A kék zónákban tudják a hosszú élet titkát
Az öregedésről beszélgetünk a Ki vele! következő epizódjában
Rovattámogatás
A „kék zónák” kifejezést olyan földrajzi területekre használják, amelyeken alacsonyabb a krónikus betegségek aránya és hosszabb a várható élettartam, vagyis ahol a legnagyobb a 100. életévüket átlépők aránya. A hosszú életet kutatók hosszú ideje vizsgálják a kék zónák közös jellemzőit, és ez alapján kirajzolódni látszik a hosszú élet néhány fontos alappillére. A Ki vele! közösségi talkshow legközelebbi epizódjában a hosszú élettel, annak titkaival és céljaival foglalkozunk, nézzétek hétfőn, 21 órakor, a Viasat3-on! A kék zónákról is szó esik benne, de most kicsit bővebben összeszedjük, mit kell tudni róluk. Tóth Flóra írása.
–
Hol vannak kék zónák?
A „kék zóna” nem egy tudományos kifejezés. Dan Buettner szerző használta, aki a világ azon területeit tanulmányozta, amelyeken az emberek kivételesen hosszú életet élnek, és igazából az adta a név ötletét, hogy munkatársaival kék kört rajzoltak e területek köré a térképen.
5 kék zónát gyűjtöttek össze (de fennáll a lehetősége, hogy van több is):
Ikária: egy sziget Görögországban, ahol az olívaolajban, vörösborban és saját termesztésű zöldségekben gazdag mediterrán étrend az általános.
Ogliastra: az olasz Szardínia egy régiója, itt élnek a világ legidősebb emberei. Ez egy hegyvidéki régió, ahol jellemzően farmokon dolgoznak az emberek, és itt is rendszeresen fogyasztanak vörösbort.
Okinava: a Japán sziget a világ legidősebb nőinek otthona, akik sok szójaalapú ételt esznek, és tajcsiznak.
Nicoya-félsziget: a Costa Ricához tartozó területen bab- és kukoricatortilla-alapú étrend a jellemző, az itt élők idős korukig rendszeresen végeznek fizikai munkát, és életcéljukat „plan de vida” néven ismerik, ami egyfajta jó célért való napi küzdelem: az ok, amiért felkelnek reggel.
Loma Linda: Kaliforniában a hetednapi adventisták egy nagyon vallásos csoport, tagjai szigorúan vegetáriánusok, és összetartó közösségekben élnek.
Ők azért különösen érdekesek a kutatók számára, mert a többi, természetközeli életmódot folytató kék zónában élővel ellentétben, teljesen urbánusok.
Vajon a genetikán vagy az életmódon múlik a hosszú élet?
Erről is szó esik a Ki vele! hétfői epizódjában.
Az biztos, hogy megfelelő életmóddal nagyon sokat hosszabbíthatunk az életünkön. A „pesszimista” kutatók szerint 30 százalékban számít ezen a téren a genetika, az „optimisták” szerint viszont csak 3 százalékban. Vagyis ha ellesünk pár fontos dolgot a kék zónákban élőktől, azzal valóban hosszabbá tehetjük az életünket – és a róluk szóló leírások alapján a jó életminőségünket is konzerválhatjuk.
Az étrend
A kék zónákban élő emberek általában teljes értékű növényi étrendet követnek, sokszor egyáltalán nem esznek húst, de akik igen, azok is maximum havi ötször. Viszont az étrendjük bővelkedik zöldségekben, hüvelyesekben (bab, borsó, lencse, csicseriborsó) és gyümölcsökben. (Bizonyított, hogy naponta ötnél több gyümölcs és zöldség elfogyasztása jelentősen csökkentheti a szívbetegségek, a rák és a korai halálozás kockázatát.) Emellett sok teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak, és diót vagy más olajos magvakat.
Ikárián és Szardínián gyakran esznek halat, ami összefüggésbe hozható az időskori agyműködés lassabb hanyatlásával és a szívbetegségekre való hajlam csökkenésével is.
Több kék zónában a 80 százalékos szabályt követik, vagyis abbahagyják az evést, amikor 80 százalékban jóllakottnak érzik magukat. A böjt, azaz az időnkénti mérsékelt kalóriabevitel is jelen van ezekben a közösségekben, ami a szakemberek szerint szintén hozzájárul a hosszú élethez.
Az alkoholfogyasztás hatása vitatott téma, de a kék zónákban gyűjtött információk azt mutatják, hogy a mértékletes – elsősorban vörös- – borfogyasztás valójában hozzájárul a hosszú élethez, leginkább a szőlőben található antioxidánsok miatt. Bár egyes kutatók azt sem zárják ki, hogy a statisztika torzít, és a tudatos alkoholfogyasztók valójában más területen egészséges életmódot folytatnak, ezért tűnik úgy, mintha az alkoholfogyasztásnak is szerepe lenne ebben. Az mindenesetre biztos, hogy csakis a napi maximum 1-1,5 dl bor az, amelynek pozitív hatása lehet, ennél több mindenképpen káros.
A közösség is nagyon sokat számít
Az alkoholfogyasztás könnyen összefüggésbe hozható a közösségi élettel, és az nagyon fontos tényező. „Azokban a közösségekben, amelyekben az öregeknek szerepük, feladatuk, életcéljuk van, az emberek tovább élnek. Mert azért élnek, hogy életükkel szolgálják a közösséget” – hangzik el a Ki vele! című talkshow-ban ahhoz kapcsolódva, hogy ezekben a kék zónákban az étrend mellett a közösség is nagyon fontos védőfaktor.
Több kék zónában jellemző az erős vallási közösség, de nem az összesben. Viszont, ahol nincs kimondottan vallási vagy spirituális szerveződés, ott is
szoros kapcsolat van az idősek és a fiatalok között, sokszor együtt is élnek a családok generációi, ezáltal feladatot adva az idősebb családtagoknak.
Testmozgás – de nem edzőteremben
A testmozgás ezekben a közösségekben általában másképpen van jelen, mint amire a szót kimondva gondolunk. Haszonállatokról való gondoskodás vagy éppen növénytermesztés, esetleg a gyalogos közlekedés azok a mozgásformák, amik a mindennapi élet szerves részévé teszik a fizikai aktivitást.
Jó minőségű és elegendő alvás
Összefügg a fárasztó mindennapi tevékenységgel a jó minőségű éjszakai alvás, sőt a mediterrán kékzóna-területeken még a nappali szunyókálás is gyakori.
A legtöbb kék zónában nem meghatározott időpontban kelnek és fekszenek az emberek, hanem akkor térnek nyugovóra, amikor elfáradnak, és akkor kezdődik a nap, amikor kialudták magukat.
Ti mit tesztek a hosszú életért?
***
A Ki vele! május 20-i adásában a 87 éves Pásztor Erzsivel, a 27 éves Bányai Judittal, a 40 éves (de magát sokkal többnek érző) Linczényi Márkóval és dr. Márky Ádám longevity kutatóval beszélget Csepelyi Adrienn. 21 órától láthatjátok a Viasat3-on, és nem érdemes kihagyni!
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Thanasis Zovoilis
