–

21:02

Végre ennek a napnak is annyi! – huppanok le a kanapéra az igazán kiérdemelt pohár borommal. Gondolatban nagy pacsit és egy derekas hátba veregetést utalok ki magamnak. Két órával ezelőtt még egyáltalán nem úgy tűnt, hogy sikeresen abszolválom az aznapi feladataimat, de – legnagyobb meglepetésemre – mégiscsak sikerült. Ezen a héten már másodszor! Pedig még csak csütörtök van... A cikk kész, a leveleim megválaszolva, a nagymama letudva, a mosás kiteregetve, a férjem megölelgetve, a konyhaasztal elpakolva, a gyerekek jóllakottan, tisztán és legfőképp csöndben(!) fekszenek az ágyukban.

21:13

Elégedetten kortyolgatok az italomból, ahogy sorra veszem azt a tengernyi feladatot, aminek végül csak sikerült a végére járnom. Azt hiszem, semmi nem maradt ki...

21:14

Jesszus! a gyerekeknek járó esti puszi lemaradt! Gyorsan felpattanok, és a szobák felé sietek.

21:15

Egy pillanat alatt kámforrá válik az iménti derűs hangulatom, amint a lányomhoz lépek. A gyermek az asztalánál gubbaszt pizsamában dideregve, sötét pillantással meredve az előtte tornyosuló tankönyvekre. Maradt még egy kis matekleckéje délutánról, azonban sehogy sem érti, hogyan kell kiszámolni a legkisebb közös többszöröst. Elege van, nyúzott, fáradt, ő inkább öngyilkos lesz, kész, passz, kiugrik az ablakon, világgá megy, megbukik, lelövi a tanárt, vagy felgyújtja az iskolát, de így bizony nem állhat holnap a Lacibá' elé, az egy állat, az a hír járja, hogy gyerekvérrel koccint a tanáriban a dirivel, ha nincs kész a házi, tuti hogy az ő koponyájával fognak dekázgatni az udvaron.

21:25

Egy túsztárgyaló lélekjelenlétével és fifikájával nagy nehezen megnyugtatom a gyereket, és sikeresen lebeszélem az ön- és közveszélyes cselekedetekről.

21:27

Bezavarom az ágyába, hogy aludjon már végre, mert olyan lesz holnap, mint a mosott szar. A leckét csak hagyja rám, megguglizom a dolgot, aztán reggel úgy elmagyarázom, hogy csak na.

21:31

A matektankönyvvel a hónom alatt a fiam szobája felé veszem az irányt.

21:32

A gyermek halálra vált fejjel kuporog a paplan alatt egy zseblámpával. Előtte a törifüzet, amibe karikás szemmel körmölget sírdogálva. Olyan szívszorító képet fest, hogy a kis gyufaárus lány elbújhatna szégyenében ennyi világfájdalom láttán.

21:35

Firtatásomra elárulja, sajnos egészen kiment a fejéből, hogy még ezt is be kell fejezni, csak az iménti diskurzusomról jutott eszébe. Az még hagyján, de infóból is van valami izé. A tanárnő hadarva magyarázott, fingja sincs, hogy miről. Valami banális számrendszer. Vagy bináris? Mittudomén.

21:38

Elveszem a zseblámpát, gyereket benyomom az ágyba, villanyt oltok. A matekkönyv mellé csapom az infót, a nyelvtant és a törit is.

21:39

Erőgyűjtés céljából töltök magamnak egy újabb pohár bort.

21:45

Végignézek az előttem tornyosuló könyveken... és töltök még egyet.

21:59

Büszkeségtől dagadó mellel húzom ki magam a konyhaszéken. Hát tudod mit, sohasem gondoltam volna, hogy én a legkisebb közös többszörösből ilyen penge vagyok! Hip-hip-hurrá! Akarom mondni: csin-csin! Győzelmet arattam a hatodikos matekházi felett! Bal kézzel – hogy a tanár előtt le ne bukjunk – gyorsan bekörmölöm a megoldást. Ide azzal a geometria házival, hadd fektessem két vállra a cudart!

22:15

Meredten bámulom a négyzetrácson terpeszkedő fura síkidomokat, forgatgatom a tankönyvet, hátha valahogy értelmet nyer a feladat. De akárhogy guvasztom a szemem, fogalmam sincs, hogyan lehetne kiszámítani a papírsárkányra, plazmatévére, trapézra, Esterházy-tortára, meg rózsadombi villára emlékeztető formák területét.

22:25

Nincs más hátra, felhívom Alfanőstény barátnőmet, ő műszaki értelmiségi, hátha ki tud húzni a csávából. Talán nem haragszik meg a kései zargatásért.

22:32

Nem haragszik, sőt. Épp a nyelvtanlecke felett gyötrődött, úgyhogy kapóra jött neki a hívásom. Pár szóval elmagyarázza a megoldást, én meg cserébe kisegítem a Heltai meseformát illetően, és megígérem, hogy azonnal visszahívom, amint kiderítettem a töriszakos Nórikától, hogy a vegyesházi királyokat eszik-e, vagy isszák.

22:45

Szerencsém volt, a Nóri is a házit írta, (csak ő balkezesként jobb kézzel). Ráadásul nemrég rakta le a telefont az Anikóval, aki elmagyarázta érthetően a kettes számrendszert is meg az energia megmaradásának törvényét – amiből a balkezes anyukáknak mostanra már mintha kevesebb lenne.

22:59

Töltök magamnak még egy pohár bort, részben idegcsillapítás végett, részben azért, hogy a balkezes írásképem még jobban hasonlítson a fiaméra, akinek a finommotorikus képességei enyhén szólva sem a legspílerebbek.

23:12

Sajog a szemem a szokatlan megterheléstől, bizsereg a bal csuklóm, de végre kész az összes leckém!

16:45

Másnap az iskola előtt felcsípem a gyerekeimet. Minden rendben volt aznap, a házi feladatért külön megdicsérték őket. Nagyon büszke vagyok magamra. A lányomnak azonban rossz hírei is vannak. Igaz ugyan, hogy a leckéje hibátlan lett, de most sürgősen be kell menjek az igazgatói irodába, hívatnak.

A matektanárjának ugyanis feltűnt, hogy a füzet lapjait egyértelműen vörösbor foltok tarkítják. És nagyon aggasztja a mai fiatalok ilyen mértékű elkanászodása.

Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Anelina