–

GHB, ketamin, alkohol 

A szakember azt mondja, az elmúlt 10–15 évben jellemzően az eszméletvesztést és emlékezetkiesést okozó GHB-t, a ketamint, illetve ritkábban benzodiazepineket alkalmaztak egyesek arra, hogy a kiszolgáltatott áldozatokat szexuálisan kihasználják vagy vagyon elleni bűncselekményeket (például lopást) kövessenek el a szórakozóhelyek vagy fesztiválok látogatói ellen – nők és férfiak egyaránt az áldozatok között voltak, vannak.

 „Fontos megemlíteni az alkoholt is, nagyon sok visszaélésnél ugyanis az a módszer, hogy leitatják az áldozatot, és más szert nem csempésznek az italába.

A GHB – közismertebb nevén Gina – egy színtelen folyadék, amelynek enyhe, szúrós szaga van, de ha például sörbe vagy gyümölcslébe keverik, szinte észrevehetetlen. Az ilyen jellegű GHB-mérgezések száma a 2010-es évek elején ugrott meg, és bár mostanra csökkent, továbbra is előfordulnak ilyen esetek.”

Dr. Kapitány-Fövény Máté hangsúlyozza: a GHB-t elsősorban nem visszaélésekre használják, sokan saját célra fogyasztják, mivel izomlazító és vágyfokozó hatású, rekreációs szerként is ismert, amely a chemsex-bulik egyik kiemelt drogja is.

Az említett szerek hatása nagyban függ attól, milyen dózisban kerülnek a szervezetbe. 

„Ha a GHB-t kis mennyiségben fogyasztják, akkor stimulánsként hat, ezért is hivatkoznak rá időnként a szlengben folyékony extasyként. Nagyobb dózisban azonban már az alkoholhoz hasonlóan kábító és bódító hatása van.

Éppen ezért figyelhető meg, hogy a rendszeres GHB- vagy alkoholfogyasztás hasonló módon károsíthatja az idegrendszert” – magyarázza dr. Kapitány-Fövény Máté.

Az egyik ilyen súlyos következmény lehet a Wernicke–Korsakoff-szindróma, valamint olyan tünetek jelenhetnek meg, mint az amnézia, a konfabuláció – vagyis az emlékek, a valóság és képzelet keveredése –, illetve a dezorientáció, azaz a térbeli, időbeli és a személyes életre vonatkozó információk zavara – sorolja a szakember.

A szexuális visszaéléshez gyakran társul önvád és szégyen –  a férfi áldozatoknál még inkább

A ketamin kis dózisban szintén kiválthat enyhe serkentő vagy antidepresszáns hatást, ezért nem véletlen, hogy az utóbbi időben orvosi célokra is alkalmazzák. Nagyobb dózisban viszont ez a disszociatív szer is kábító, bódító hatást fejt ki. A ketaminnal leggyakrabban por formájában találkozni, de előfordulhat folyékony változatban is. 

„A használók gyakran deperszonalizációs élményről számolnak be, ezt a ketamin-fogyasztók K-lyuknak, azaz ketamin-lyuknak nevezik. Ilyenkor olyan érzésük van, mintha kilépnének a saját testükből, és egy beszűkült, torzult tudatállapotba kerülnek”

– mondja dr. Kapitány-Fövény Máté.

Sokszor észrevétlenül csempészik bele a szert az áldozat italába. Ez történhet úgy is, hogy beszélgetést kezdeményeznek, ismerkednek az illetővel, meghívják egy-egy italra, amelyik valamelyikébe belekeverik az anyagot, vagy egyszerűen az őrizetlenül hagyott poharakba – például a pulton vagy asztalon hagyott italokba – csempészik bele a port, tablettát vagy folyadékot.

A céljuk ezzel az, hogy a kiszemelt nő vagy férfi önkívületi állapotba kerüljön, elveszítse eszméletét, ne tudjon védekezni, így az elkövető könnyen visszaélhet a helyzettel – akár szexuálisan is.

„A szexuális visszaélés az egyik legsúlyosabb traumát jelentheti, ehhez gyakran társul szégyenérzet, önvád és társadalmi megbélyegzés, a férfi áldozatok esetében akár még nagyobb mértékben is” – mondja dr. Kapitány-Fövény Máté, hozzátéve:

„Sok áldozat nem emlékszik pontosan arra, mi történt vele, csak arra, hogy valami nincs rendben, és teljesen kicsúszott a kezéből az irányítás. Ez az élmény akár mélyen beépülhet az identitásukba is, és hosszú távon is nehézséget okozhat, ha valaki saját magát csak áldozatként látja.

Éppen ezért fontos, hogy ezek a traumák terápiás úton feldolgozhatók legyenek, például az EMDR nevű módszerrel, amely kifejezetten hatékony lehet ilyen esetekben.”

Nehezen bizonyítható, hogy az illetőt bedrogozták 

A szervezetből való kiürülés szempontjából is különösen problémás a GHB, mivel a hatóanyag felezési ideje – amely segít meghatározni, hogy mennyi ideig mutatható ki egy szer a vérben, vizeletben – sokkal rövidebb, mint más drogok esetében.

„Míg más pszichoaktív szerek sokszor 12 órán keresztül mutathatók ki a vérből, és akár 24 órán át a vizeletből, a GHB esetében ez jellemzően csupán a fele. Ez azt jelenti, hogy mire az áldozat magához tér, rájön, mi történt vele, és eljut oda, hogy segítséget kérjen, addigra a szer nem ritkán már nem mutatható ki a szervezetében. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy sok esetben nem lehet feltárni, hogy a visszaélés hátterében GHB-mérgezés áll-e” – részletezi a szakember.

Körömlakk, ami figyelmeztet, fedeles pohár, ami megvéd

Mit tehetünk a megelőzés érdekében? A szakember szerint az első és legfontosabb, hogy lehetőleg ne egyedül, hanem barátokkal menjünk koncertekre vagy bulikba. Ha egy nagyobb társaság együtt szórakozik, és odafigyelnek egymásra, az már önmagában csökkenti a visszaélések kockázatát.

„Ha mégis bekövetkezik egy ilyen borzalmas esemény, akkor érdemes hatósághoz, rendőrséghez fordulni, de sokan ettől a procedúrától is tartanak, mivel ez a folyamat gyakran újratraumatizálhatja az áldozatot. Éppen ezért javasolt a segítségkérés során a hivatali út mellett terápiás segítséget is igénybe venni”

– mondja dr. Kapitány-Fövény Máté, aki hozzáteszi: ma már léteznek olyan gyorstesztek is, amelyek elszíneződnek, ha az ital az alkohol mellett mást is tartalmaz. Például speciális körömlakkok, poharak, pohárfedők vagy szívószálak, amelyek segíthetnek megelőzni a bajt. 

Emellett ne féljünk közbelépni, akár a kocsma vagy a szórakozóhely személyzetének, biztonsági embereinek szólni, ha olyat látunk, hogy valaki gyanúsan, határsértő módon viselkedik – még akkor is, ha a szituációban érintetteket nem is ismerjük.

Sokan az ún. „járókelő-közöny” miatt nem teszik ezt: úgy érzik, hogy a felelősség megoszlik a jelenlévők között, vagy azt gondolják, nem elég kompetensek ahhoz, hogy segítsenek, esetleg nem akarnak a figyelem, a „reflektorfény” középpontjába kerülni. Mások bizonytalanok abban, hogy jól mérik-e fel a helyzet komolyságát, esetleg attól félnek, hogy bajuk eshet, ha konfliktusokra kerül sor, vagy egyszerűen nem akarnak belekeveredni egy esetleges rendőrségi ügybe – részletezi a szakember.

Dr. Kapitány-Fövény Mátéval a kábítószer-ellenes világnap alkalmából készített korábban interjút Milanovich Domi. A beszélgetés során többek között arra is kitértek, mi az, ami még belefér a bulizásba, és mi az, ami már problémát jelent, valamint arra is: hogyan kezeljük, ha a gyerekünk részegen vagy betépve jön haza? Olvassátok el a cikket itt.

Kaiser Orsolya