Egy kis biológia

Kezdjük az elején: az emberi szervezetben sokkal több a baktérium, a vírus és a gomba, mint az emberi sejt. A fent említett mikroorganizmusok együtt élnek a sejtjeinkkel, és hatalmas szerepet játszanak a testünk egészséges működésében. Ezen organizmusok összességét mikrobiomnak nevezzük, a mikrobiomunk egyik alrendszerét pedig a bélflóránk adja.

Az elmúlt évtizedekben egyre többet foglalkoznak a tudósok a gyomor és a bélrendszer baktériumflórájának megismerésével, feltérképezésével. A kutatásokból pedig mind többet tudunk meg arról, hogy a szervezetünk egészsége milyen nagy mértékben függ a bélflóránk megfelelő állapotától.

A bélflóra nagyon érzékeny rendszer, és számos olyan feladatot lát el, ami elengedhetetlen a testünk megfelelő működéséhez: megemésztik a rostokat, támogatják az immunrendszerünk működését és az agyi folyamatok szabályozását (arról, hogy milyen kapcsolat van az agyunk és a bélrendszerünk között, itt olvashatsz bővebben).

Ha viszont ez a rendszer felborul, és bizonyos okokból a bélflóránk egy része kipusztul, annak nagyon komoly, az életminőségünket befolyásoló egészségi következményei vannak.

A széklettranszplantáció ennek az érzékeny közegnek a helyreállítására lehet egy jó megoldás.

Hogyan működik?

A széklettranszplantáció az, aminek hangzik: más emberek székletét juttatják a beteg szervezetébe különböző eljárásokkal. Ezek az alábbi módszerek lehetnek: kolonoszkópiával, beöntéssel, nazogasztrikus vagy nazoenterális szondával (ilyenkor az orron keresztül vezetnek egy csövet a gyomorba, és ezen keresztül kerül a szervezetbe a megfelelően „elkészített” folyékony széklet), illetve a legkényelmesebb eljárás a beteg szempontjából a kapszula, amit le kell nyelni, és ami majd csak a bélben oldódik fel, hogy a baktériumok a megfelelő helyre jussanak.

Utóbbi a legmodernebb eljárás, egy svájci gyógyszergyár fejlesztette ki a kapszulát.

A beavatkozást akkor kell alkalmazni, amikor a bélflóra nem tudja megfelelően ellátni a szerepét, ami miatt gasztrointesztinális betegségek alakulnak ki.

A széklettranszplantáció többek között a visszatérő Clostridioides difficile fertőzés, az irritábilisbél-szindróma és a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésére is nagy mértékben sikeresen alkalmazható.

Az eljárásnak lehetnek mellékhatásai: a beteg tapasztalhat alhasi görcsöket, fájdalmakat, székrekedést vagy hasmenést és puffadást is, de ezek teljesen normális reakciók a szervezettől.

Ki lehet székletdonor?

Ahogy már korábban említettem, a transzplantáció során felhasznált széklet más, egészséges emberektől származik. Mielőtt azonban felhasználják, különböző kezeléseknek vetik alá a székletet, például tisztítják, és gyakran folyékony vagy hamuszerű anyagot készítenek belőle.

Ahhoz, hogy valaki székletdonorrá váljon, nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie.

Többek között vérvizsgálatot végeznek rajta, hogy kiszűrjék a fertőző betegségeket, a donáció előtti hat hónapban nem használhat antibiotikumot és nem csináltathat piercinget vagy tetoválást, nem lehet krónikus betegsége, nem használhat drogokat, nem utazott a fertőzések szempontjából kockázatos országba, és természetesen székletvizsgálatot is végeznek rajta, hogy kiszűrjék, van-e bármilyen bélrendszeri problémája.

Aki megfelel a sokféle kritériumnak, székletdonorrá válhat akár Magyarországon is: számos kórházban foglalkoznak ezzel, és várják a lehetséges donorokat. 

casHogyan előzd meg?

Bár a széklettranszplantáció sok betegség kezelésére lehet megoldás, a kívánatos mégiscsak az lenne, ha megelőznénk, hogy szükség legyen egy ilyen eljárásra, és megtennénk a szükséges lépéseket azért, hogy védjük a bélflóránkat és a teljes mikrobiomunkat. Ennek érdekében fontos a változatos, rostban gazdag táplálkozás, az erjesztett ételek, teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása, a polifenolokban gazdag étrend, probiotikumok szedése, és a főleg növényi alapú étkezés.

Emellett pedig az is nagyon fontos, hogy csak abban az esetben használjunk antibiotikumot, ha az elkerülhetetlen.

Ha többet szeretnél megtudni a széklettranszplantációról, olvasd el korábbi cikkünket a témában, ha pedig kíváncsi vagy, mit mond dr. Schwab Richárd arról, hogyan étkezhetünk egészségesebben, mi az az időszakos böjt, és hogyan lehet eljutni oda, hogy úgy fogadjuk el, illetve szeressük a testünket, ahogy van, nézd meg a Ki vele! következő adását május 27-én hétfőn este 21 órától a Viasat3-on!

Forrás: Egészségvonal

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ nastya_ph

Dián Dóri