Szóval, mije van egy nőnek? Most következnek az idióta válaszok. Hosszú haja, meg szerény természete, szexuális kisugárzása, kedvessége, vékonysága, tökéletessége… igen, mindez egyszerre. És persze jó pár hülyesége!

Egyedül él. (Illetve a gyerekével... meg a tárgyaival... meg az állataival.) Nőknél ilyenkor az azonnali kérdés: miért? Azért él egyedül mert sok valamije van, mániás gyűjtögető, és már senki és semmi nem fér be abba a lakásba? A gyerek is csak éppen hogy. Pedig vékony és korához képest alacsony. A gyerek. Mi lesz, ha hirtelen elkezd nőni, és akkora lesz, mint az apja?! Vagy amúgy is egyedül lenne, mert kinek is kellene ő, és az egyedüllét unalmában felhalmoz ezt, azt?

Van itt minden: növény, állat, tárgy. A madarak 12 éve élnek vele. Most éppen párzási időszak van. Iszonyú hangosak és egyfolytában röpködnek. A szomszéd jóképű srác rémálma az, hogy ha egyszer elviszi a vihar a házuk tetejét majd menedékkérőként beállít hozzá a madarakkal. Aztán mégis a srác lepte meg. Amikor hazatértek a síelésből és az egyheti cuccot bepakolták az előszobába, azt vették észre, hogy valami más lett. Ismét két madár van. Egymagában is szaporodott? Hímnős, mint a csigák? Aki őrizte a mini állatkertet a lakásban, úgy gondolta szegény papagáj, ne legyen egyedül. Sőt! Direkt ellenkező neműt vásárolt, hogy igazán jól érezhessék magukat. Tavasz van, forr a vérük. A nappaliban mellettük vannak a csigák. Terráriumban élnek és imádják a salátát és a banánt. Amikor a madarak nem vívnak szerelmi párbajt és csend van, akkor hallani, ahogyan a csigák elrágják a salátalevelet. Méretre, mint az öklöm. A csigák a gyerek miatt vannak. Pici korától fogva szerette, gyűjtötte őket.

A rövidnadrág zsebében maradt kis csigát az anyukája kimosta 40 fokon. Semmi baja nem lett, talán csak szebben csillogott a háza.

Ezek már afrikai óriáscsigák, öten. Akkorák, hogy nem maradnának észrevétlenül egy nadrágzsebben. Ebben a lakásban lakik még a világ egyik leglustább teknőse. Enni, napozni és aludni szeret. Fontolva él. Alaposan meggondolja, hogy elfogadja-e a gazda kezéből az ennivalót, méreget, szétnéz, majd lassan megeszi. Igen, van szaguk. Úgy együtt a madáralom, a csigák a terráriumban, és a teknős az akváriumban. Hetente kell takarítani. Természetesen a gazda a gyerek. De ő nem ér rá. Iskola, meg másnap négy – esküszöm, hogy négy! – tantárgyból dolgozatot írnak, és ugye egy jó anya nem hagyja a büdösben a lakást. Ha esetleg mégsem jó anya, akkor meg le lehet lépni apához a szag elől.

Mi is van még? Rengeteg könyv. Mindenhol. Polcon, a falon, a polc mellett a földön, ágy mellett, éjjeliszekrényen, kád mellett, vécében.

Januárban a legutóbbi nagytakarításkor a gyűjtögető életmódot folytató nő elhatározta, hogy a rossz könyveket kiselejtezi. Az egész napi takarítás során megállapította, hogy nincs rossz könyv. Vagyis lehet, sőt biztos, hogy van, de nem neki. Kiváló érzékkel választ könyvet. Ha mást nem is.  Van még eszement mennyiségű hűtőmágnes is a hűtőn. Annyi, hogy a rendeltetésszerű használatot nehezíti, mert nem lehet az ajtó fogójához hozzáférni. Amerre jár a világban vagy itthon, hoz egyet. Ehhez kapcsolódik a következő tárgy: a hógömb. Külön hógömbtartó polcokon szépen sorban, az előszobában. Mind a kétszáztizenhét. Szintén mindenhonnan, ahol már járt. Sok barátja van, így onnan is hoznak neki, ahol még nem járt. A legkülönlegesebb a gyűjteményből, az amit Wadowiczében talált. Meg a tunéziai. Az egyikben II.János Pál pápa van, a másikban a sivatagban  egy teve. Ismétlem: hógömb. A portalanítás sokáig tart, persze csak akkor, ha gyakran teszi.

És a szekrény is sok érdekes dolgot rejt. Kitalálta, hogy már öt éve lakik a lakásban, ideje festetni. Ezt januárban találta ki, és meg is valósította. Minden szobát, szekrényt, polcot ki kellett pakolni, leszerelni.

Segítséget kellett hívni. Közelről érkezett. Fiatal, fiatalabb, jóképű, rendes, ellenkező nemű. A gardróbszekrény nem mozdult, pedig el kellett volna húzni a faltól. Ki kellett pakolni. És lebukott. Egy titkolt szenvedélye kiderült.

cipoEz a kép nem illúzió, hanem a valóság

A cipők! Türelmes volt, egyesével kipakolták őket. A srác nem értette, minek ennyi?! Meggyőzte: a sportcipő nem cipő, a papucs sem, sőt a csizma és bakancs sem. És a hétköznapi létezéshez amúgy meg szüksége, hogy legyen az ember lábán valami. Ami szép, vagy különleges, vagy tűsarkú. vagy lapos, vagy platform, vagy fekete, vagy színes, vagy szandál.  És amúgy is, csak 78 párról beszéltünk, és elfért a szekrényben. Aztán sorra kerültek a táskái és a kabátjai is. Ezek már annyira titkos gyűjtemények voltak, hogy tudta a túlzott kitárulkozás miatt ezt a srácot is bebukta.

De nem gond, mert vele vannak a madarai, csigái, a teknőc, a könyvek, a hűtőmágnesek, a hógömbök, a cipők, táskák, kabátok és persze a gyerek, de csak ha még befér!

Törőcsik Edit