–

Először 13 évesen tűnt fel, hogy más vagyok, mint a többi velem egykorú lány. Mivel kövér kislány voltam, már jó ideje versenyszerűen hasonlítgattam a testem másokéhoz, azon a nyáron azonban észrevettem valamit, ami addig elkerülte a figyelmem. Nekem szőrös a hasam. A többieknek nem. A mellbimbóm körül is kéretlen szőrszálak növekednek. Vajon másoknak is? Aztán szép sorjában fedeztem fel, hogy miben térek el még a többségtől. Durván pattanásos, zsíros bőr. Váratlanul jelentkező hajhullás. Indokolatlan hízékonyság. Végül 16 évesen, mivel még mindig nem menstruáltam, felkerestünk egy endokrinológust, aki kimondta az ítéletet: PCOS.

Azaz policisztásovárium-szindróma, 

amely az egyik leggyakoribb endokrin betegség, a termékeny korú nők több mint tizedét érinti. A fent leírt tünetek mellett a kórképpalettát a rendszertelen vagy hiányzó peteérés, illetve menstruáció, a petefészekciszták, az aknés bőr, a hirsutizmus (megnövekedett, férfias típusú szőrzet az arcon és a testen), hajhullás, esetleg kopaszodás és az inzulinrezisztencia/lappangó diabétesz színesítik. A háttérben pedig mindvégig ott lebeg a meddőség rémisztő árnya.

Mivel egy igencsak összetett kórképről beszélünk, a diagnózis felállításához több kritériumnak kell megfelelni: a peteérés és tüszőrepedés időleges elmaradása vagy megszűnése, az androgén, azaz férfihormon-túlsúly klinikai és/vagy laboratóriumi jelei – amelyek egyébként az esztétikai problémák oroszlánrészéért felelősek –, illetve ultrahanggal igazolt PCO, ami kimutatja a sok, apró gyöngyszerű cisztát a petefészkeken. (Ezek közül legalább kettőnek teljesülnie kell, továbbá ki kell zárni, hogy nem más hormonális eltérés okozza a tüneteket.)

A legnagyobb probléma vele az, hogy nincs tudományos egyetértés sem a kialakulás okait, sem pedig a kezelést illetően.

Léteznek ugyan általános iránymutatások, mivel nincs két ugyanolyan eset, a betegségben szenvedők, de gyakran az orvosok is csak a sötétben tapogatóznak. Természetesen a tünetek megjelenése és intenzitása változó, mégis sok nő életét keserítik meg a legkülönfélébb módokon. 

Ép testben, ép lélek (lenne)

„Ha a test ilyen jellegű csorbát szenved, az a lélekre is hat, például a szexhez való viszonyra is. Nőként elfogadni azt, hogy szőrös az arcom, a hasam, a mellkasom, hogy erősen pattanásos a bőröm, igen nehéz, pláne egy olyan kultúrában szocializálódva, ami a nőiességről a babapuha, tökéletes bőrre asszociál. 

Én nem is vagyok igazi nő? Így nem is lehetek szexi?”

Hogy árnyaljam a képet, összegyűjtöttem néhány érintett nő gondolatát, akik megosztották velem, hogyan élik meg a betegséget, a nőiességüket és szexualitásukat. 

„Egyszer olvastam, hogy ha a férfi megcsókolja a nő vállát, az azt jelenti, hogy tökéletesnek tartja. De, amikor ő közel hajolt a vállamhoz, hogy csókot adjon rá, csak annak az erős szőrszálnak a képe villogott bennem, ami oda nőtt. Meg ami a lábamra. Vagy az alkalomra. Rettegtem, nehogy megsimogassa az arcomat, mert már két napja nem borotválkoztam. Minden voltam, csak tökéletes nem. Nőietlennek, egyenes férfiasnak éreztem magam.”

A túlsúly, ami jellemzően hastájékon veti meg magát, szintén alááshatja az egészséges önbecsülést, csírájában elfojtva a felszabadult együttlétek lehetőségét:

„Van, hogy jól érzem magam, de általában feszengek. Nem akarom érezni, ahogy a hasam rálóg a puncimra. Ráadásul a párom szeretné, ha én lennék felül, de alulról nagyon durva lenne a tokám.”

A negatív testkép nehezen legyőzhető pszichés blokkot hoz létre. Ameddig a nők kényelmetlenül érzik magukat a bőrükben, képtelenek lesznek élvezni az aktust. Az orgazmusról nem is beszélve. 

„Tönkrement az önbizalmam, sokáig úgy éreztem, nincs is kedvem a szexhez, nem is érdemlem meg az élvezetet.”

Ám nem az önértékelési és testképzavarok jelentik az egyetlen problémát. 

A hormonok egyensúlyának eltolódása és a hormonháztartás felborulása az együttléteket testileg is megnehezítik:

„A libidóm szinte nulla. Sokszor fáj a szex, és a különféle praktikák sem segítenek. Jellemző volt, hogy az előjáték során felizgatott a partnerem, de behatoláskor szörnyű fájdalmat éreztem. Maga az aktus is fájt, gyakran éreztem közben vagy utána enyhébb alhasi fájdalmat.”

A PCOS okozhat szex közbeni fizikai fájdalmat.

Mivel a hormonzavar a hüvely pH-jának megváltozását okozhatja, előfordulhat, hogy a nedvesedés nagyon csekély vagy teljes mértékben elmarad. Ahogy pedig egyre többször jár fájdalommal, netán fullad teljes kudarcba a szexuális közeledés, úgy egyre ritkábbá válik a szex, megjelennek a párkapcsolati problémák.

Gondoljunk csak bele, milyen szorongással jár az, hogy úgy érezzük: miattunk gyűrűznek be a zavarok, mert elárul a testünk! 

Sokszor hallottam nőket arról panaszkodni, hogy már megint menstruálnak.

PCOS-sel küszködő nőként viszont a menstruáció egy csoda:

„Megtanultam értékelni. Sokáig nem volt, aztán összevissza. Volt, hogy százhetvenhét napot késett, volt, hogy tizenöt napig véreztem. Most egy ideje beállt harmincnapos ciklusokra, a négynapos menstruáció alatt boldog vagyok. Nőnek érzem magam. Végre.”

A hormonegyensúly felborulása, a férfi nemi hormonok fokozott jelenléte, a progeszteron- és az FSH-szint csökkenése a menstruációs ciklus zavarát is előidézi. Mivel a nőiesség összekapcsolódik a termékenységgel, fájdalmas sebet tud ejteni a női identitáson, ha a ciklus rendszertelen vagy kimarad. Egy összetört identitással pedig ki érezné magát vonzónak, ugyan melyik nőnek lenne kedve a szexhez?!

Sok esetben úgy derül fény a diagnózisra, hogy az érintett teherbeesési nehézséggel keresi fel a nőgyógyászt.

A PCOS a meddőség egyik leggyakoribb oka. A nem megfelelő peteérés, a méhnyálkahártya nem optimális felépítése, a petefészek kéreg alatti cisztái, a betegséget kísérő túlsúly, illetve a petesejtek nem megfelelő minősége mind-mind nehezítik a teherbe esést. A PCOS az éveken át tartó sikertelen próbálkozások hullámvasútjára ültetheti fel a párokat. Megkérdőjeleződhet közben még a párkapcsolat értéke is. A nőiség. Begyűrűzhet a kudarc miatti frusztráció és a szorongás.

Ha szerencsém van, és beállt a ciklusom, akkor ki tudom számolni, mikor történik ovuláció, akkor pedig muszáj próbálkozni! Szóval viszlát, spontán, boldog szex!

„Már nem volt kedvem hozzá, sőt inkább féltem tőle. Nem is a szextől, a kudarctól, hogy újra és újra szembesülök azzal: nem tudok teherbe esni. De peteéréskor tudtam: feladatunk van, pláne, ha már olyan sok időt elvesztegettünk.”

Szerencsére azonban nőgyógyász, endokrinológus és dietetikus szakember egyénre szabott segítségével a PCOS tünetei – bár a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyíthatók – enyhíthetők. Ha tudatosan figyelünk az életmódunkra, optimalizáljuk a testsúlyunkat, rendszeresen sportolunk és megpróbáljuk minél hatékonyabban kezelni a stresszt, akkor jó eséllyel nem kell lemondanunk az anyai örömökről sem.

A gondtalan együttlétekhez mindenkinek joga van, ezért nem szabad belenyugodnunk abba, amit a PCOS ránk mér, én erre jutottam.

Az életmódváltás mellett számomra fontos volt megérteni a betegségem lelki hátterét. Újra kell kapcsolódnom a nőiségemmel, meg kell tanulnom elfogadni magamat a nehézségek ellenére is. Sőt még inkább velük együtt. Én ezt tanultam meg.

Jó hír, hogy kutatások igazolják: a rendszeres és örömteli szexuális együttlét gyógyító hatással lehet a PCOS-ben szenvedő nők számára. Így – akár szakember segítségével – érdemes megpróbálni átadni magunkat a jól megérdemelt gyönyörnek. 

Révész Boglárka

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / A75