Különböző szépirodalmi és festészeti eszközökkel érzékivé lehet tenni a brutalitást, és romantikussá, láthatatlanná a nemi erőszakot, ami mélyen beépült a kultúránkba. Többek között erre hívja fel a figyelmet Benyovszky-Szűcs Domonkos Caelestia Crimina – Égi bűnök című kiállítása. Interjú.
Sokak szerint már az is társadalmi szintű párbeszédet indítana, ha a törvény nevébe bekerülne a „konszenzus” kifejezés.
Ajánlunk egy darabot, amely megragad, és aztán sokáig nem ereszt.
Vajon az óvszer aktus közbeni nonkonszenzuális eltávolítása, vagyis a stealthing egyértelműen a nemi erőszak kategóriájába esik? Ennek járt utána Z. Kocsis Blanka, aki áldozatokkal és szakemberekkel is beszélgetett a témában.
A Kádár-korszak egyik legszörnyűbb bűncselekmény-sorozatának Dulai Péter járt utána. (A cikk felkavaró lehet, csak erős idegzetűeknek ajánljuk.)
Vannak, akik megszólják az az anyát, aki – bár van teje –, nem szoptat. És fogalmuk sincs közben, mennyi kín, vívódás előzte meg a döntést esetleg, és miféle rémtörténet húzódhat meg a háttérben:
Mihez kezd a rendőrség, ha a bűncselekmény egyetlen bizonyítéka egy hús-vér ember? És milyen jogok járnak egy gyereknek, aki nemi erőszakból született? Daisy, aki érintettként maga is megtapasztalta a hatóságok elutasító hozzáállását, évek óta azon dolgozik, hogy az erőszakból született gyerekekre is a szexuális abúzus áldozataként tekintsenek.
„Éreztem, hogy nem jó, veszélyes, de nem mertem kiszállni, mert féltem tőle” – emlékszik vissza egy viszonyra fiatal olvasónk, akit jó darabig éjszakai pánikrohamok és heves lelkiismeret-furdalás gyötört, amíg rá nem jött, nem ő a hibás a vele történt erőszakért.
Biztos helyesen cselekednél, ha bedrogoztatnák egy ismerősödet? Fazakas Fanni Hiányzó 10 óra VR című virtuálisvalóság-szimulációján vett részt Csepelyi Adrienn.
A szicíliai Franca Viola kulcsszerepet játszott abban, hogy megváltoztatták a törvényt, amely szerint az erőszaktevők elkerülhetik a büntetést, ha feleségül veszik az áldozatukat.