Várandósság és klímaváltozás: nagyobb a veszély, mint gondolnánk

–

Kenya partvidékén, Kilifi megyében – ahol egyre forróbb, párás klíma uralkodik – különösen látványosak a globális felmelegedés következményei.  A hőmérséklet folyamatosan emelkedik, az aszályok elhúzódnak, villámárvizek pusztítanak – mindez pedig egyszerre lehetetleníti el az élelmiszerellátást és fenyegeti az emberi életeket közvetlenül.

Kilifiben elviselhetetlen a forróság, az éjszakák sem hoznak enyhülést, a rosszul szellőző házak pedig még nehezebbé teszik az életet. A várandósok különösen veszélyeztetettek. A térségben korábban is gyakori volt a magzatvesztés és a terhességi komplikáció – a vérszegénység, a tiszta ivóvíz hiánya, az egészségügyi oktatás és ellátás hiányosságai miatt. Csak az utóbbi időben kezdett világossá válni, hogy a tragédiákhoz a szokatlanul magas hőmérséklet is hozzájárulhat.

Mit mutatnak a kutatások?

A szélsőséges időjárás nemcsak Kilifiben jelent gondot. A világ más pontjain végzett vizsgálatok is kimutatták, hogy a magas hőmérséklet növeli a magzatvesztés, a koraszülés és az alacsony születési súly valószínűségét.

Lisa Patel kaliforniai gyermekgyógyász azt nyilatkozta a BBC Earth-nek, hogy a rekorddöntő hőhullámok idején a legzsúfoltabbak a kórházi műszakjai a terhességi komplikációk miatt. „Mivel egyre nő a forró napok száma, minden szülész-nőgyógyásznak fel kell készülnie arra, hogy a hőség komoly veszélyt jelent a páciensek számára” – hangsúlyozza.

A világ más részein dolgozó kutatók is hasonló következtetésekre jutottak: bárhol éljen is az ember, a szélsőséges hőség növeli annak esélyét, hogy a babák koraszülötten, illetve 2500 gramm alatti súllyal jöjjenek világra – ez az a határ, amely alatt gyakrabban fordulnak elő komplikációk. A magas hőmérsékletnek való kitettség emellett fokozhatja a halvaszületés kockázatát is, amikor a magzat a 20. (más források szerint 24.) terhességi hét után, a méhben veszti életét.

Hogyan hat a hőség a várandósokra?

A várandós nők szervezete eleve intenzíven dolgozik az optimális belső hőmérséklet fenntartásán. A hőség a terhelést fokozza, és könnyebben alakul ki kiszáradás vagy akár hőguta. A magas páratartalom tovább nehezíti a hőleadást, így a test természetes hűtőrendszere kevésbé hatékony.

„A túlmelegedés felelős lehet bizonyos születési rendellenességekért is” – figyelmeztet Sari Kovats, a London School of Hygiene and Tropical Medicine környezeti epidemiológusa. Ennek az az oka, hogy a hőmérséklet-emelkedés hatására a hűtés érdekében a bőr felszíne kipirul, vérbővé válik, miközben a méhlepénybe jutó vér mennyisége csökkenhet. Így kevesebb oxigén és tápanyag juthat a magzatnak, ami lassíthatja a fejlődését, vagy koraszülést válthat ki. Az elégtelen placentáris véráramlás egy másik szövődményt is okozhat: a preeklampsziát – ez a várandósság alatt fellépő magas vérnyomásos állapot életveszélyes lehet mind az anya, mind a baba számára.

Egy Gambiában végzett vizsgálat során mezőgazdasági munkát végző várandós nőket kísértek figyelemmel, akik rendszeresen extrém hőségben dolgoztak, vagy csak nappal tudtak vízért menni a biztonságuk érdekében. Az eredmények a méhlepénybe irányuló véráramlás csökkenését és a magzati szívfrekvencia emelkedését mutatták. 

Mit lehet tenni?

Megoldási vagy inkább kárenyhítő javaslatok már születtek.

Kenyában programokat hoztak létre a vízellátás javítására, a várandósság alatti fizikai terhelés csökkentésére, a jobban szellőző otthonok építésére és a hűtött terek kialakítására az egészségügyben. Emellett egyre több helyen ültetnek fákat, hogy árnyékot nyújtsanak a perzselő hőségben.

Indiában hőségvédelmi terveket dolgoztak ki: hőhullám-figyelmeztetések, lakossági kampányok és orvosképzések segítik a felkészülést.

A valódi megoldás azonban világszerte a felmelegedés fékezése lenne. „A hőség ugyanolyan környezeti veszély, mint a légszennyezés, amelyet kezelni kell” – mondta a BBC Earth-nek Sari Kovats. A helyi intézkedések és a globális összefogás együtt segíthetnek abban, hogy a következő generációk átvészeljék a klímaváltozás korát.

Kurucz Adrienn