Ezt kívánom magunknak nőnapon: egyenlőséget – akár tulipán és marcipánszív helyett is

–

A nemzetközi nőnap a munkásmozgalomból nőtte ki magát: 1908-ban tizenötezer nő vonult végig New York utcáin rövidebb munkaidőt, jobb fizetést és választójogot követelve, – a következő évben pedig az Amerikai Szocialista Párt meghirdette az első nemzeti nőnapot. Alig két évvel később, a dolgozó nők nemzetközi konferenciáján Clara Zetkin nőjogi aktivista vetette fel az ötletet, hogy tegyék nemzetközivé a nőnapot, a részt vevő 17 ország száz nője pedig egyhangúlag támogatta a javaslatot.

A növekvő nemzetközi nőmozgalom, amelyet az évek során az ENSZ négy globális konferenciával is megerősített, hozzájárult ahhoz, hogy a megemlékezés a nők jogai, valamint a politikai-gazdasági életben való részvételük melletti kiállást támogassa. Kétségtelen, hogy a világ példátlan előrelépéseket tett az utóbbi évszázadban e téren, a nemek közti egyenlőséget azonban még egyetlen ország sem érte el.

Ha az összeset nem is tudom egy cikkbe sűríteni, a teljesség igénye nélkül, íme, tíz probléma, amire felhívja a figyelmet a nőnap. Talán ha innen nézzük, nem pedig a szép szál tulipán és marcipánszív felől, nem kérdés, hogy miért van szükség a kiállásra még ma is.

Percenként 28 lányt kényszerítenek házasságra akarata ellenére

Több mint 250 millió olyan nő él ma, akit már a 15. születésnapja előtt férjhez adtak. A jelenség világszintű, a gyerekházasságok hátterében számos, egymást erősítő ok áll a nemek közti egyenlőtlenségtől és a mélyen gyökerező patriarchális normáktól kezdve a szegénységen, a migráción, a különböző konfliktusokon át az oktatás korlátozott hozzáférhetőségéig. A világjárvány pedig csak tovább súlyosbította a problémát: a UN Women becslése szerint

2030-ra 10 millióval nő majd azoknak a lányoknak a száma, akikből gyermekmenyasszony lesz.

130 millió lánytól tagadják meg az oktatáshoz való jogot

Az ENSZ adatai szerint, hiába alapvető emberi jog, 130 millió lány van a világon, aki nem fér hozzá az oktatáshoz. Történik mindez annak ellenére, hogy minden állam kötelezettséget vállalt a mindenki számára biztosított oktatáshoz való jog megvalósítására, azonban a világ országainak csak kevesebb mint fele érte el a nemek közötti egyenlőséget az általános iskolai oktatás területén.

A világon minden tizedik nő mélyszegénységben él

A konfliktusok sújtotta területeken élő nők és lányok száma 2017 óta megduplázódott, jelenleg több mint 614 millió nő és lány él háború sújtotta területeken. A konfliktusövezetekben a nők 7,7-szer nagyobb valószínűséggel élnek mélyszegénységben, az éghajlatváltozás miatt pedig 2030-ra 236 millióval több nő és lány fog éhezni, kétszer annyi, mint férfi (131 millió).

Három nőből egy megtapasztalja a nemi alapú erőszakot

Az Egészségügyi Világszervezet által közzétett becslések szerint világszerte minden harmadik nő szenvedett már el fizikai és/vagy szexuális erőszakot – többségében a partnerétől.

És minden harmadik lány első szexuális tapasztalata erőszak vagy kierőszakolt

Magyarországon a lányok átlagosan 17-18 éves koruk között veszítik el a szüzességüket, statisztikák szerint azonban évente több mint 35 ezer lányt ér szexuális erőszak már 15 éves kora előtt. Egy 2009-ben végzett, 33 európai országot vizsgáló kutatás szerint

Magyarországon fordulnak a legkevesebben a hatóságokhoz nemi erőszak miatt, ami azt jelzi, hogy itt bíznak a nők legkevésbé az igazságszolgáltatásban.

Az eredmények szerint Magyarországon a legalacsonyabb a nemi erőszak miatt megindult büntetőeljárások aránya (10 éves átlagban 2,24%/100 ezer fő).

Minden 10. percben megöl egy nőt vagy lányt a partnere vagy családtagja

Világszerte 85 000 nőt és lányt öltek meg szándékosan 2023-ban. Ezen emberölések 60 százalékát – 51 100-at – intim partner vagy családtag követte el. Magyarországon átlagosan heti egy nővel végez a volt vagy jelenlegi partnere, statisztikák szerint világszerte naponta 140 nőt és lányt öl meg a partnerük vagy közeli hozzátartozójuk.

Tízből egy nő követett el önsértést a testképe miatt

A Mental Health Foundation 2019-es tanulmánya szerint a nők 10 százaléka érezte már annyira rosszul magát a külseje miatt, hogy kárt tett önmagában. A King's University hasonló felmérése szerint a nők 87 százaléka hasonlítgatja a testét a közösségi és hagyományos médiában látott képekhez.

Sok nő havi 200 órát tölt láthatatlan munkával

Bár a nők egyre inkább részt vesznek a munkaerőpiacon – egyes országokban a nemek közötti foglalkoztatási különbség szinte már nem is létezik –, továbbra is ők azok, akik a legtöbb felelősséget vállalják a fizetetlen háztartási és gondozási munkáért.

És ez még akkor is így van, ha a férfiak és a nők is teljes munkaidőben dolgoznak, még akkor is, ha a nők az elsődleges kenyérkeresők – és akkor is, ha a férfiak munkanélküliek.

A nők az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók közel 70 százalékát teszik ki

Becslések szerint a nők világszerte mintegy 5 milliárd ember számára nyújtanak alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, hozzájárulásuk az egészségügyhöz és az egészségügyi munkaerőpiachoz azonban továbbra is jelentősen alulértékelt. Az egészségügyben dolgozó nők alulreprezentáltak a vezetői pozíciókban, és kevesebbet is keresnek, mint férfi kollégáik. 

Ebben a tempóban még 134 évbe telne, hogy áthidaljuk a nemek közti szakadékot

Az Európai Unió nemek közti egyenlőségért felelős intézetének legfrissebb jelentése szerint Magyarország a 26., vagyis az utolsó előtti helyen áll e tekintetben, hasonlóan a korábbi évekhez. Az utolsó helyezett Romániához képest Magyarország mindössze 3 tized ponttal teljesített jobban. A jelentés olyan területeken vizsgálja a nők helyzetét, mint az egészségügy, a gazdaság, a munkaerőpiac, a tudáshoz, a szabadidőhöz és a hatalomhoz való hozzáférés. A legrosszabb eredményt ez utóbbi területen értük el:

2010 óta minden évben Magyarország az utolsó, ha a nők döntéshozói szerepekben való részvételét vizsgáljuk – a magyar kormánynak jelenleg egyetlen női tagja sincs.

A nőnap kiváló alkalom arra, hogy a figyelmet olyan problémákra irányítsuk, amelyek sokszor annyira szerves részei a mindennapjainknak, hogy észre sem vesszük, hogy valami nem oké. Elgondolkodhatunk az elért eredményeken, változtatásra szólíthatunk fel, és megünnepelhetjük azoknak a nőknek a bátorságát és elszántságát, akik példát mutatnak, erőt adnak – ezzel pedig elősegítik a változást.

Én ezt kívánom magunknak: egyenlőséget – akár tulipán és marcipánszív helyett is. 

Mózes Zsófi