Annak ellenére, hogy köztudott: a túlzott közösségimédia-jelenlét hajlamosabbá tesz a depresszióra, az inszomniára, az evészavarokra és a tökéletesség hajszolására – különösen a tinédzserek esetében –, a legtöbbünket senki sem tanította meg arra, hogyan használjuk felelősen ezeket a platformokat. Egyik oldalról folyamatosan dőlnek az arcunkba az újabb és újabb appok, amikről úgy érezzük, hogy meg kell ismernünk ahhoz, hogy képben legyünk, a másikról meg árnyalás nélkül ömlik az a fajta retorika, amely szerint a „social media ördögtől való, és tönkretesz” – de a kettő közül én egyiket sem tartom egyértelműen igaznak.

Én személyesen nagyon sokat köszönhetek ezeknek a platformoknak, hiszen összekötnek a közönségemmel, segítenek a karrieremben, és csodálatos embereket ismerhettem meg rajtuk keresztül. De közben azt is látom, hogy mennyire negatív irányba torzították a gondolkodásomat kamaszkoromban (sőt, a rosszabb napjaimon most is), és ezért ma már nagyon sok kis lépést teszek annak érdekében, hogy az online térben töltött idő kevésbé legyen káros a mentális egészségemre.

Hiszek abban, hogy a social media építhet, inspirálhat is minket, ha tudatosan használjuk, így össze is szedtem pár tippet nektek, remélem, tudjátok alkalmazni a saját életetekben. 

1. Hagyd abba azoknak a profiloknak a követését, amelyektől rosszul érzed magad, vagy amik semmit nem adnak hozzá az életedhez.

Ha csak egy tanácsot fogadsz meg az itt leírtak közül, ez legyen az, mert szerintem az én életembe ez hozta a legnagyobb változást. Nézd meg a faladon felbukkanó posztokat: hogy érzed magad amikor rájuk nézel? Miért vonz téged egy adott kép, mit képvisel számodra a mögötte álló ember? Tanulsz belőle? Felvidulsz ha meglátod, vagy éppen az ellenkezője? Ha ezekre a kérdésekre az a válaszod, hogy a tartalom, amit az illető kirak, nyomaszt téged, vagy azt érezteti veled, hogy kevesebb, rosszabb vagy, mint ő, akkor itt az ideje, hogy fejezd be a követését. Ám ezt szerintem nemcsak akkor érdemes megtenni, ha az illető, mondjuk, elérhetetlen vagy egészségtelen ideálokat hirdet, hanem akkor is, ha semmilyen valódi értéket nem képvisel, és gyakorlatilag egy végtelen reklám az egész.

Az én taktikám ennek eldöntésére a következő: megvizsgálom az illető legutóbbi 12 posztját, és megnézem, hogy ebből hány van szponzorált tartalomként felcímkézve (vagy hány jelöletlen reklám, ami számomra még bosszantóbb). Ha négy-ötnél többet találok, kikövetem az illetőt, de nyilván mindenki ott húzza meg a határt, ahol neki kényelmes. Az én megfigyelésem szerint, az átlagos magyar influenszer esetében ez a szám 8 és 11 körül mozog, de nagyon érdekes kis kísérlet végignézni ezeket, ha szeretnél rádöbbenni, hogy tulajdonképpen mennyire megtervezett is ez az egész szakma.

 

2. Olyan profilokat kövess, amik építenek és inspirálnak téged.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Jó, megtanultuk felismerni azokat a profilokat, amik károsak számunkra, de akkor mit/kiket kövessünk, egyáltalán hogyan néz ki egy „egészséges” profil? A válasz erre (egyszerre sajnos és szerencsére) az, hogy mindenkinek mást fog jelenteni egy tartalmas oldal, mivel mind különböző dolgokat keresünk a közösségi médiában. Nekem például az számít, hogy minden fontos hírről idejében értesüljek, hogy inspirációt szerezzek a munkámhoz, vagy hogy megismerjem az enyémtől eltérő hátterű emberek véleményét, de van, aki simán szép képeket, jól megkomponált sminkeket vagy szetteket akar nézegetni, ami szintén teljesen vállalható cél. Egyedül annyit kell megkérdeznünk magunktól egy-egy oldal kapcsán, hogy megkapjuk-e tőle a várt hatást, és hogy pozitív érzéseket vált-e ki belőlünk.

Ha egy bizonyos profil nézegetése után motiváltnak, felkészültebbnek vagy elégedettebbnek érezzük magunkat, szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem fogja rombolni a személyiségünket (kivéve függőség esetén, erre később visszatérek).

Sőt, olyan tartalmat közvetít, ami fejleszt és megnyugtat minket. Számomra ilyen Jameela Jamil aktivista és színész Instagram-oldala, az @i_weigh, vagy a @melylevegoprojekt, ami a mentális egészség megőrzésére tanítja az embereket. Ha pedig épp csak szépségre vágyom, ott van Paloma Elsesser (@palomija) modell profilja, ahol mindig gyönyörű, minőségi fotókat találok, vagy megnézem @meicrosoft, azaz Mei Pang, a sminkmester legújabb kreálmányait. Mindegy tehát, hogy mit vársz a közösségi médiától, ha keresed, meg fogod találni azokat a profilokat, amik megadják neked, amire szükséged van.

3. Tudd, hogy melyek azok az appok, amelyek nyomasztanak, és tarts néha detoxot!

Mindenkinek megvannak a kedvenc social media platformjai, és azok is, amiket lényegében csak azért használunk, mert muszáj, vagy mert azt érezzük, hogy ha nem tennénk, lemaradnánk valamiről. Én saját magam számára a TikTokot tartom a legkevésbé toxikusnak, mivel az algoritmusa miatt szinte csak olyan tartalmat látok rajta, ami tényleg érdekel engem, ezzel szemben a Facebookon már más a helyzet, mert ezen az oldalon minden posztot ömlesztve kapok meg, és a legtöbb zaklatással is itt szembesülök. A munkám miatt mégis használnom kell, hiszen itt érnek el engem az olvasóim, sőt a munkaadóim is. De időnként, ha nagyon felbosszantom magam valamin, vagy túl sok negativitással találkozom, és aggódom, hogy belesüppedek ebbe az érzésbe, akkor bizony letörlöm néhány napra vagy akár hétre is az applikációt. Ez már elég szokott lenni ahhoz, hogy kicsit regenerálódjam, és elengedjem a sérelmeimet, de mindig a helyzethez mérten döntöm el, hogy épp mennyi időre van szükségem. Mindegy, melyik app az, amelyik ilyen érzéseket vált ki belőlünk, teljesen oké, ha néha beismerjük, hogy most nem vagyunk abban az állapotban, hogy kezelni tudjuk a nyomást.

Szünetet tartani ér, és kell is, még ha kis dózisokban tesszük is ezt.

Nem muszáj rögtön mindentől megszabadulni (én nyaranta azért szoktam tartani akár egy teljes digitális detoxot is), de ha azt érezzük, hogy mérgez minket egy-egy közeg, jobb ha kicsit kijelentkezünk. 

4. Ismerjük fel a közösségimédia-függőség jeleit magunkon és másokon, kérjünk segítséget, ha ezzel találkozunk!

Utolsó tippként mindenképp szerettem volna rátérni a közösségimédia-függőségre, mivel könnyen és csendben ki tud alakulni, és én is megküzdöttem vele. Bevallom, hogy az unalmasabb napjaim nagy részét online töltöm, és biztosan többet használom ezeket a platformokat, mint a legtöbb ember, de eldönteni, hogy függőségről van-e szó, azért bonyolultabb ennél. Az átlagos okostelefon-tulajdonos naponta két-három órát áldoz az idejéből ezekre, ám a keret túllépése önmagában még nem jelenti azt, hogy függők lennénk.

A függőség jeleit ugyanis inkább a viselkedésünkben és a lelkiállapotunkban kell keresnünk, ezek azonban már nehezebben észlelhetők, főleg ha nem figyelünk oda rájuk már az elején.

A korai jelek közé tartozik a kialvatlanság, vagy a felborult bioritmus – a függők egyszerűen képtelenek letenni a telefonjukat, még akkor sem, ha a használata már a pihenésük rovására megy. Az alacsony önértékelés, magunk másokhoz való méregetése és a gyakori stressz szintén a függőség előfutára lehet, ahogy a bizonytalanság, önmagunk megkérdőjelezése is. A magányossá válás, a való életben szövődő kapcsolatok elhanyagolása talán még ennél is súlyosabb tünet, ami egészen a radikalizálódáshoz, szélsőséges, sokszor erőszakot és kirekesztést szorgalmazó csoportokhoz való csatlakozáshoz vezethet azok számára, akik a valóságban elveszítették ezt a kapcsolatot másokkal. Ha elkezdjük ezek közül bármelyiket észrevenni magunkon, vagy a szeretteinken, fontos, hogy még azelőtt beszéljünk a problémáról, hogy súlyosan megnehezítené az életünket. Attól függően, hogy mikor kaptuk el a jeleket, dolgozhatunk rajta egyedül, vagy a környezetünk segítségével, de ha már úgy ítéljük meg, hogy túl mélyre csúsztunk, érdemes lehet ellátogatni egy szakemberhez, vagy legalább felhívni egy mentális egészséggel foglalkozó segélyvonalat. Nem számít, mennyire szaladt el velünk a ló, a social media függőség kezelhető, és meg lehet tanulni úgy használni ezeket a platformokat, hogy ne sérüljünk. Csak türelem és tudatosság kell hozzá, meg persze az sem árt, ha vannak olyan emberek az életünkben, akikre támaszkodhatunk.

De pont az a csodálatos dolog az internetben, hogy mindig találhatunk olyanokat, akikkel tudunk azonosulni, és akik segíthetnek nekünk a saját problémáink leküzdésében. Ha pedig megtanulunk keresni, mindenre meg fogjuk találni a választ. 

Nyáry Luca

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Catherine Falls Commercial