Lakásfestés úgy, hogy ne legyél Mekk Elek – 8 tuti szakértő tipp amatőröknek
Megvan az az érzés, hogy most azonnal lerohansz a festékboltba, veszel egy rakat színes festéket, és délutánra már új hangulatban ragyog a lakás? Hogy aztán órákkal később jöjjön a felismerés: a végeredmény köszönőviszonyban sincs nemhogy a lakberendezési magazinok képeivel, de még a szomszéd egyetemista kecójának falaival sem? Ha magadra ismersz, olvasd el Zimre Zsuzsa írását, aki egy szakértőt faggatott arról, mit és hogyan csinálj, ha új hangulatot akarsz teremteni az otthonodban.
–
Én tényleg nem kerítek nagy ügyet a dolgoknak, ezért leírom a saját „tuti” megoldásaimat, majd azt, hogy mit mondott erre a szakértő.
A nappalim faláról helyenként lejött a festék. Ugyan alig egy milliméter az eltérés, de gondoltam, majd vastagabban kenem rá a festéket, mint a körmömre szoktam – voilá, már meg is van oldva! Legfeljebb ha nagyon necces a dolog, jöhet a mestertapasz, ami nálam pont olyan, mint a ducktape, mindenre jó – így futottam neki.
1. A fal előkészítése – nem megúszható
A szakember szeme persze már itt kimeredt, és azt javasolta, hogy tán nézzem meg, mire való a mestertapasz és mire a glett. De a legfontosabb, hogy mennyire stabil a fal, amire festeni akarok. Ma már nemcsak keverős glettek léteznek, hanem készek is, ami főleg azoknak kedvez, akik nem tudják megbecsülni, mennyi glettre lenne szükség. Ez az anyag remek tömítő, eltünteti a fal egyenetlenségeit, csak fel kell kenni, és spaklival egyenesre simítani. A kitakarás is megúszhatatlan, ehhez Eged Attila olyan maszkolószalagot javasol, ami nem túl erős ahhoz, hogy visszatépje a festéket, de nem is túl gyenge, hogy oda folyjon a festék, ahova nem kéne neki.
2. Takarás, hogy ne kelljen annyit takarítani
Naná, hogy mivel hűbelebalázs módjára azonnal akartam a végeredményt, nem foglalkoztam azzal, hogy a lakást mindenhol beborítsam védőfóliával. Aztán persze én vagyok az, aki spaklival vakarja a félig száradt festéket, és minden alkalommal megfogadja, hogy legközelebb máshogy lesz.
Szerencsére ebben nem követtem el orbitális hibát, maximum szívok vele. A jó hír azonban, hogy ha a padlót kő vagy padlólap borítja, esetleg műgyanta, akkor elég csak kicsit megnedvesíteni a felületet, majd a festés végén felmosni. Egyéb esetben nem úszható meg a takarás.
3. Jó szerszám nélkül nem megy
Nálam ez úgy van, hogy ha festeni támad kedvem, előhúzok egy hengert, ami tisztának tűnik, és már neki is állok a munkának. Csakhogy a fal így csíkos vagy foltos lesz – na, ekkor jön a bosszankodás. Állítólag erre is van megoldás.
„Egy latexfestéknél nem jó a túl hosszú szőr, azaz maximum öt–tíz mm-es szőrű hengert érdemes választani” – mondja a szakértő. „Ha nem olyan sűrű a festékünk, akkor lehet hosszabb szőrű a henger. Egy laikus sokkal könnyebben dolgozhat, ha kicsit hígít a festéken, mondjuk, három–öt százalékot, amitől lágyabb és könnyebb lesz az anyag, de megtartja a fedőképességét.”
4. Alapozás? Az meg minek?
Nálam ez annyiban merül ki, hogy letörlöm egy ronggyal, hogy lejöjjenek a zsírfoltok és egyéb szennyeződések, majd mehet rá a festék. Nem vacakolok az alapozóval, az csak a festékgyárak profitszerző találmánya – nyugtatom magam. Kétszer átmegyek rajta, és jó lesz. (Igen, tudom, ciki, de ez van.)
Eged Attilát, a Poli-Farbe festő szakértőjét azonban sikerült kikészítenem ezzel a hozzáállással.
„Még akkor is kell mélyalapozó, ha a falak jó állapotban vannak, tehát mindenhol egyenletesek, nem kell javítani rajtuk, csak poros, zsíros, helyenként gyerek- vagy kutyamancs nyomok borítják” – mondja.
„A mélyalapozó funkciója, hogy leköti a koszt, ezáltal megfelelően tapad rá a festék. De emellett az alapozók szíváskiegyenlítést is végeznek, azaz a használatukkal elkerülhetjük a foltosodást” – magyarázza, majd fél perc alatt bebizonyítja, hogy az alapozással még spórolni is lehet. „Én magam 30 százalékkal kevesebb festéket használok alapozás után, amivel egy csomó pénzt megtakarítok. Ha nem akarok bosszús lenni, akkor mélyalapozok is, mert azzal még sokkal jobb eredményt érek el.”
5. A sötét árnyalat sem ördögtől való
Egyszer hirtelen felindulásból lilára festettem a hálószobám, jó randa is lett. Persze egyedül csináltam, és nem követtem szakértő utasításait. Azóta már fehér a fal.
Nem árulok el nagy titkot: akárcsak a körömlakkok esetében, úgy a festékeknél is a sötét színek okozhatnak igazi kalamajkát.
A telített festékek esetében ugyanis a kötőanyag csak bizonyos mennyiségű színezőt tud felvinni, ezért ha valaki sötét színnel szeretne festeni, az alapozóba is tanácsos tíz százaléknyi festéket keverni, így jobb eredményt érhet el.
A másik szabály, hogy lehetőleg két ember fessen egyszerre a sötét színnel. Az egyikük fesse a sarkokat, a másik pedig a fal közepét. Így az anyag egy időben tud száradni, és ezáltal elkerülhető a foltosodás jelensége” – mondja Attila.
6. Egy réteg vagy két réteg
Én elég türelmetlen vagyok, ezért ha olyan festéket hirdetnek, ami egy rétegben is tökélesen fed, akkor nyilván erre hajtok. De mit mond erre egy szakember?
„A festők azért szeretnek két rétegben dolgozni, mert az első réteg után látjuk a hibákat, és ha javítani kell, akkor így még van rá lehetőség. A második már tökéletes lesz. Ebben az esetben 20 százalékkal hígítom az első réteget, és a másodikban maximum három–öt százalékát használom. Nekem ez bevált”– mondja.
7. Konyha és fürdő – hova mit?
A választék hatalmas: a hipoallergéntől a légtisztítóson át a penészgátló festékig számos termék létezik – szerintem még olyan is, ami a reggeli kávét is megfőzi helyettem. De azért így is mellé lehet nyúlni.
„A mészfesték, a latexfesték és a szilikátfesték is megfelelhet a célnak, amit viszont nem ajánlok: azok a festékek, amelyek nem tartalmaznak gombaölőt, vagy amiknek nem jó a páraáteresztő képessége. A mészfesték például tökéletes, és újra reneszánszát éli” – mondja – „ugyanis az természetes módon tartalmaz gombaölőt, nem véletlenül használták a tyúk- és disznóólakban is”.
8. Mit mire használjunk?
A vizes bázisú, illetve az oldószeres festékek egymásra gyakorolt hatásáról lesz most szó. Ez nagyjából olyan kérdés, mint a sörre bor/borra sör, úgyhogy érdemes komolyan venni!
„Vizes bázisú alapozó alkalmazása esetén még nem láttam olyat, hogy a hígítós fedőfesték széthullott volna, de sokan mondják, hogy nem jó keverni. Mivel én tudom, hogy ugyanabból a gyantából készül mindkettő, csak bizonyos eljárással az egyik kötőanyagot átalakítják, hogy vízbázisú legyen, a kérdés ebben az esetben szerintem az, hogy mennyire erős a zománcfesték, és milyen az alapozó.”
Ezek persze csak az alapok, és azt is el kell fogadni, hogy egy festő vélhetően mindig szebben fog festeni. Viszont az otthoni, DIY falfestéssel sokat lehet spórolni, és ha az ember elég kitartó, még az eredmény is vállalható lesz.
Zimre Zsuzsa