Megjelent az Európai Unió Statisztikai Hivatalának friss kimutatása az átlagfizetésekről, eszerint Magyarországon közel 18 százalékkal kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. A KSH 2021-ben 16,2 százalékos, 2020-ban 15,9 százalékos rést mért az öt, tíz vagy annál több főt foglalkoztató vállalkozások esetében: ez alapján az elmúlt években folyamatosan növekszik a bérszakadék Magyarországon. 2023-mas adatok szerint a szellemi munkát végzőknél harminc százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi. 

A most publikált érték 17,5 százalék, ami egyben az egyik legmagasabb az uniós tagállami listán. A tavalyi bérszakadékot mérő európai mutató százpontos rendszerében Magyarország hátulról a harmadik helyen végzett a politikai, gazdasági és társadalmi szférában, összpontszámban csak Szlovákiát és Bulgáriát előzzük meg.

A bérdiszkrimináció bármilyen formája egyébként jogsértésnek számít az Európai Unióban, de a jelenség túl összetett ahhoz, hogy érdemben szankcionálni lehessen. Hogy miből tevődik össze a statisztikákban szereplő havi 130 ezer forintos mínusz, azt Csernus Fanni, az Amnesty Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője segít elmagyarázni.

nőnap bérszakadék bérdiszkrimináció bértranszparencia Csernus Fanni Amnesty International Amnesty Magyarország
Csernus Fanni - Kép forrása: YouTube/ Klubrádió

Nálatok ki szervezi a búcsúbulit? 

A bérszakadék problémája bőven túlmutat az „egyenlő munkáért egyenlő fizetést” követelésen. Először is fontos különbséget tenni a bérszakadék és a bérdiszkrimináció között: utóbbiról akkor beszélhetünk, ha azonos pozícióban is alacsonyabb béreket kapnak a nők, ami egyáltalán nem ritka jelenség, ellenben hivatalosan az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik. „A különbségtétel sokszor nagyon finom eszközökben jelenik meg, például a fizetésen felüli juttatások, túlórák, külsős projektek tekintetében, amiktől a nők – mivel a fizetetlen otthoni és gyerekgondozási feladatok is nagyrészt őket terhelik – egyszerűen elesnek” – magyarázza a szakértő. 

A kimutatások szerint a nők erősen felülreprezentáltak a társadalom működése szempontjából alapvető fontosságú, de méltatlanul alulfizetett területeken, legyen szó egészségügyről, oktatásról vagy a szociális szektorról. Csernus szerint az itt dolgozók körülbelül 80 százaléka nő (ez az úgynevezett „horizontális szakmai szegregáció”), de a különbség vertikális irányban is megjelenik: a nők sokkal nehezebben érnek el vezető pozíciókat, mint a férfiak, még azokon a területeken is, ahol nagyobb arányban dolgoznak – ez az üveglift jelenség. Ebben szinte példátlanul alacsony értéket tudunk felmutatni a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének tavalyi adatai alapján – a negyedik Orbán-kormányban épp több a János (vagy a bármilyen nevű férfi), mint a nő

A nemi sztereotípiák még mindig mélyen gyökereznek a magyar társadalomban, és ez beszivárog a munkahelyekre is: Csernus szerint

elég megnézni, hogy ki az, aki jegyzetet készít a meetingen, ki főzi a kávét, ki szervezi a búcsúbulit. A rengeteg munkahelyi- és otthoni láthatatlan munka miatt a nőknek kevesebb lehetőségük van a szakmai fejlődés különböző formáira, legyen szó tréningekről, kapcsolatépítési lehetőségekről.

Ezek, a lehetőségek hiánya mellett a nők kompetenciájának megkérdőjelezéséhez is vezethetnek. Szakértők szerint ez lehet a bérszakadék elsődleges oka: a társadalom szexizmusa.

Egy 2024-es Eurobarométer kutatás szerint a magyarok körülbelül 70 százaléka gondolja úgy, hogy a nők elsődleges feladata a gyereknevelés, az otthoni feladatok ellátása („A nőnek a konyhában a helye”), míg a férfiak feladata a pénzkeresés. A megkérdezettek közel 64 százaléka azt is gondolja, hogy egy nő „ne helyezze a karrierjét a családja elé“. Az aktuális hazai politikai narratíva folyamatosan erősíti a sztereotípiákat.

Ha férfi vagy, ne maradj otthon, ez nem a te dolgod

„Rengeteg a politikai, társadalmi, gazdasági életünkben megszilárdult nemi sztereotípia vesz minket körül, ami megágyaz, sőt, stabil alapot nyújt a bérszakadéknak” – világít rá a szakértő. Csernus szerint vannak, lennének eszközök és módszerek az olló csökkentésére: a bértranszparencia irányába mutató intézkedések, amikért a szervezet sok éve kampányol; vagy például egy 2019-es, a munka és a magánélet egyensúlyát kitűző EU-s irányelv, aminek célja, hogy a férfiak nagyobb részt vállaljanak a fizetetlen otthoni feladatokban. Ezt Magyarországon a törvényben foglalt határidőnél később, csak 2023 elején sikerült bevezetni, és azt is a kezdetektől fogva „rosszul”: az apasági szabadság a kikötésnek megfelelően tíz nap, de nálunk öt nap után már nem teljes, csupán 40 százalékos bér jár erre az időszakra. 

„Az üzenet kristálytiszta: ha férfi vagy, öt nap után menj vissza dolgozni, ne maradj otthon, mert ez nem a te dolgod.”

nőnap bérszakadék bérdiszkrimináció bértranszparencia Csernus Fanni Amnesty International Amnesty Magyarország
Képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Nikola Stojadinovic

Csernus szerint ha megnézzük az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseit – aminek visszatérő eleme, hogy egy demográfiai csúcson öltönyös férfiak hoznak döntéseket a nők sorsáról, akikben elsősorban az anyát látják –, azt látjuk, hogy a különböző állami támogatásokat, szociális juttatásokat rendre ahhoz kötik, hogy egy nő hány gyereket szül; azzal viszont már senki sem foglalkozik, hogy ezekről a gyerekekről gondoskodni is kell, ennek felelősségét pedig egy az egyben a nőkre hárítják. 

„Igaz, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években kiterjesztette a bölcsődei ellátást, növelte a bölcsődei férőhelyek számát, de átlagosan még mindig 280 ezer bölcsődés korú gyerek jut 50 ezer férőhelyre, és óriási szakadék van vidék és város között is” – mondja Csernus. Szerinte a kormánynak inkább arra kéne koncentrálnia, hogy elkezdje tudatosan motiválni a férfiakat, hogy többet vállaljanak a családi feladatokból, ezáltal a nőkre (legalább részben) kisebb mértékben hárulnának azok a feladatok, amik miatt kevesebb idejük marad a fizetett munkára és a szakmai előrelépésre.

Azokkal számol legkevésbé a rendszer, akiknek égető szüksége lenne rá

Gyakran hangoztatott érv, hogy a nők azért keresnek kevesebbet bizonyos pozíciókban, mert „nem mernek többet kérni”. A szakértő szerint tisztán szexista hozzáállás, hogy a bérek közti különbséget ilyen módon a nőkre hárítják:

„egyszerűen nem igaz, hogy a munkaerőpiacon a nőknek ugyanannyi lehetősége lenne, mint a férfiaknak, és csak a határozottságukon, karakánságukon, ügyességükön múlik, hogy mennyit keresnek”. 

Ha pedig mégis, akkor érdemes megvizsgálnunk a szocializációs folyamatokat: Csernus szerint nőként gyerekkorunktól kezdve folyamatosan megtanuljuk, elsajátítjuk azokat a sokszor bújtatott sztereotípiákat, amik aztán akadályozhatnak a karrierünkben, adott esetben a saját teljesítményünket is alacsonyabbra értékeljük miattuk (ez az „imposztorszindróma”, ami a szakirodalom szerint hatványozottabban érintheti a nőket). 

nőnap bérszakadék bérdiszkrimináció bértranszparencia Csernus Fanni Amnesty International Amnesty Magyarország
Képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Klaus Vedfelt

„Egymás ellen fogja fordítani a nőket az élethosszig tartó szja-mentesség”írtuk egy múlt heti cikkünkben. Hogy tényleg kompenzálja-e a nemrég bejelentett, legalább kétgyerekes anyáknak járó adómentesség az alulfizetett, gyereket nevelő nők terheit, arra a szakértő válasza így hangzik: „Hosszabb távon biztosan nem”. Az intézkedés nem jár a bruttó bérek növekedésével, tehát a nők fizetése nem lesz magasabb, a bérszakadék viszont adott esetben még növekedhet is, mert még inkább a nőkre hárulhatnak majd a fizetetlen otthoni terhek, ha egyre több és több gyereket vállalnak a különböző állami támogatások miatt. Az épp erre a célra kitalált családtámogatási rendszer eddig egyébként nem jött be: a KSH idén januárban publikált adatai szerint minden eddiginél kevesebb gyerek született Magyarországon 2024-ben. 

Csernus szerint fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a személyi jövedelemadót azért fizetjük, mert szeretnénk megfelelő oktatást, jól felszerelt kórházakat, biztonságos utcákat – ha ezektől a szektoroktól a kormány még több pénzt von el, az biztosan nem megoldás, és nem is igazi családtámogatás.

„Akikkel megint nem számol a rendszer, azok a legkiszolgáltatottabb, szegénységnek leginkább kitett csoportok, és az egyszülős, egygyerekes nők. Ők azok, akiket a kormány időről időre elfelejt támogatni” – mondja az Amnesty szakértője. Szerinte a nők egymás ellen fordítása helyett inkább az osztálykülönbségek növekedésétől kell tartanunk: az szja-mentesség következtében megint a (felső-)középosztály járhat valamivel jobban. A mélyszegénységben élő, nagyon alacsony fizetésű nők kevésbé profitálnak majd a visszatérítésből, hiszen az ő adójuk eleve alacsonyabb. 

Látszatintézkedések helyett valódi, a nemek közötti egyenlőséget és a nők anyagi függetlenségét érdemben elősegítő lépésekre lenne szükség.

Solti Hanna

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Klaus Vedfelt