„Amíg nem fájt annyira, hogy azt éreztem, ebbe már tényleg bele fogok dögleni, addig mindig visszaestem pont ugyanazokba a hibákba” – mondja Beáta, aki közel 140 kiló volt, mire egy fájdalmas szakítást követően, megszületett benne a valódi elhatározás a változtatásra. „Önsorsrontó és önpusztító életet éltem, mintha büntettem volna magam” – teszi hozzá a szép arcú, remek humorú harmincas nő, aki 15 kilót fogyott eddig.

–Tudod, most már csak azt nem értem, hogy a fenébe tehettem ezt magammal? Miért nem jártam ki a Duna-partra sétálni a napsütéses délutánokon? Miért nem főztem magamra? Miért nem éltem?”

Ugyanezt fogalmazta meg a szép és karcsú Dóri is, akinek szintén a rendszeres mozgás és a tudatos lelki munka adta vissza az önbizalmát és a nőiességét.

Merthogy az önbizalom, az erő, az akarat a legkevésbé sem múlik a jelenlegi külső megjelenésen. A hozzám járó vékony inzulin-rezisztens, PCOS-es vagy épp pajzsmirigy problémákkal küzdő lányok ugyanúgy szenvednek a tünetektől. Sőt, az ő helyzetük talán még inkább kétségbeejtő, hiszen még nehezebben jutnak el a diagnózisig és a megfelelő kezelésig. Ráadásul gyakran azt hallják: „Neked könnyű!”. Pedig az életmódváltás senkinek sem könnyű. Nem pusztán arról van szó ugyanis, hogy betartasz egy étrendet, eljársz edzeni, és minden rendbe jön. A stressz kezelése, a lelki okok feltárása, a valódi motiváció megtalálása és folyamatos szem előtt tartása nélkül, szinte lehetetlen tartósan ezen az úton maradni, és elérni a célt. Minden egyes csoportomnál tapasztalom, hogy az orvosi kezelés, a megfelelő étkezés, a rendszeres mozgás egy esetben tud segíteni: akkor, ha megteremtjük az életmódváltás pszichikai alapját, megerősítjük magunkat belülről, és elkezdjük lebontani azokat a falakat, amelyeket önvédelemből magunk köré emeltünk. És akkor még mindig ott van a visszaesés veszélye, ami miatt, mint egy összezavart GPS-nél, állandóan be kell kapcsolnunk az „újratervezés” gombot.

Ezért megkerülhetetlen, hogy az életmódváltás kezdeti szakaszában minél tudatosabban megismerjük saját pszichénk és testünk működését. Ezerféle módon tudjuk ugyanis szabotálni magunkat. Angéla százszor vágott bele a fogyókúrába, néhány nap után azonban mindig kényszeres csokifalással vetett véget az önsanyargatásnak.

Csak évekkel később ismerte fel – szakember segítségével –, hogy saját családi biztonságát és meglévő harmóniáját félti önmagától: attól, hogy újra csinos és vonzó nővé válva talán már nem lesz neki elég a férje.

Számára az életmódváltás ettől a felismeréstől, és ennek a nem valós félelemnek a leküzdésétől vált sikertörténetté, miközben házassága nemhogy nem gyengült meg, de férjével még jobban elmélyült a szeretetük egymás iránt. A lelki megalapozás mellett, hasonló tudatosság kell a diétához és az edzéshez is. Nálam a lányok például nem kapnak étrendet, hanem ragaszkodom a profi diétás oktatáshoz. A dietetikus előadásából, a gyakorlati példákból, majd a diétásnapló-elemzésből és a négyszemközti kontroll során, meg lehet érteni- és tanulni a szervezet reakcióit a táplálékra, hogy miért épp annyit, akkor és úgy eszünk, mi a következménye a félrekajálásnak, milyen anyagcsere- és hormonális folyamatokat indítunk be, akár egyetlen nem nekünk való falattal. És minden egyes edzésen, minden gyakorlat közben, szinte kiselőadást tartok az adott izomcsoport működéséről, az edzéselméleti háttérről, pulzuskontrollról, így az első néhány hónap után már mindenki tud önállóan is sportolni.

Meg kell értened, hogyan működik a saját tested és lelked, ezt egyszerűen nem lehet megúszni! Ha elvégezted akkor egy botlás után sokkal könnyebb lesz visszatérned a megfelelő életmódhoz.

Prónay-Zakar Gina