Csak az igen jelent igent: Egységes EU-s szigorítás jöhet a nemi erőszak definíciójában

–

Az Európai Parlament jelentős többséggel fogadott el egy olyan jelentést, amely az Európai Unió egészére kiterjedő, egységes, beleegyezésen alapuló nemierőszak-definíció bevezetését sürgeti. A képviselők szerint a mostani döntés fontos lépés lehet a tagállamok között jelenleg fennálló jogi töredezettség felszámolásában, amely miatt azonos cselekmények eltérő megítélés alá eshetnek az EU különböző országaiban.

A strasbourgi szavazáson 720 képviselőből 447 támogatta a javaslatot, amit az ülésteremben taps fogadott. A jelentés szerint:

„A hallgatás, az ellenállás hiánya, a »nem« hiánya, a korábbi beleegyezés, a múltbeli szexuális viselkedés vagy bármilyen jelenlegi vagy korábbi kapcsolat nem értelmezhető beleegyezésként.”

A kezdeményezés egyik fő szószólója, Joanna Scheuring-Wielgus lengyel EP-képviselő a vitában hangsúlyozta: „Nem lehet, hogy mást jelentsen a nemi erőszak, amikor átlépünk egy országhatárt. Azt nem lehet, hogy egy Németországban elkövetett nemi erőszak után az elkövető Magyarországra megy, és nem vonják felelősségre, mert ott más a jog” – utalt arra, hogy bár az uniós tagállamok többsége már áttért a beleegyezésen alapuló megközelítésre, még mindig több ország – köztük Olaszország, Magyarország és Románia – részben a fizikai kényszer vagy ellenállás bizonyításához köti a bűncselekmény megállapítását. Ez a különbség szerintük jogbizonytalanságot és egyenlőtlenséget eredményez.

Ennek szellemében olyan bírósági ítéletek születnek, mint annak a képzőművészetis fiatal nőnek az esetében, akit egy diáktársa 2022-ben, a nő saját kollégiumi szobájában bántalmazott. A férfit végül mégis felmentették arra hivatkozva, hogy a nem beleegyezés nem minősül erőszaknak – januárban felülvizsgálati indítványt nyújtott be az ügyészség.

Az Európai Bizottság korábban már próbált előrelépni a kérdésben, de 2023-ban több tagállam ellenállása miatt nem sikerült közös uniós definíciót elfogadni a nemi erőszakra. Akkor több kormány azzal érvelt, hogy a büntetőjog ilyen szintű harmonizálása túllépné az EU hatáskörét. 

Kirúgták a választás estéjén Magyar Pétert lebuzizó piliscsabai jegyzőt

WMN Szűrő – 2026. április 29. – NA

Az Európai Bizottságnál pattog a labda

A mostani parlamenti szavazás azonban új politikai helyzetet jelez. Evin Incir svéd szociáldemokrata képviselő szerint egyértelmű többség alakult ki a beleegyezésen alapuló szabályozás mellett, ezért az Európai Bizottságnak most lépnie kellene, és jogszabályjavaslatot kellene előterjesztenie.

A vita során többen hivatkoztak arra is, hogy az elmúlt években több tagállam – köztük Franciaország, Finnország, Luxemburg és Hollandia – már módosította saját jogrendszerét a „beleegyezés-alapú” megközelítés irányába. A változás egyik katalizátoraként a Gisèle Pelicot-ügyet is említették, amely széles társadalmi vitát indított a beleegyezés jogi értelmezéséről. A francia nőt férje közel tíz éven át számos alkalommal bedrogozta, eszméletlen állapotában pedig megerőszakolta és megerőszakoltatta másokkal, memoárjáról Mózes Zsófi ebben a cikkben írt.

A képviselők szerint a probléma súlyát jól mutatják a statisztikák is:

uniós felmérések alapján minden tizedik nő tapasztalt már szexuális erőszakot 15 éves kora óta, miközben a bejelentett esetek rendkívül kis része végződik elítéléssel.

Nagy Andi