Hétköznapi szuperhősök: Digitális Batman, akinek több száz rászoruló gyerek köszönheti, hogy tanulhat

–

Zsolt közvetlen, jókedélyű, kedves ember – már a köszönése is elárulja, ahogy beleszól a telefonba. Tanárként is dolgozik, így amikor márciusban elrendelték az iskolák bezárását, óhatatlanul is eszébe jutott, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak a digitális oktatáshoz szükséges eszközöket. Szinte egyik percről a másikra pattant ki a fejéből az ötlet, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerét felhasználva, eszközöket szerez nekik – így született a Digitális Batman kezdeményezés. Kezdetben az otthona, Szombathely és környékén keresett adományozókat és rászorulókat, a projekt azonban egy idő után kinőtte magát. A Digitális Batman Facebook-csoportban ma már több mint ezerkétszázan vannak, és jelenleg is folyamatosan érkeznek felajánlások az ország minden szegletéből.

Valaki megunt eszköze más számára ablak lehet a világra

„Kezdetben ismerősökön keresztül szereztem tudomást a környékbeli, támogatásra szoruló családokról, gyerekekről, a Facebook-csoportunkban azonban ma már bárki tehet felajánlást, és jelezheti igényét az eszközökre” – mondja Zsolt, aki a legvadabb álmaiban sem gondolta volna, hogy ilyen méretű összefogássá növi ki magát a kezdeményezés. Ahogy ő fogalmaz, mindig is egy csepp cinizmussal viseltetett az emberek önzetlensége iránt, ezt a nézőpontját azonban nagyban átírták a Digitális Batmannel szerzett tapasztalatok.

„Talán a baj közös megélése, a tudat, hogy ebben a nehéz időszakban mind együtt veszünk részt, kivétel nélkül, ez tette nyitottabbá az embereket – nem tudom. Annyi biztos, hogy rengeteg felajánló jelentkezett, köztük sportolók, pedagógusok, cégvezetők, művészek, a többségük pedig kifejezetten kérte, hogy anonim maradhasson. Egy menedzser a csúcsgépét egy érettségire készülő fiatalnak ajánlotta fel.

Volt egy üzletember, akinek a vállalkozása a tönk szélére került, az utolsó százezer forintját pedig arra szánta, hogy eszközöket vásároljon, amiket felajánlott a gyerekeknek.

Érkeztek mobiltelefonok internetelőfizetéssel, egy multicég pedig teljes, korszerűsített gépparkot adományozott, illetve akadt, aki azt vállalta, hogy újratelepíti, frissíti a felajánlott táblagépeket, laptopokat. De emellett jutottak gépek a kőszegi nevelőotthonba és a vasvári iskolába is” – meséli. Az eszközök kiszállítását is jórészt Zsolt koordinálta: a családi házuk volt az „elosztópont”, aminek kerítésére sorakoztatva várták a táblagépek, mobiltelefonok, laptopok és számítógépek, hogy a karantén alatt minimális érintkezéssel szállítsák el őket új tulajdonosaikhoz.

„Sosem telt volna laptopra”

Segítséget kérni és elfogadni azonban nehezebb, mint azt sokan gondolnák: nem könnyű megküzdeni a szégyen érzésével, ahogy elhinni sem, hogy a támogatás önzetlenül érkezik, nem kell semmit tenni cserébe.

„Rengeteg egyedülálló szülőt állított megugorhatatlan akadály elé a digitális oktatáshoz szükséges eszközök beszerzése, volt, aki sírt örömében, amikor átvette a laptopot, amit önerőből sosem tudott volna megvenni a gyerekének.

Akadt olyan rászoruló család, akinek az otthonában internethozzáférés sem volt, de a szolgáltatókkal egyeztetve ebben is tudtunk segíteni” – meséli Zsolt.

De nem  csupán a mélyszegénységben élőket állította kihívás elé a digitális oktatás: akadt, ahol a szülők több gyereket nevelnek, de a járvány miatt egyiküknek megszűnt a munkahelye, így nem tudtak a gyerekek számára külön eszközöket vásárolni, ami viszont elengedhetetlen volt ahhoz, hogy részt vegyenek az online oktatásban.

Megosztani öröm

Zsolt kislánya, Anna Sára néhány évvel ezelőtt karácsony közeledtével komoly feladat elé állította a szüleit: mindennél jobban szeretett volna ugyanis egy királykék laptopot. Rengeteg utánajárás árán, végül teljesülhetett a vágya, és még azt követően is nagy becsben tartotta az eszközt, hogy a tanulmányai miatt le kellett cserélnie egy korszerűbbre. Édesapja elmondása szerint a lány alapvetően is ragaszkodik a tárgyaihoz, a kék laptopjához viszont különösen erős kapcsolat fűzte: annak ellenére, hogy már régóta nem használta, kitüntetett helyet kapott a polcán, és mindig gondosan leporolta.

Mégis közvetlenül azután, hogy Zsolt létrehozta a Digitális Batman csoportot, Anna Sára felajánlotta a királykék laptopját – így ő lett az első adományozó. Egyetlen kikötése volt csupán: szerette volna, ha olyan kislányhoz kerül, aki hozzá hasonlóan szorgalmas, szeret tanulni és jó jegyei vannak. Zsolt pedagógus ismerőseinek köszönhetően pedig hamar rátaláltak egy kislányra, akit az édesanyja egyedül nevel. „Annyira örült a laptopnak, hogy még szombatonként is tanul rajta” – meséli Zsolt. A történet azonban itt nem ért véget, a kislány édesanyja ugyanis a járvány miatt elvesztette a munkáját, Zsolt segítségével azonban el tudott helyezkedni az egyetemen, ahol ő is dolgozik. Anna Sára laptopja tehát egy egész családot húzott ki a bajból. Valahogy így gyűrűzik tovább a segítség, a jó. 

Zsolt pedig a jövőre vonatkozóan is tele van tervekkel, és meglepne, ha nem mozgatna meg minden követ, hogy meg is valósítsa őket azért, hogy még több gyereken segíthessen. Mielőtt letennénk a telefont, végezetül arról kérdezem, miért pont Batman nevét viseli a kezdeményezés?

„Mert a fiammal ő a kedvencünk, és mert a példája nagyon jól mutatja, hogy emberből is válhat szuperhős.”

Filákovity Radojka

Fotók: Cseh Gábor – Vas Népe, Zsákai Brigitta – Digitális Batman Facebook-csoport