Nem elég, ha évente egyszer beoltatjuk – Vizsgálatok, amiket mindenképpen el kell(ene) végeztetni kutyán, macskán

–

Mikor jártál utoljára vérvételen, rákszűrésen, amennyiben szemüveges vagy, szemészeti kontrollon? Az egészségtudatosabbak valószínűleg az orvosi javaslatnak megfelelően éves szinten beiktatják ezeket – az azonban már más kérdés, hogy megtesszük-e ugyanezt a háziállatainkkal. Noha az ő szervezetükben is felütheti a fejét gyulladás, daganatos megbetegedés, vitaminhiány, az egészségügyi kontrolljuk általában kimerül az évi egy oltásban, a sokszor tünetmentes, ám alattomos megbetegedések viszont észrevétlenek maradnak. Ez persze a gazda és az állatorvos közös felelőssége – utóbbinak ugyanis nemcsak a kötelező oltást, de az alapvizsgálatot is el kellene végeznie látogatásaink alkalmával.

A TutiVet rendelő állatorvosai, dr. Czakó Lenke és dr. Nádasdi Péter, valamint asszisztensük, Németh Anita segítenek eligazodni abban, mik azok a vizsgálatok, amiket szükségszerű rendszeresen megejteni – akkor is, ha esetleg az orvosunk megfeledkezne róluk.

1. A legalapabb alap: a bolha- és kullancsvédelem

A bolhák és kullancsok veszélyeiről valószínűleg már senkit sem kell meggyőznünk, mégis a mai napig sok tévhit kering a témában. Sokan hiszik azt például, hogy kizárólag nyáron kell védekezni ellenük, ahogy az is elterjedt nézet, hogy csak azokra a kutyákra veszélyesek, amelyek gyakran járnak erdőben. Sajnos egyik sem igaz: a két élősködő az év 12 hónapjában támad – ráadásul az átlaghőmérséklet emelkedésével újabb fajok jelentek meg, amik ellen még nehezebb védekezni – , és az udvarokban, parkokban, útszéli bokrokban ugyanúgy lesben állnak, mint a nagy túrák alkalmával.

Ráadásul a kullancsok és bolhák mellett egy viszonylag új, de annál veszélyesebb parazitával kell számolniuk a gazdáknak, ugyanis az elmúlt időszakban óriási probléma lett a szúnyogok által terjesztett szívférgesség.

Ellenük könnyen lehet védekezni tablettás gyógyszerrel, azonban életbevágóan fontos, hogy még annak beadása előtt tesztelni kell az állatokat. Szívférges állatnál ugyanis bonyolultabb protokoll lép életbe, és kiegészítő vizsgálatokra is szükség lesz. 

 

2. Súlymérés

Dr. Nádasdi Péter elmondja: az állatok súlyából rengeteg információra és betegségre következtethetünk, a mérés sokszor mégis elmarad. Pedig a lassú, alattomos fogyás hátterében nagyon sokszor daganatos megbetegedés áll – ám ez sokszor csak akkor derül ki, ha évről évre megfigyelik és feljegyzik a súlyváltozást.

Az állatok súlya más szempontból is fontos: az elhízottabb házi kedvencek esetében például nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, szívbetegség és ízületi problémák, amikre fokozott figyelmet érdemes fordítani.

3. A szájüreg megbetegedései és a fogkő

A szájüregi betegségek szintén roppant alattomosak, és mivel többségünk nem nyitogatja a kutyája/macskája száját rendszeresen, könnyen észrevétlenek maradnak. A leggyakoribb a fogkő, ami elsőre talán csak esztétikai problémának tűnik, ám jóval több annál: hosszú távon fogínysorvadáshoz, majd a fogak elvesztéséhez is vezethet, a szervezetben lévő krónikus gyulladás pedig kihathat vesére, a szívre, az emésztőrendszerre, és akár szepszist is okozhat.

De nem a fogkő az egyetlen ellenség. A szájüregben megjelenhetnek még különböző növedékek, papillómák és daganatok is, de fontos ellenőrizni a fogíny színét is időről időre.

Aggasztó tünet lehet a nagyon rossz lehelet, a nyáladzás és nyelvnyújtogatás, vagy az, ha az állat felveszi az ételt, de aztán kiköpi, esetleg kicsorog a szájából a folyadék.

Németh Anita hozzáteszi: olyat is láttak már, hogy egy macskának úgy romlottak el a fogai az arcüreg irányába, hogy annak egyetlen tünete a folyamatos orrfolyás volt – ami felett elsőre szintén sok gazdi elsiklana. A fogkőleszedést egyébként kutyakozmetikus is meg tudja csinálni – de fontos tudni, hogy ez elsősorban esztétikai beavatkozás lesz, egy átfogóbb procedúra már altatásban, állatorvosi rendelőben történik.

4. A fül ellenőrzése

A fül krónikus gyulladására ugyanaz vonatkozik, mint a fogászati problémákra: kihathatnak a szervezet egészére, ezzel megbetegítve más szerveket. Rosszabb esetben a gyulladás a dobhártyán keresztül elérheti a belső fület és az agy közeli részeit is, így idegrendszeri tüneteket okozhat.

És hogy mi okozza a problémát? A dolog hátterében gyakran prózai ok áll:

bizonyos kutyáknál, ha nincs kivágva a fülszőr a hallójáratból, akkor nem tud tisztulni és szellőzni a fül. Ezt a procedúrát ideális esetben a kutyakozmetikus is elvégzi, ám a kezelés már mindenképp orvosi kompetenciát igényel.

A gyulladt fül hátterében emellett allergiás reakciók is állhatnak – például a lógó fülű kutyáknál erre kiváltképp oda kell figyelni –, de van, hogy speciális diétával orvosolható a probléma.

5. Vérvételek

Macskáknál és kistestű kutyáknál 8-10 éves kor felett, nagytestű kutyáknál 6 éves kortól javasolják az évi egy vérvételt, ugyanis idősebb életkorban fokozott figyelmet kell szentelni a vese- és máj állapotának. A vérképből jól látszik, ha gyulladás, esetleg limfóma van a szervezetben, de a hormonális betegségekre – például cukorbetegségre vagy pajzsmirigy-alulműködésre – is rámutathatnak az értékek. 

 

Dr. Czakó Lenke elmondja: macskáknál a krónikus veseelégtelenség a leggyakoribb, ám sokszor tünetmentes, éppen ezért érdemes időnként rutin vérképet csináltatni. Ugyanakkor nem kell rögtön megijedni, ha egy fiatalabb, ereje teljében lévő állatnál van egy kis eltérés a laboreredményekben: ezeknek a háttérben helytelen táplálkozás is állhat, amit könnyű orvosolni.

Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy egészen más veszélyeknek van kitéve egy kijárós és egy kizárólag benti macska. Mivel utóbbinál nem lehet tudni, pontosan milyen hatások érik, nagyobb a kitettségük a leukózisnak és a macska AIDS-nek is – ezekre pedig van elérhető teszt, előbbire védőoltás is.

6. A szükséges vizsgálatoknál az is szempont, hogy milyen fajta a kutya

Noha az eddigi felsoroltak alapvetően minden négylábúra vonatkoznak, az sem mindegy, hogy a háziállatunk genetikájába mi van belekódolva. Az összes kutya- és macskafajta felsorakoztatása nem fér bele ebbe a cikkbe, de fajtatiszta állatnál érdemes egyeztetni az állatorvossal – különösen, ha chip nélküli, szaporítótól átvett négylábúról van szó. A szaporított állatok sorsa egy külön cikket is megérdemelne – valószínűleg a jövőben erre a témára is sort kerítek –, de elöljáróban leszögezzük:

az illegálisan árusított állatok közül nagyon soknak van tartós, gyakran fatális betegsége, így ha – bármilyen módon is – ilyen állat kerülne hozzánk, biztos, hogy jóval több vizsgálatra kell majd hordanunk, mint egy legálisan vásárolt vagy örökbefogadott ebet.

Csak példának okért: a nyomott orrú kutyák – például a francia buldog – szűrőrendszere nehézkesebben működik, könnyebben kapnak tüdőgyulladást és hőgutát. A tacskóknál a gerinc- és lábproblémák jelentik a leggyakoribb gondot, a yorkie, havanese és bolognese esetében az emésztési zavarokra kell jobban odafigyelni, míg a maine coon macskáknál a szívproblémák a gyakoribbak.

7. … és az is, hogy ivartalanított-e

Bár a közbeszédben a mai napig megosztó téma az ivartalanítás, az állatorvosi rendelőben annál kevésbé: az ivaros, vagy későn ivartalanított állatoknál ugyanis jóval nagyobb eséllyel alakulnak ki szaporítószervi daganatos megbetegedések. Az első számú lépés a megelőzés – tehát a sterilizálás lenne –, de ha ez elmaradt, a rendszeresen has- és emlővizsgálat segíthet a csomók kitapintásában.

„Minél később lesz sterilizálva egy állat, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála daganat. És míg az ivartalanítás kisműtét, a daganat eltávolítása sajnos nagy beavatkozás, ráadásul áttétek is képződhetnek. Éppen ezért érdemes minél előbb megejteni az ivartalanítást, illetve időnként áttapogatni az állatok testét” – hangsúlyozza dr. Czakó Lenke.

8. Nem mindegy, milyen az állat oltási protokollja

„Sajnos gyakori, hogy a gazdák elviszik a kutyát vagy macskát az első oltásra, de az ismétlő injekcióra már nem” – mondja dr. Nádasdi Péter.

„Márpedig az állatokat akkor védhetjük meg a betegségektől, ha megfelelő az oltási program, és erre a hozzáértő állatorvosnak is fel kell hívniuk a gazdák figyelmét.”

Hozzáteszi: az itt felsoroltak esetében az első lépés valójában a megfelelő állatorvos kiválasztása, hiszen egy felelősségteljes szakember ezen vizsgálatok nagy részét a kötelező oltások beadásakor magától is elvégzi. Ha viszont ez nem történne meg, fontos, hogy szemfüles legyen a gazda. Egy-egy ilyen rutinvizsgálat ugyanis akár az állat életét is megmentheti. 

Kiemelt képünk llusztráció – Forrás: Getty Images/Monty Rakusen

Takács Dalma