–

Anyánk örök és megkerülhetetlen témája egész életünknek

Az anya-lánya kapcsolat pedig életünk talán legbonyolultabb, legszövevényesebb emberi viszonya. Mindegy, honnan indulunk, valahogy mindig nála kötünk ki. Az anya emel be a létezésbe, és ő életünk első jelentős kapcsolata, aminek minősége sok tekintetben meghatározza egész sorsunkat. A kutatások szerint a lányok énképe, önértékelése, de a saját attraktivitásukról alkotott elképzelésük is nagyrészt azon múlik, milyen volt a viszonyuk az anyjukkal, illetve: ő mennyire volt elégedett önmagával, saját nőiességével. Egy lány számára az anya nem csupán a gondozás minősége szempontjából játszik kiemelkedő szerepet.

Az anya modell is, hiszen rajta keresztül tanuljuk meg a női szerepek alapjait, de saját későbbi anyaságunk számtalan eleme is a vele való kapcsolatra vezethető vissza.

A mintát, amit felkínál nekünk vagy átvesszük, és igyekszünk olyanná válni, mint ő... vagy épp ellenkezőleg: minden erőnkkel azon leszünk, nehogy hasonlítsunk rá.

Változó viszonyok

Mint minden emberi viszony, így az anya-lánya kapcsolat is folyamatosan alakul. A legradikálisabb változást a kamaszkor hozza el. Ez az időszak még a stabilnak hitt anya-lánya viszonyokat is próbára teszi. Amíg régen veled sutyorgott, és te voltál a legfőbb bizalmasa, most a barátnői vették át a helyedet. Velük telefonál órákig, az ő véleményüket fogadja el, neked pedig be kell érned néhány kis információmorzsával, és jó képet vágni ehhez a gyökeresen megváltozott viszonyhoz.

„Figyu! Add már kölcsön a csíkos felsődet! Nekem egyébként is jobban áll!” – mondja drága kamaszlányod, és már viszi is a kiszemelt darabot, te meg csak állsz, és azon gondolkodsz, hogy tényleg fölényes volt az a félmosoly a szája szegletében... vagy csak képzelődsz.

A távolodása és a rivalizálása azonban nem ellened szól, hanem fontos része a szükségszerűen bekövetkező leválási folyamatának, éppen úgy, ahogy a titkai is, melyekbe már nem téged avat be.

Nem könnyű ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni. Különösen nagy feladat, ha te annak idején bármilyen okból kifolyólag úgy érezted, hiányt szenvedsz anyai szeretetből.

Most, amikor a lányod igyekszik elszakadni tőled, újra felszínre kerülhetnek a magány, az elhagyatottság, a magára hagyottság fájó érzései. Ha ezek ellen úgy próbálsz küzdeni, hogy akadályozod az önállósodási törekvéseit, sok kárt okozol neki, és jó időre éket versz magatok közé.

Arról se feledkezzünk meg, hogy mi nők általában rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk emberi viszonyainknak. Akkor érezzük magunkat komfortosan, ha meleg és bizalmas légkör vesz minket körül. Ráadásul, ha megjelenik a diszharmónia a kapcsolatban, általában magunkat okoljuk a kialakulásáért, próbáljuk feloldani, ha pedig nem lehetséges, akkor állandóan rágódunk rajta.

Nem könnyű tolerálni

Kicsiként minden rezdülése, szokása meghitten ismerős volt, most egészen új, sokszor megdöbbentően más, mint ahogy eddig megszoktad. Ezt a másságot pedig nem könnyű tolerálni. Akár felismerted már, akár nem, a lányoddal kapcsolatban is élnek benned különböző fantáziák, és jobban vagy kevésbé kidolgozott elvárások. Talán nem is vagy tudatában, de – legalábbis nagyvonalakban – mégis elképzelsz neki valamilyen életet. Ezeknek a fantáziáknak jó részét egyik női generáció adja át a másiknak. Ha kamaszkori viselkedése alapján úgy érzed, egyre távolabb kerül egy számodra még elfogadható világtól, könnyen kétségbe eshetsz és ingerülten próbálhatod visszaterelni az általad helyesnek vélt útra. Ilyenkor azonban, ahogy a két erős akarat egymásnak feszül, borítékolhatók az elhúzódó konfliktusok.

A kamaszkor során nincs mese, újra kell értelmezni a kapcsolatotokat, ami nem megy egyik napról a másikra. Sokszor kell háromig számolni, míg kialakul az új anya-lánya egyensúly.

Kell egy kis önismeret

A kamasz lányoddal való küzdelem az arcodba tolja saját önismereti kérdéseidet. Hogy is vagy TE valójában az elfogadással? Meddig vagy toleráns másokkal? Addig nincs baj, amíg minden az elképzeléseid szerint alakul, de azonnal kiborulsz, ha feszegetik a határaidat? Márpedig a lányod feszegetni fogja! És itt jön be az érzelmi kontroll kérdése. Képes vagy-e higgadt maradni egy-egy hevesebb vita kapcsán... vagy elragadnak az indulataid? Meg tudod-e őrizni a hidegvéredet... vagy kicsúszik az irányítás a kezedből? Tudsz konstruktívan, az adott helyzetre fókuszálva megoldásokat keresni... vagy érzelmileg túlfűtött meddő köröket futsz?

Lányod serdülőkora kiváló lehetőség egy kis önfejlesztésre. Ebben a korban talán a türelem a legfontosabb.

Ne felejtsd el, hogy neki legalább olyan nehéz önmagát elviselnie, mint neked őt.

Ha nagyobb véráldozatok nélkül szeretnéd megúszni ezt az időszakot, nem árt megtanulnod átlépni a saját árnyékodon.

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus

 

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/PHOTOCREO Michal Bednarek