Lex R.: „A lefagyás nem beleegyezés” – Törvénybe kéne foglalni, hogy csak az igen jelent igent!

–

„Csak az igen jelent igent! Igazságszolgáltatást R. ügyében! A hallgatás nem beleegyezés! A mozdulatlanság nem beleegyezés. Az óvszer megtagadása is nemi erőszak!

Az egyetem tartsa a saját etikai kódexét! Az elkövetők iratkozzanak ki! Az elkövetők mondjanak fel! Az elkövetők mondjanak le! Elég volt! Látunk titeket!” – ezt a szöveget függesztették ki hétfőn a fővárosi Magyar Képzőművészeti Egyetemre (MKE), aminek bejáratát ellepték a véres lepedők és véres bugyik.

A HVG beszámolója szerint az intézménynél több száz jelenlegi hallgató és volt diák gyűlt össze azért, hogy közösen álljanak ki társuk, R. mellett. A néma demonstráció résztvevői a lapnak azt mondták: felháborítónak és felfoghatatlannak tartják a történteket. Az intézmény keddre egy hallgatói fórumot is szervezett, ahol a diákok feltehetik a kérdéseiket – többek között azzal kapcsolatban is, hogy az egyetem milyen lépéseket tett az ügyben.

A lap megkereste az egyetem vezetőségét is, az MKE kancellárja, Dóczi Gergely válaszában azt írta: miután tudomást szereztek a történtekről, az intézmény bejelentést tett a rendőrségen, és emellett az érintett nőnek felajánlottak pszichológusi segítségét, valamint az egyéni tanrendet is. A HVG cikkéből kiderül az is, hogy a megvádolt fiatal férfi a rendőrségi bejelentés után is tovább járt az egyetemre, és le is diplomázott. 

Könyörgött, sírt, hogy hagyja abba

Az RTL Híradó hétfő esti riportja szerint az erőszak 2021-ben történt egy egyetemi buli után, amire R. nem ment el, mivel rosszul érezte magát. A fiatal fiú a lány kollégiumi szobájában kezdett el vele erőszakoskodni annak ellenére, hogy R. könyörgött, sírt, hogy hagyja abba – nyilatkozta a nőt segítő jogvédő, Mérő Vera, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene (NTRTE) Facebook-oldal alapítója.

Az erőszakot a férfi egy üzenetben elismerte, ám ezt hiába látták a rendőrök, egyszerűen nem vették komolyan a történteket. A NTRTE bejegyzése szerint az elkövető üzenete így szólt: „Igen, egy intoleráns akaratos fasz voltam veled akkor és nem ezt érdemelted, és senki sem érdemli meg, hogy a semmibe vegyék a saját akaratát.”

Hasonlóan reagáltak azok az egészségügyi dolgozók is, akikhez R. fordult. Mérő Vera azt mondta, a nő a véres bugyiját és a használt óvszert is magával vitte a kórházba, de segítség helyett csak falakba ütközött – mondván, nem akarnak tanúskodni járni a bíróságra. 

Az ügyben múlt hét csütörtökön hozott elsőfokú ítéletet a bíróság:

felmentették az erőszakkal vádolt férfit. Az ítélet indoklása szerint a nem beleegyezés nem minősül erőszaknak.

A Fővárosi Főügyészség a Híradó megkeresésére azt válaszolta: az ítélet ellen nem fellebbeznek, így jogerőssé válhat.

Miközben a nemi erőszak túlélőivel foglalkozó szakemberek évek óta hangsúlyozzák, hogy az áldozatok egy része a támadás alatt lefagy, nem képes kiabálni vagy fizikailag ellenállni – ez nem a beleegyezés jele. Erre utalt R. ügyvédje, Keviczki István is, amikor az RTL-nek úgy fogalmazott: „A szóbeli indoklásban az is elhangzott, hogy a sértett maga engedte be a szobájába a vádlottat, és fizikailag nem állt ellen, nem kiabált.”  

Nem védik meg őket, ez a nemi erőszak kultúrája

Az ítélet kapcsán több nőjogi szervezet, köztük a PATENT Egyesület is felszólalt. A szervezet azt írja, 

„az ítélet teljesen felháborító, de a bírónak technikailag (!) igaza van: a magyar jogszabályok szerint csak akkor beszélhetünk szexuális erőszakról, ha az testi kényszerítés, fenyegetés vagy az áldozat cselekvőképtelensége mellett valósul meg”

– olvasható annak az oldalukon, ahol bárki kifejezheti egyetértését, aki szerint fontos, hogy „A lefagyás nem beleegyezés!”. Ezzel párhuzamosan alá lehet írni a Mérő Vera és a NTRTE által jegyzett Lex R. – Csak az igen jelent igent! petíciót is.

A PATENT hozzáteszi: hazánkban a nemi erőszak látenciája legalább huszonnégyszeres, vagyis 100 esetből maximum 4 kerül a hatóságok elé, és ezeknek is csak töredéke zárul az elkövető elítélésével. „Az áldozatok pontosan tudják, hogy a magyar jogrendszer nem védi meg őket – ahogy a hatóságok és a többi intézmény sem. Ez a nemi erőszak kultúrája” – írta a szervezet, ami évtizedek óta azért küzd, hogy a magyar jogrendszerbe is beemeljék a beleegyezés fogalmát, amit a magyar kormány rendre lesöpör, elutasít és mellőz.

Ezzel szemben Franciaországban októberben hivatalosan is beemelték a nemi erőszakról szóló törvénybe a beleegyezés fogalmát: vagyis, ennek értelmében minden olyan szexuális cselekmény, amit egy másik személy beleegyezése nélkül követnek el, nemi erőszaknak minősül, írja a BBC.

A beleegyezés ügye és jelentősége a Gisèle Pelicot-ügy után vált ismét égetően fontossá. Gisèle Pelicotot a korábbi férje, Dominique Pelicot rendszeresen elkábította, majd idegen embereket hívott a házába, hogy megerőszakolják a magatehetetlen nőt.

„A magyar állam teljes közönyét mutatja, hogy statisztikák sem léteznek, csak megközelítőleg tudjuk, hogy élete során a magyar nők körülbelül 10 százaléka szenved el szexuális erőszakot. Minden tizedik nő.

Az országban, ahol a törvény mindössze 1997 óta ismeri el, hogy házasságon belül is el lehet követni nemi erőszakot” – írja az egyesület.

Ahogy arról nemrég egyik olvasónk, Kata is fogalmazott megrázó történetében: „A nemi erőszak nem ér véget, amikor vége, a legnehezebb rész utána jön.” Katát gimnazista korában támadta meg egy csapat férfi fényes nappal, egy tóparton, és ugyan megpróbálta eltemetni, elfelejteni a fájdalmas emlékeket, azokat nem lehetett. 

Kata és R. is olyasmit élt át, amit soha senkinek nem szabadna, nem kellene. Mégis megannyi fiatal, idős, szőke, barna, magyar és külföldi nőt zaklatnak, vernek, erőszakolnak meg nyilvános helyen vagy a négy fal között. Figyelnünk kell rájuk, meghallgatni őket, kiállni értük – különösen ma, november 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, de az év bármely időszakában.

Mint minden évben, a NANE Egyesület idén is megszervezi a Néma Tanúk Felvonulást, amely megemlékezés azon nők előtt, akiknek egy férfi vette el az életét. Az esemény 17-kor kezdődik a budapesti Szabadság téren. 

Kaiser Orsolya