Miközben az ország teljes területére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki a belügyminiszter május 24-i kezdettel, a híradások szerint komoly árvízre számíthatunk, amely körülbelül június közepére vonul majd el. Mit is jelent ez pontosan? Miért nem függ össze a vízhiányos állapot megszüntetése a közelgő árhullámmal?
Jordán Ferenc biológus szókimondó stílusa miatt a tudományos élet egyik megosztó alakja. Jelenleg Bécsben él, és a Pármai Egyetem kutatója. Vallja, hogy nem kellene mást tennünk, mint békén hagynunk a természetet, és akkor kezelhető lenne a környezeti válság. De nagy probléma az is, hogy túl sokan vagyunk, amit vagy megoldunk mi önszántunkból, vagy a természet oldja meg helyettünk. Nem volt tabutéma: Iliás-Nagy Katalin kérdezte a biológus hálózatkutatót.
A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik. Aki nem dugja homokba a fejét, az pontosan tudja, a jövőnk került veszélybe. A gyerekek számára azonban még ijesztőbb lehet a jelenség: mesék, könyvek, műsorok figyelmeztetik őket a bajra, és miközben a helyzetet nem titkolhatjuk előlük, mégsem feltétlenül érettek még hasonló szorongás mellett élni az életet. De mit tehet a szülő?
Sokak szerint – szerzőnket beleértve – az év legfontosabb könyve a Klímakönyv, amit Greta Thunberg állított össze több mint száz szakértő, író és kutató közreműködésével. Olvassátok el Anna Eszter ajánlóját!
Dmitry Kokh természetfotós expedíciója során menedéket keresett a zord időjárás elől. Jegesmedvéket talált. Egykori lakóházakban.
Létezik egy olyan japán kisváros, ahol negyvenöt (!) kategória szerint válogatják szét a szemetet, és a lakosság még lelkes is. És ez nem vicc!
Az ilyen összefogások és kezdeményezések visszaadják a hitet abban, hogy nincs még veszve minden.
A fiatalok arra hivatkozva perelték az államot, hogy az energiapolitikája sérti a tiszta és egészséges környezethez való jogukat. A bíró nekik adott igazat, amivel precedensértékű döntés született.
A filmekben egyszerűnek tűnik: a főgonosz (vagy a főhős) egy nagy lézerrel, esetleg néhány rakétával odébb mozgatja a földet, esetleg a holdat, valóra váltva ördögi terveit, vagy megmentve az emberiséget a klímakatasztrófától. De hogy nézne ki ez a valóságban? Utánajártunk, milyenek is a gyakorlatban a tudomány legvadabb elképzelései.
Az éghajlat változik, a természet pedig reagál. Kérdés, mi lesz ennek a további következménye.