Ha ezeknél rosszabb ajándékot tudsz mondani, amit valaha kaptál, te nyertél. (Amellett a tiéd a teljes szerkesztőség őszinte részvéte is!)
Egy elég friss angolszász „hagyomány” segíthet a szülőknek beépíteni az adventi várakozást a hétköznapokba, méghozzá édességhalmok és ajándékhegyek nélkül. Kell hozzá egy cuki (vagy valaki szerint kicsit ijesztő manó), és néhány ötlet. Tóth Flóra úgy ajánlja az „elfezést”, hogy ő is csak most fogja kipróbálni.
Szerzőnk, Iliás-Nagy Kati, amikor nem cikkeket ír, akkor kürtőskalácsot árul a vásárban. Elmondja, milyen a jó kürtőskalács, és milyen a bóvli, és azt is, mire tanította a sok sütés és mire a vásárlók:
Nagyon nem mindegy, milyen ízléssel csinál valaki giccset, de szerencsére az új magyar karácsonyi romkom tökéletesen keveri az arányokat, és tehetséges emberekre bízta az „elvarázsolásunkat”. Jól fog esni mindenkinek!
Persze lehet mondani, hogy lassan az ajándékozásról is leszokhatnánk, minek az a sok felesleges tárgy – csak szennyezzük vele a környezetet, szemetet halmozunk fel –, de karácsonykor azért mégsem hagyhatja az ember a gyerekét üres kézzel a fa alatt. Csakhogy kamaszként már alaposan feladják a leckét…
Az első napon örülsz a későn kelésnek, aztán csinálod a karácsonyt (mert Szentesitől tudod, hogy azt csinálni kell), aztán kiélvezed az egyetlen napot, amikor nincs se készülődés, se rohanás, majd pánikszerűen intézed a virsli–malac–lencse-háromszöget, végül azon stresszelsz, hogy elsején ne stresszelj semmin, mert akkor az egész év egy stressz lesz, aztán már csak számolsz vissza, hogy végre újra hétköznap legyen. Hát neked semmi se jó?! Nyugi, nekünk se!
Eszter a legbátrabb dolgot tette: szembenézett önmagával és a betegségével.
A növény is érző lény… Ha figyelsz rá, és szakszerűen gondozod, veled lesz jövőre is, és újra virágot hoz karácsonykor.