Partnere kedvéért dönt sok fiatal nő az intimplasztika mellett

–

A kisajak műtéti úton történő formálása, esetleges aszimmetriájának korrigálása ma már a mellnagyobbítás, az orrplasztika és a hasplasztika mellett az egyik legkeresettebb nőgyógyászati esztétikai beavatkozás a világon a műtétek számát tekintve: az iránta való kereslet több mint kétszeresére nőtt az elmúlt évtizedben. Míg a 2012 és 2017 közötti időszakban 217,2 százalékos emelkedés történt, a tendencia a következő időszakban is folytatódott, így 2017 és 2021 között további 20 százalékos növekedés figyelhető meg.

Dr. Géczi András Mihály, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársa, a tanulmány egyik szerzője elmondta, 2019-ben világszinten 164 ezer kisajakplasztikát végeztek, ez a szám mára azonban lényegesen magasabb lehet, hiszen csak az Egyesült Államokban 45 százalékos növekedést tapasztaltak ez idő óta.

Sokszor a partnerük kedvéért fekszenek kés alá a nők

Bár sok esetben funkcionális okkal történik a műtét – ha a külső nemi szervek anatómiája irritációt okoz a fehérnemű viselésekor, bizonyos sportok végzésekor, esetleg intim együttlét során –

a műtétet választók többsége mégis főként esztétikai megfontolások miatt keresi fel nőgyógyászát.

Ahogy arról dr. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus, az ELTE oktatója korábban a Lélektani határ című podcastunkban is mesélt, a pornográf tartalmak is jelentős hatással lehetnek a nemi szervek kinézetével kapcsolatos elégedettség mértékére.

„Ennek következtében kialakulhat szexuális testképzavar, amikor teljesen normális nemi szervekről hisszük azt, hogy nem tökéletesek, hiszen ilyen példákat látunk. A nők esetében ez sokszor együtt jár azzal is, hogy nagy arányban elutasítják az orális szexet, amely bár örömet okozna számukra és vágynak is rá, a nemi szervük kinézete miatt ennek kapcsán diszkomfort és szorongás jelentkezik” – mondta a pszichológus.

Azonban dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, aki szintén a fenti tanulmány szerzője, elmondta, hogy

„a páciensek leggyakrabban partnerük javaslatára érkeznek, főként a fiatalabb, 18–25 éves korosztály”.

„Ezért is fontos, hogy vizsgáljuk ezen műtétek kimenetelét, hogy felesleges, esetleges szövődményekkel járó beavatkozásokra, melyekre más területen számtalan példát látunk, ne kerüljön sor” – tette hozzá dr. Géczi András Mihály.

Sok múlhat a választott módszeren

Az igény növekedésével párhuzamosan az utóbbi évek során technikák egyre szélesebb skáláját fejlesztették ki, bővítve a betegek és a sebészek rendelkezésére álló lehetőségeket. Azonban arra vonatkozóan, hogy melyik a legbiztonságosabb módszer, melynek eredményével a páciensek is a leginkább elégedettek, – a beavatkozások népszerűsége ellenére, – egyelőre nincs szakmai iránymutatás. A Semmelweis Egyetem kutatói ezért a jelenleg elérhető valamennyi eljárást – beleértve a klasszikus sebészeti, a lézeres, valamint a rádiófrekvenciás beavatkozást – értékelték azok kimenetele és a páciensek elégedettsége alapján.

Közel 3600 nő adatait összegezve megállapították, hogy alkalmazott módszertől függetlenül a kisajak-plasztikai beavatkozásoknál a szövődmények aránya elenyésző (kevesebb mint 0,5 százalék), a páciensek elégedettsége ugyanakkor kimagasló (95 százalék) – más plasztikai beavatkozásokkal összevetve is.

Példának okáért kutatások szerint a szem színét megváltoztató műtétek – amelyek népszerűsége bár nem ilyen ütemben, de szintén egyre növekszik – 92 százalékos komplikációs valószínűséggel járnak, míg a brazil fenékplasztika 38 százalékos kockázattal jár.

Visszatérve az intimplasztikára: a legnagyobb, közel százszázalékos elégedettséget az úgynevezett de-epithalizációs technika alkalmazásakor tapasztalták. A hagyományos, szikével végzett szeméremtest-beavatkozások esetében magasabbnak találták a szövődmények, például a vérzés, a duzzanat vagy a vérömleny kialakulásának kockázatát, miközben elmondható az is, hogy a rádiófrekvenciával végzett eljárásoknál rövidebb a felépülési idő, minimális a szövődmények kockázata, és magas a páciensek elégedettsége.

A különböző technikákat összevetve, a szövődményekben mutatkozó különbség azonban statisztikailag nem szignifikáns.

A szakértők azt is megjegyezték, hogy a rádiófrekvenciás szeméremtest-plasztikáról kevesebb adatot gyűjtöttek össze, mivel ezt a módszert csak nemrégiben hagyták jóvá, a beavatkozás magas költségei miatt pedig nem terjedt még el.

A nőgyógyászati plasztikai sebészet egyelőre nem része a szakemberek képzésének, de mivel az igény exponenciális nő, a szerzők szerint érdemes lenne bevezetni gyakorlati oktatásba. „Alapvetően veszélytelen beavatkozásról van szó, eljárástól függően rövid a műtéti idő, de a gyakorlat megszerzése időbe telik” – véli dr. Sára Levente. (Arról, hogy milyen következményekkel járhat egy rosszul sikerült intimplasztikai beavatkozás, Szabó Anna Eszter írt korábban ITT.) 

A beavatkozás szükségességének megítélése gyakran szubjektív

„A kisajakplasztika nem bonyolult beavatkozás, ráadásul nagyon magas arányban szövődménymentes – hangsúlyozza dr. Sára Levente. – A páciensek önértékelése és szexuális élete viszont olyan mértékében javul, hogy esztétikai szempontok alapján is dönthet mellette az orvos és a páciens.”

A műtéttel kapcsolatos döntést segítheti az erre vonatkozó kérdőív, amely többek között a mindennapi kényelemről, szexuális életről is tesz fel kérdéseket, de létezik egy, a kisajak méretét meghatározó skála is, ám

olyan objektív paraméter, mely alapján egyértelműen műtétet javasolnak, nincs.

Mivel a beavatkozás iránti igény minden valószínűséggel a következő években tovább növekszik majd, a tanulmány szerzői szerint kiemelten fontos lenne pszichológus bevonása a döntési folyamatba a magánszektorban is, hogy indokolatlan műtétekre ne kerüljön sor. Jelenleg, ha nem funkcionális okból dönt valaki a beavatkozás mellett, finanszírozott eljárás keretében Magyarországon a plasztikát kizárólag pszichológiai szakvélemény birtokában végzik el.

Mózes Zsófi