Bajban a frontérzékenyek és a szívbetegek: egyre nagyobb napi hőingadozással lehet számolni itthon

–

Van a klímaváltozásnak egy olyan hatása, amiről eddig keveset beszéltünk

Április végén a Spanyolországot és Portugáliát érintő áramkimaradás kapcsán a kezdeti hírek arról szóltak, hogy azt a levegő gyors hőmérséklet-változása és az ebből eredő hálózati instabilitás idézhette elő – ami a rendszer összetettsége miatt káoszhoz vezetett –, ám ezt végül cáfolták. Miközben az okokat továbbra is találgatják, a jelenség nagyon is létező, a klímaváltozás hatásai pedig nemcsak infrastrukturális problémákban jelentkezhetnek majd a jövőben.

„Míg az éghajlatváltozás mindennapi életünkre gyakorolt hatásaival kapcsolatban a legtöbbször a napi meteorológiai változók vonatkozásában esik szó, azokon túl a finomabb időbeli skálákon is történik egyfajta átrendeződés” – mondja Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, aki Pongrácz Rita meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa társaságában épp azt vizsgálja a Másfélfok portálon: milyen gyakoriak és mekkora mértékűek a három órán belüli napi hőmérséklet-változások itthon.

Megfigyeléseik szerint az egy napon belüli gyors melegedések – és itt az 5 és 7°C-os küszöbértékeket nézték – a legtöbbször március-áprilisban, illetve szeptember-októberben fordulnak elő. Az igazán nagy, 7°C feletti melegedésekkel főként márciusban és októberben kell számolni, elsősorban reggel 8 és 11 óra között.

„A lehűlések alapvetően lassabban mennek végbe, mint a felmelegedések, amik általában nagyobb volumenűek is, és több van belőlük a napokat tekintve. Reggel a levegő általában gyorsabban melegszik, napnyugta után pedig kicsit kevésbé meredek lehűlés tapasztalható.”

Azt is felmérték, hogyan változott a jelen (2005-2024) a múlthoz (1971-1990) képest: a legnagyobb növekedés az igazán nagy melegedésekben áprilisban történt (kettőről négy napra), ugyanakkor a legtöbb gyors melegedés továbbra is márciusban fordul elő.

„Éves szinten az igazán nagy, 3 órás melegedésekből jelenleg már átlagosan 7 nappal több következik be, mint néhány évtizede – ez közel 40%-os növekedést jelent” – mondja.

Mely területek vannak a leginkább kitéve a gyors változásoknak itthon?

Ahogy arra Szabó Péter felhívta a figyelmet, a tavaszi gyors melegedések száma leginkább az ország északi részén ugrott meg: a múlthoz képest a növekedés itt átlagosan havi 3 napnál is több. A március és október közötti gyors hűlések tekintetében pedig az Északi-középhegyég térségében és északkeleten tapasztalható a legnagyobb gyakoriságnövekedés a múlthoz képest, ezeken a területeken a megfigyelt átlagos növekedés eléri a havi 2 napot.

„A gyors hűlés és melegedés a Balaton térségét érinti a legkevésbé, köszönhetően a dús növényzetnek, illetve a nagy vízfelületnek, amelyek miatt ez a terület kevésbé változékony része marad majd az országnak hosszú távon is – ahogy a magasabb hegyvidékeink.”

Az éghajlatkutató a jövőre vonatkozóan azt is kifejtette: a legújabb globális modellszimulációkat áttekintve – amelyeket már olyan finom felbontással futtatnak le, hogy regionális szintre vonatkozóan is pontos adatokat lehet kinyerni velük –, ha nem fogjuk vissza jelentősen a globális fogyasztást 2050-ig (most eddig vizsgálták csak az adatokat), akkor

a főváros, a Dunakanyar és a Tisza-tó környékén tovább fog emelkedni azoknak a napoknak a száma, amikor nagy hőingadozással számolhatunk majd az adott napokon belül.

Ugyan az Alföldön már jelenleg is nagyobb ezeknek a száma, de az említett, sűrűn lakott területeken előreláthatóan a mostanihoz képest is nőni fog ezeknek a gyors változásoknak a gyakorisága.

Súlyos egészségügyi és infrastrukturális hatásokkal számolhatunk

A gyors hőmérséklet-ingadozások a jövőben mind többször lesznek majd hatással a mindennapjainkra, és súlyos következményekkel járhatnak a fizikai, illetve mentális állapotunkra vonatkozóan is.

Ahogy azt az éghajlatkutató kiemeli: amellett, hogy a nagy, napon belüli változások komolyan megviselik a frontérzékenyeket, jelentős pszichés stresszt is okozhatnak.

„De ami még súlyosabb probléma, hogy a jelentős napon belüli hőingás fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén – ezekből itthon az élen járunk –, és ez plusz terhet róhat az egészségügyi rendszerre.

Egy nemzetközi kutatás szerint Spanyolországban, az USA-ban, illetve Dél-Koreában – amely országok hőmérsékletei hasonlítanak a miénkre –, 4-6%-kal növekedett meg a halálozási kockázat a napi gyorsabb időjárásváltozás miatt. Ezeknek a negatív hatásoknak a kutatások szerint leginkább a városban élők, az etnikai csoportokhoz, illetve kisebbségekhez tartozók és a szegények vannak kitéve.”  

De a gyors hőmérséklet-ingadozások erősen veszélyeztetik az olyan kritikus energetikai infrastruktúrák működését is, mint a nagyfeszültségű elektromos hálózatok, a jelenség pedig a mindennapi energiafogyasztásunkra is hatással lehet. Mind többször előfordulhat ugyanis, hogy egy napon belül a klímaberendezések hűtő és fűtő funkcióját is használnunk kell, ami extra energiafelhasználást eredményez. Ezzel azonban a kígyó a saját farkába harap: a megnövekedett fogyasztás ugyanis további károkat jelent majd a környezetünknek, és az éghajlati rendszer további folyamatait gerjesztjük majd.

Mi lesz a gyümölcsterméssel?

A mezőgazdaság számára is kifejezetten megterhelőek lehetnek a napon belüli nagy változások – amikhez a növények nehezebben alkalmazkodnak, és ami hosszabb távon visszavetheti a növekedést és a terméshozamot.

A gyümölcsfák esetében például gyakoribbá válhat a tavaszi elfagyás – még a növekedés, virágzás szakaszában – ahogy azt idén is tapasztalhattuk a hajnali mínuszok miatt.

„A legtöbb gyümölcsfának – és növénynek – 5, illetve 10 fokos napi átlaghőmérsékletre van szüksége a fejlődéshez. Az 5 fokos hőmérséklet mellett fejlődő növényeket hidegtűrőként kezeljük – ezeknek a növekedése már elindulhat február-márciusban. Viszont a melegigényesek csak 10 fokban kezdenek el fejlődni pont azért, hogy kiküszöböljék azokat a fagyokat, amik a hidegtűrő, 5 fokban elinduló növények esetében még fennállnak. Annak ellenére pedig, hogy összességében egyre kevesebb a fagyos napok száma az évben, a virágzás, növekedés fázisában még a nagy hőingadozás miatt érhetik őket fagyok. Emiatt a mezőgazdaságban elindult például az olyan hibrid gyümölcsfafajták termesztése, amelyek jobban ellenállnak a megváltozott éghajlati viszonyoknak.”

A borászat területén viszont akár pozitív hatásokkal is lehet számolni az éghajlatkutató szerint. A gyors esti lehűlés jótékony hatással van ugyanis a szőlő természetes savaira, ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a klímaváltozással a tartós nyári hőségből is több lesz, ami komoly stresszhatást jelent a növény számára.

Ez okozhatja a gyors változásokat

Az éghajlatkutató szerint a napi hőingadozásokat elsősorban a felhőzetváltozás és a talaj nedvessége befolyásolja. „Például nyáron nagyobb a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség, mint a téli időszakban, illetve a száraz klímákra is jellemzőbb a nagyobb kettő közötti különbség, mint azokon a területeken, ahol több csapadékkal, illetve nedvességgel lehet számolni. Madridban például nagyobb a napi változékonyság, mint Barcelonában, hiszen míg előbbi egy szárazabb fennsíkon helyezkedik el, addig utóbbi a tenger mellett.”

Nagyobb napon belüli melegedések akkor fordulnak elő, amikor a sokévi átlagnál melegebb az idő, illetve amikor egy hideg időszakot meleg vált fel. Jelentősebb lehűlésekre tavasszal és ősszel szintén a melegebb időszakok alatt számíthatunk, illetve egy hőhullám utáni zivatart vagy frontot kísérő csapadék esetén. Ezekből a jelentősebb változásokból az éghajlatkutató szerint több lehet a jövőben.

Erre lehet számítani idén nyáron

A tavalyi nyár volt a legmelegebb Európában és Magyarországon is. Ahogy azt annak idején a HungaroMet Zrt. is közölte: 2024-ben az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát, és 0,76 fokkal az eddigi legmelegebb, 2022-es nyár hőmérsékletét. És hogy mire számíthatunk idén?

„Szezonális előrejelzések ugyan vannak – amiket világszerte a legnagyobb klímaintézetek készítenek –, de ezeket térségünkben óvatosan kell értelmezni. Ezek szerint még júniusig változékonyabb lehet a kontinensünk közepének időjárása, viszont július-augusztusban szárazabb és melegebb légtömegek érkezhetnek felénk is.

A modellek jelenlegi eredményei szerint nagyon valószínű, hogy melegebb lesz az átlagnál, de korántsem tűnik olyan extrém meleg és száraznak, mint a tavalyi.

Megfordítható a folyamat? Ha igen, mire lenne szükség hozzá?

Bár nincs még minden remény veszve az éghajlatkutató szerint – „és az ember tényleg mindenhez képes alkalmazkodni” –, mégsem tehetjük meg, hogy hátra dőlünk. „Minél többet várunk ugyanis a cselekvéssel, annál nagyobb lesz a klímaváltozás hatása az életünkre is, és annál nehezebb lesz visszafordítani ezeket a bonyolult folyamatokat. Vannak persze egyéni döntések, amelyekkel csökkenteni tudjuk az ökológiai lábnyomunkat, de valós hatalommal – amellyel jelentősen mérsékelni lehetne a kibocsátást – alapvetően a gazdag országok kormányai rendelkeznek.

A megszorítások bevezetése azonban egy nehéz gazdasági-társadalmi dilemma, a kormányok többsége pedig nem 20-30 éves távlatokban gondolkodik, hanem a rövid távú célok elérésével és előnyök kiaknázásával foglalkozik.”

Lásd például Trump intézkedését, aki az elnöki beiktatását követő egyik első döntésével 2017 után ismét kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. A kilépéssel az USA felmondja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló vállalásokat, amivel az elnök szabad utat enged például a fúrásoknak, az amerikai olaj- és gázkitermelés növelésének – írta még év elején a 444.hu, amely a cikkében arra is emlékeztetett: a párizsi klímaegyezmény célja, hogy a szén-dioxid-kibocsátást folyamatosan csökkentse, és ezzel a globális hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fok alatt tartsa. 

Filákovity Radojka