal: beleforgatom a rózsák közé a friss fűszert.

Hát nem fantasztikusan egyszerű?

Jó étvágyat!

Szentesi Éva

A képek a szerző tulajdonában vannak